A gyors labdafelhozatal oktatása II. rész


Az elindított képzési fázisokat követően, lépésenként haladjunk a taktikai elképzeléseinkkel. Tanítványaink ezek szerint, túl vannak az alapok elsajátításában.

– időben történő elindulás
– a labda átvétele minden irányból mozgás közben
– a labda nélküli játékos üres területre történő helyezkedésének lényege
– a labda továbbítása megfelelő erővel és pontossággal

A hangjelzésre történő, vagy valamilyen tevékenység elvégzését követő gyors elindulásokat, már a kezdet kezdetén építsük be az oktatás folyamatába. Másik lényeges és hasznos segítség a távolság és a mozgásirányok hatékony felismerése, megérzése kapcsán, hogy jeleket, jelzéseket használjunk az előkészítő időszakban. A gyerek térlátása és a térben történő mozgása folyamatosan fejlődni fog. Ezzel együtt a gyerekek tempó és ritmus érzékelésének folyamatos igénybevételével a határozottsága, egyben a felismerő készsége is pallérozódik. Nem igazán tudjuk szétválasztani az előbb említett koordinációs feladatok megvalósulását, ha kompakt módon állítjuk össze a feladatokat.
Eleinte ne kényszerítsük a gyerekeket egyes területek irányított megjátszására. Találják meg maguk, ismerjék fel egyénileg a lehetőségeiket. Ez persze nem fog sikerülni hathatós segítség nélkül! Sűrű szüneteket, és gyakori magyarázatokat kell adnunk a gyakorlatokat megállítva. Járjuk le velük, mozgassuk le a gyerekeket az általunk helyesnek tartott útvonalakat. Eleinte sűrűn, majd egyre ritkábban instruáljuk Őket! A labdás és labda nélküli térben történő mozgás az egyik legnehezebb taktikai feladat. Abban az esetben várhatunk el előrelépést egy általunk meghatározott taktikai folyamatban, ha előtte a gyerek ismeri, és ez által felismeri a lehetőségekben rejlő megoldásokat. Ha az alábbi kérdésekre a válaszokat tudni fogják tanítványaink a fejlődésük garantált lesz.

– Miért kell megállni a labda birtoklása alatt?
– Miért kell továbbítanom a labdát?
– Kinek és milyen irányba kell átadnom a labdát?
– Miért kell folyamatosan mozognom a labdával, amíg csak lehetséges?
– Hogyan helyezkedjek az üres területre, hogy megjátszható legyek a labdával?
– Miért kell közeledni, vagy távolodni a labda nélküli játékosnak a labdát birtokló helyzete szerint?


Ne kövessük el azt a hibát, hogy olyat várjunk el a gyerektől, amire még sem fejben, sem testtudatban nem érett meg. Nos, a fenti tudásszintek sportágunktól és a kézilabda pályától független területeken is képzési fázisok. Hiszen a labdajátékok alapja ez!

Az oktatásnak el kell jutnia egy olyan szintre, hogy a labdafelhozatal magába hordozza a játék lényegét. Pontosabban a létszám fölény kialakítását.
Az eredmény nem a mozgások, játékok elnevezésében, hanem a helyes irányok és az ebből adódó létszámfölény kialakításában lesz. A tanítványaink nem előre programozható „robotok” legyenek, hanem a lehetőségeket felismerő és jó döntéseket hozó kreatív gyerekek. Nagyon sok előkészítő és rávezető játékot alkalmazzunk ennek érdekében. A végső cél elérését lépésekkel és nem azonnali tényszerű gyakorlással érhetjük el. Változatos ingerek és szokássá érett alkalmazásokat igényel a tanítás. Ehhez idő, türelem és a megfelelő alap szükséges.

Az alábbi klipek a jó döntések meghozatalára irányuló gyakorlatokat mutat be, a serdülő válogatottjaink segítségével.

A gyors labdafelhozatal oktatása I rész.

