A helyből történő hajító mozdulat tanítása és hibajavítása
A hajító mozdulat oktatása előtt a felsőtest és a lábak helyzetének, illetve a test egyensúlyi állapotának helyes felvételét kell megéreztetni a gyerekekkel.
Nem javasolnám, hogy minden egyes hibát azonnal kezdjünk javítgatni. Ebben az esetben a globalitásra kell törekedni. A legfontosabb láncszem a labda és a karok helyzete legyen! Azonban a játékosságot és az önkibontakoztatást nem szabad visszafogni. A kezdő számára a gól elérése csodálatosan felemelő érzést vált ki. Ne gátoljuk törekvésüket! Ilyen esetekben a legváratlanabb megoldásokkal rukkolnak elő a gyerekek.
Például, - két kézzel dobják el a labdát - lökik, vagy kétkezes alsóval dobják ki a labdát - sokat lépnek, tipegnek a labdával, míg elhatározzák magukat - két kézzel ütik le a labdát, ha leütik - dobókézzel azonos oldali lábról lépnek vagy ugranak fel, minden lendület nélkül
Meg kell értetni a tanítványainkkal, hogy azok a játékosok, akiket példaképeknek tekintenek, hasonló módon sajátították el az anyagot, mint ahogy ők fogják. A gyerek, amikor újat tanul, van benne valami félelemérzés, bizonytalanság. Ez lehet önbizalomhiány, félreértés, túlzott figyelem összpontosítás, vizsgadrukk stb. Milyen tanácsokat, instrukciókat adhat a tanár a gyereknek, ha a helyből történő hajítást (lövést) akarja megtanítani?
1. A labdát melle előtt fogja. A kart könyökben hajlítsa be és ügyeljen arra is, hogy a labdát ne szorítsa oda a melléhez.
2. A labdát könnyedén fogja (markolja), ne szorítsa. Szivacskézilabda esetén nagyon könnyen végrehajtható.
3. A hajító mozdulat alatt, a hátra felkészített labdát a fejmagasságban vezesse előre úgy, hogy a könyök megelőzze a csuklót.
4. Ügyeljenek arra, hogy a hajítás alatt a dobókézzel ellentétes lábuk legyen, elöl. Ennek azért van jelentősége, mert anélkül, hogy kiemelnénk, magától kerül a lövő karral ellen oldali válla előrébb.
5. Hasonló elven működik a lövő karral ellen oldali kar dobás irányba történő (mutasson rá a célpontra) felemelése is.
A gyakorlások alkalmával nagyon fontos, hogy a tanár a tipikus hibákat és azok okait felismerje és így korrigálni tudja. Milyen hibák fordulhatnak elő?
1. Ha a lövés nyújtott karral történik. Hibás a mozgás, mert a lövéshez szükséges energiát csak a váll mozgásából nyeri. Nem lehet így a lövést irányítani és a csuklóval esetlegesen korrigálni.
2. A kidobó terpeszből végrehajtott lövés esetében, ha a lábak elmozdulnak, hiba történik.
3. A hajítás alatt nem fordul el a felsőtest a lövés irányába. Ezt a tanár egy deszkalap segítségével korrigálhatja úgy, hogy az alkarnak párhuzamosan kell mozognia a lappal. A hajító mozdulat végére a testnek a lappal párhuzamos helyzetben kell lennie.
4. Jellegzetes hiba a lábak rossz helyzete.
5. A hajítás megkezdésétől fokozatosan nehezedjen, rá az elöl lévő lábára.
6. A hajítás kezdetén a hátsó láb sarka nem fordul kifelé és így nem forgatja be a lendítő láb térdét. Nem lesz előfeszített állapot és nem alakulhat ki a hajításhoz szükséges helyzeti energia.
7. A hátra felkészített labda súlypontja alatt, vagy túlzottan előtte van a csukló. A csuklónak fontos szerepe van a labda pontos irányba való dobásában. A csukló helytelen mozgása és hibás helyzete gátolja a lövéspontosságot.
Nézzünk három esetet,
- Ha kapu fölé megy a labda // túlságosan a labda súlypontja alatt van a csukló. - Ha a kapu mellé megy a labda // a csukló oldalsíkban feljebb van valamelyik irányban. - Ha a labda nem a dobás irányával ellentétesen pörög visszafelé a levegőben // a csukló és az alkar ostorszerű mozdulata hiányzik.
8. A hajító mozdulatot nem a könyök vezeti. Rendszerint ilyen esetben a gyerek löki a labdát, nem pedig hajítja.
Az oktatás menetének figyelembe kell venni a gyerek belső törekvéseit, vágyait. Szeret játszani és nagyon élvezi a sikert. Nem szabad engedni, hogy a lövés, kapura lövés eredményes végrehajtásának várható időpontja, függvénye legyen a labda biztos elkapásának idejével. Mivel az utóbbi több hét, hónap türelmes gyakorlásának következménye. Ugyanis az eredményesség és a helyes technika (mozgástanuláskor) egybeesése, kezdők esetében csak ritkán valósul meg. Ennek okai széles skálán mozognak. A kezdőt a mozgástanulás első fázisában még nem motiválja az a tudat, hogy a jól végrehajtott lövő mozdulat vagy felugrás gazdaságosabb végrehajtásával kellő alapot és lehetőséget biztosít az eredményességnek. A gyerek még csak arra ügyel, hogy gólt lőjön vagy eredményt érjen el. Mit érdekli őt egyelőre a technika! Ezek alapján tehát javasoljuk, hogy a lövést, mint kapura lövést oktassuk. A labdaátadásokat, labdafogást pedig vele egy időben, de jóval lassabb ütemben tanítsuk. A korábbi időkben igen nagy hátrányt jelentett a labdák mérete és anyaga! A szivacskézilabdák, több korábban felmerülő hátráltató tényező eltűnését eredményezte! Mint ahogy ez az ábrán látható, 22 évvel ezelőtt még a bőrlabdák mérete sem volt kialakítva a kisiskolások tenyérének méretéhez.