Játékosok egyéni képzése

Minden gyakorlásnak más és más a jelentése, no és a lényege! Nem feltétlen csak a támadó tevékenység egyes részelemeinek sulykolása, de a gyakorlatok felépítettségétől függően, a védőtevékenységet is képesek vagyunk erősíteni, az egyéni, vagy a kis csoportos edzéseken.

Az alábbiakban kísérletet teszek arra, hogy hogyan és milyen felépítettséggel dolgozzunk, mint nevelőedző a ránk bízott fiatalokkal egymástól eltérő életkorokban.

Utánpótlás-nevelés kapcsán az egyéni képzések más és más megközelítésekben nyilvánulhat meg.

1. Általános labdás és labda nélküli ügyességfejlesztés. Általában ezeket a feladatokat kis csoportokban, a kézilabdázás alapmozgásainak összetétele és variabilitása miatt végezzük.

a. A csapat átlagától magasabb koordinációra utaló képességgel bíró gyerekek részére b. Az átlagtól egy kissé elmaradó, úgymond felzárkóztatás célja miatt. c. Kifejezetten lábra, vagy inkább a test és a váll, karok munkájára szűkítve.

Ezeket a képzéséket, főleg 10-14 éves életkorú gyerekek esetén valósíthatjuk meg.

2. Kifejezetten támadójátékban alkalmazható tevékenységek szilárdítása, javítása.

a. Cselező tevékenység. Lövő karral azonos, vagy ellen oldali irányba. b. Hajító mozdulat. Lövéstechnikák. c. Felugrások és elrugaszkodás, lendületszerzések. Láb és karlendítések. d. Előnyszerzések, helyzetfelismerés és helyzetkialakítás miatt, kiscsoportokban.

Ezeket a képzéseket 14 - 16 éves életkorú gyerekek esetén valósíthatjuk meg.

3. Pozícióra történő speciális mozgások szilárdítása, oktatása, a mozgások és mozdulatok hatékonysága és a gazdaságossága figyelembevételével. A globalitás lényeges megközelítés a gyakorlások alatt. Pontosabban, hogyan kell nagy általánosságban értelmezni a pozíciók közötti eltérő speciális mozgásokat.

a. Szélső játékos lendületszerzési lehetőségei, cselező tevékenysége és a kapura lövéseinek technikája. b. Beálló játékosok, helyezkedései, elzárásai, lefordulások és kapura lövéseinek lehetőségei. c. Átlövő játékosok, előnyszerzései labda nélkül és labdával a kézben, passzív helyzetből, majd előmozgással, viszonylag aktív módon. d. Belső támadó játékosok cselező tevékenysége, és kapura lövéseinek lehetőségei.

Ezeket a képzéseket a 17 - 18 éves életkorú gyerekek esetén valósíthatjuk meg.

4. A pozíció speciális mozgásainak „tökéletes” ismerete. A megismeréshez szükséges attitűd, a versenyhelyzetek, a mozdulatok dinamikája, a technikák gyorsasága, a feladatok hatékonyságának felszínre hozása a képzések alatt. Eredményesség és precizitás a lényeges Megközelítés.

a. Cselező tevékenység verseny szituációban történő végrehajtással. b. Az összes technika dinamikus végrehajtása, eredményességgel összhangban. c. Kapus és támadók közötti versengések d. Pozícióra jellemző extra tevékenységek gyakorlása.

Ezeket a képzéseket a 18 - 19 éves életkorú gyerekek esetén valósíthatjuk meg.

Végül értelmezzünk három kifejezést, elvárást az egyéni képzésekkel kapcsolatban. Továbbá, felhívnám minden elhívatott nevelőedző figyelmét, hogy nem a nagy ugrásokkal történő egyéni képzésnek, hanem a lépcsőzetes és egymásra épülő gyakorlásnak van létjogosultsága. Életkorra és testtudatra épített cselekvőképes tudást csak így vagyunk képesek elérni. Pontosabban, mindent csak akkor tanítsunk, képezzünk, amikor annak itt az ideje. Ha már a lényeges dolgokról beszélünk, ne feledkezzünk meg a technika alá, mögé rendelt kondicionális képzettség szükségszerűségét. Hiszen nélküle, nincs esély, hogy a technika hatékony legyen.

1. A pozícióra jellemző összetett támadó mozgásokat. Ezek a mozgások, általában gyakrabban vannak jelen teljes valójukban. Olykor egymásra épülnek, de külön-külön is felszínre jönnek egy-egy mérkőzés alatt.

2. Speciális feladatok esetében, mindig egy helyről indulva, vagy egy adott céllal történő ismétlődő mozgások csoportját jelenti.

3. Nehezített körülménynek számítanak a védők alkalmazása a képzések alatt. A védők, ha nem is 100%-on teszik a dolgukat, de a mozgások térbeli előfordulása és ritmikájának fékezése szempontjából, mérkőzés közeli körülményeket tudnak produkálni.