Szeretném tudatosítani, ahhoz hogy bizonyos, vagy minimális taktikai elvárásaink legyenek a tanítványainkkal szemben, túl kell esni az alapvető képességek és a célhoz szükséges tudati követelmények elsajátításán.
Ugyanakkor a tanítás fázisában, már korán lépjen be a védő, illetve a visszafutó védőjátékos zavaró tevékenysége. A játék minden elemében, és ezek oktatásában két oldal jelenik meg. Hasonlóan, mint a verseny szituációban, a képzés folyamán is „támadó – védő kapcsolat” felállítása és variálása esetén leszünk képesek előre lépni az elsajátítás útján. Persze a didaktikai elemnek, mint az egyszerűbbtől haladjunk az összetett felé, érvényesülnie kell! Alapvető képesség, hogy a lehető leggyorsabban induljon el a védő a labda megszerzését követően. Legyen dinamikus az elindulása, rajthelyzet szerű. Megfelelő időben forduljon hátra felsőtestével az érkező labda irányába, amikor még zavartalanul képes elkapni a labdát. Lényeges kívánalom, hogy legyen alkalmas a kapus, vagy egy olyan játékos, akinek már adott a felkészültsége, technikai és kondicionális érettsége, hogy a labda pontosan és erővel érkezzen a megadott helyre.
Az induló játékosnak a labdaátvétellel egy időben, legyen ideje figyelni és dönteni a labda további sorsa felől.

Ha..teret, vagy folyosót lát maga előtt, vegye célba és a lehető leggyorsabban érjen a cél helyszínére.
..védő zárja el az útját, de még van esélye elvezetni mellette a labdát, mert mélységben elegendő tér áll a rendelkezésére, tegye ezt.
..a védő közel van hozzá és ettől nem messzi egy másik, azonnal a labdaátadását válassza megoldásnak

A döntési helyzetek kialakítása viszi előbbre a gyerek helyzetfelismerő készségének fejlődését. Az egyszerű direkt indítások gyakorlása kapcsán, el kell jutnunk addig, hogy a tanítványaink képesek legyenek felmérni, hogy mikor lehetséges tovább vinni, és mikor kell megállni,

Mert…az út bezárul előtte.
… mert az oldalvonal mellett nincs szabad sáv a labda elvezetésére.
… több a védő, és nincs kellő számú társa.

Az előbbiek mentén, a labdafelhozatal lényege nem a gyorsaságban, hanem a rendezetlen védelem átjátszhatóságában van. Nem összekeverve azzal, hogy amíg odáig eljut, a gyorsaság legyen a meghatározó! Ezt követően a taktikai érettség fog dönteni a támadás hatékonysága felől. Tehát, ha a tanítványaink nem rendelkeznek még az előbbiekben felvázolt érettségi szinttel, nem sok esélyünk marad arra, hogy jó döntéseket hozzanak!
A lent közzé tett klipekben a serdülő válogatott néhány előkészítő gyakorlata látható e témában.

Nyolcéves gyerekek komplett edzése. Mórahalom

A kisiskolás életkor igen fogékony a különböző külső ingerek feldolgozására. Különös tekintettel a koordináció fejlesztésében nyílik alkalom, a hatékony testi nevelés területén. A tér – idő vonzásában, sok lehetőség adódhat számunkra. A térben való látás, és az ezzel járó mozgástanulás, illetve tempó – ritmus érzékelés és több irányból érkező ingerek folyamatos feldolgozásában érhetünk el kimagasló eredményeket. Azonban, nem a tudatos cselekvésekre kell gondolnunk, amit hosszabb vagy rövidebb tudatos gondolkodás és tanulási fázis előzhet meg, hanem a vizuális emlékek és a gyakori ismétlésből adódó sematizálás alakíthat ki. Lényeges továbbá tudatosítani, hogy ebben az életkorban a törzs és a végtagok együtt és külön – külön történő mozgásaiban, kellő megalapozottsággal előkészített gyakorlatok alkalmazásával, sokat tehetünk tanítványaink sokoldalú képzéséért. Az alapokat ebben az életkorban sikeresen felépíthetjük. Az alábbi klipek olyan edzés részleteket mutatnak, amit nulla gyakorlással, a minap egy U8 korosztályú kis csoporttal mutatunk meg Mórahalmon, az összegyűlt szakembereknek.

1. Bemelegítés és a labdával történő mozgások előkészítése, előre elhelyezett tornapadok és kerülő bóják, illetve zsámoly segítségével. Módszertani szempontból is inspiráló lehetnek a látottak, hiszen hatékonyan és kevés idő ráfordítással voltam képes több edzés részletbe megfelelni anélkül, hogy hosszabb időt fecséreltem volna el arra, hogy a termet rendezgessem egy újabb feladathoz.

2. Ebben a klipben a torna szőnyeg segítségével, az esések, a test földre érkezése, illetve a játékszabályból adódó helyezkedés, a figyelem megosztottsága és gyors döntések meghozatala érdekében állítottam össze. A szőnyegre történő ugrások, csúszások, tompítják az esésekből adódó fájdalmakat, és vezethetik át a gyerekeket a kicsúszások végrehajtására.

3. A labdával való bánásmód, az egymásra épülő ügyességi versenyzések, amik igazából párban, de éppenséggel külön, egy az egy elleni párharcokban valósult meg, kellő küzdelmet kreált! A feladat felépített, hiszen több didaktikai alapelvet is figyelme vett. Van egy része, amikor együtt, majd külön és a végén egymás ellen „harcolnak” támadó – védő kapcsolatban.
A meghívásomért szeretnék köszönetet mondani a Tisza Volán SC vezetőinek, szakembereinek. Külön köszönöm, a mórahalmi U8 csapatának a bemutatón való részvételt!

A FIATAL SPORTOLÓK SZÜLEINEK 10 PARANCSOLATA.

A Bibliától elnézést kérve írta Joe Haefner, megfontolásra érdemes.
Egy ideje nagy erőkkel terjed a különböző magyar közösségi oldalakon is a tengerentúli kosárlabda-utánpótlásedző irománya, amely ország- és sportágfüggetlen. Így nyugodt szívvel tudjuk a futsal palánták szüleinek is a figyelmébe ajánlani.

1) Támogasd és bátorítsd gyermeked, légy ott a mérkőzésein, szurkolj a játékosoknak, és az ellenfélnek is!
2) Ha teheted, gyakorold a sportot gyermekeddel edzéseken kívül is, amennyiben a gyermeked is úgy szeretné, de semmiképp se kényszerítsd! A gyermek kényszerítése haraghoz, konfliktusokhoz és korai kiégéshez is vezethet.
3) Viselkedj sportszerűen a gyermekeddel, ne kiabálj vele a mérkőzéseken, vagy mérkőzések után a teljesítménye miatt, még akkor sem, ha megérdemli!
4) Tudatosítsd magadban, hogy az utánpótlássport a gyerekeknek és nem felnőtteknek van! Ne hasonlítsd a gyermeked más játékoshoz, vagy testvérhez, akár pozitív, akár negatív minőségben!
5) Kerüld el a gyermeked, vagy más játékos játékban nyújtott teljesítményének kritizálását a hazaúton! Csak akkor beszélj a meccsről, ha a gyermeked is ezt szeretné!
6) Gondoskodj arról, hogy a gyermeked időben megjelenjen edzésen, vagy mérkőzéseken! Ha nem tud időben megjelenni a gyermek, értesítsd erről az edzőt!
7) Törekedj arra, hogy mindig pozitív példakép legyél a gyermeked számára, kerüld a játékvezetőkkel kiabálást, még akkor is, ha rosszul döntenek, vagy teljesen elcsesznek valamit! Mikor mégis erre készülnél, emlékeztesd magad, hogy a játékvezetők gyakran önkéntesek, fiatalok, vagy ők maguk is még képzésben vannak!
8) Értsd meg, hogy bár nyerni jó móka, de kutatások bizonyították, hogy a gyerekek inkább játszanak egy vesztes csapatban, minthogy padon üljenek egy nyertes csapatban! Ennek megértésébe beletartozik az is, hogy a gyerekeknek szükségük van játékidőre – nemcsak a te gyermekednek, vagy a legjobbaknak – és hogy hibázzanak, jól érezzék magukat és fejlődjenek! A gyermekek eltérő módon fejlődnek, Michael Jordant is kidobták a csapatából második gimnáziumban, ugyanennyi idősen Bill Russel mindössze 179 cm magas volt.
9) Ne oktasd a lelátóról a saját gyermekedet, vagy másét! Amennyiben problémád van a hivatalos edzővel, azt négyszemközt beszéld meg vele! Ha te magad is edzősködni akarsz, inkább jelentkezz edzői iskolába!
10) Mindig emlékezz rá, hogy felnőtt vagy, viselkedj annak megfelelően! Sokkal bonyolultabb egy gyereknek megbirkózni egy fékezhetetlen szülővel (ez vagy te), mint egy szülőnek egy megfékezhetetlen gyerekkel.
Forrás: Breakthrough Basketball

A védekezés váljon szokássá!


A védekezés ma már napjaink kézilabdázásában teljesen átalakult a korábbi évekhez képest. Támadó jelleggel és határozott labdaszerzési szándékkal építjük fel. Minél idősebb és a játékra érettebb játékosokkal dolgozunk, annál inkább tolódik át a képzés a tudatosság felé. Minden védekező csapat törekszik elővételezni a támadók tevékenységét. Persze, ehhez első lépésben a mozgásokat szükséges megtanítani, amiből idővel, védekezési szokások alakulhatnak ki! Ahhoz, hogy egy csapat jól és hatékonyan tudjon együtt mozogni a védelemben, az egyén szerepvállalását, feladatainak ellátása érdekében kell képeznünk! Sok olyan előkészítő, rávezető játékot ismerünk, amely a labda nélküli helyezkedést, az elővételezést, illetve a szükséges támadó jelleget alakítja, formálja a tanítványaink edzésmunkájában. Nagymértékben lehet segítségünkre maga a játék, amely csak elemeiben hasonlít a tényleges kézilabda játék védekezés felépítettségéhez. Azonban a játékban, mint ahogy a nevében rejlő kifejezések is, mint előkészítés vagy rávezetés, egyértelművé teszi számunkra magát a törekvést, hogy miért alkalmazzuk az edzések során.

Az védekezési szokás kialakítása hiányában, nagyon leszűkül az esély arra, hogy egy adott pillanatban, hatékonyan és a lehető leggyorsabban tudjon dönteni az egyén. Védekezési szokáson azt értem, hogy már fiatal életkorban, természetesen az értelmi felfogókészséggel szinkronizálva, olyan alapokat tudatosítsunk a tanítványainkkal, amik rendszeresen visszatérő jelenségek. Értem ez alatt, nem a teljesség igényével, mint például
– Kiemelten fontos legyen a lábak helyzete, mozgása, a támadó megállítása szempontjából.
– Ne állva várja a védőjátékos a labdás támadóját!
– Az ütközés előtt, tudja a védőjátékos testét és egyensúlyérzetét olyan helyzetbe hozni, amivel képes, megállítani a nagy lendülettel érkező támadóját.
– Képes legyen mélységben és szélességben hatékonyan és gazdaságosan mozogni.
– Tudja, alkalmazni a „V” alakban történő alapmozgást! (kitámadás – vissza húzódás)
– Sáncoló tevékenység és a mélységi kitámadás közötti különbségének értelmezése.

Az élekor és a cselekvőképes tudás növekedésével, a speciális mozgások, alkalmi megoldások, vagy éppen, a személyre szóló taktikai utasítások megvalósítása, akkor lehet hatékonyabb, ha a védekezésben szerzett alapismeretek, szokássá kialakult tevékenységekben érlelődött. Hasonlóan, mint a támadójáték esetében is, attól válik eredményessé a védelem egy csapatjátékban, ha egyénileg képzettek a tanítványaink. Lényeges képzési hiba, ha az egyén felkészítését, védekezési szokásainak hiányában, megelőzi a csoportos, vagy csapat taktikai védekezés kialakítása. Képzeljük csak el, hogy a sok gyakorlás és a mozgások sulykolását követően, a következetesség és a rendszeresség hatására, a védekezéssel kapcsolatos egyéni technika megjelenítése, azonos lesz a reggeli fogmosás, vagy az étkezések előtti kézmosás szokásának kialakulásával.

Labda átadások II. rész

CREATOR: gd-jpeg v1.0 (using IJG JPEG v80), quality = 70

CREATOR: gd-jpeg v1.0 (using IJG JPEG v80), quality = 70

Minden előkészítő, vagy rávezető játék akkor kezd „haldokolni”, vagy hatástalanná válni, amikor a gyerekek, vagy játékosaink nem akarnak, vagy igazából nem is tudnak a labda helyétől függetlenül, úgynevezett szabad területre mozogni. Követik a labda irányát, egy labdatartó játék során és nem a támadótól üres helyre igyekszik. Az is előfordul, hogy nagyon távolinak érzik a védőtől szabad területet, és így könnyen előfordulhat, hogy igen szűk helyre szorul be a játék.
Következő nehézségi fokozat a mélységből érkező labda nélküli játékos megjátszhatósága. Hiszen vagy hátulról, vagy egy távolabbi helyről, de nem egyértelműen szemből érkezik a társa. Ilyen esetben, nem csak a távolság, de a mozgás sebessége is nehezíti a labda pontos útját és a magát a labdafogást is. A védő mozgása és helyezkedése lehet a következő nehézségi fok.
Gyakran látjuk kisiskolás, de még a gyermekbajnoki mérkőzéseken is, hogy a támadók állnak és nem mozognak a felállt védelemmel szemben. Az sem ritka eset, hogy a labdát birtokló játékos, képtelen a labdát a társának adni szélességi irányban, mert közéjük helyezkedik egy védőjátékos. Igyekszik a védő felett átívelni, de ezek általában pontatlanok. Hasonló pontatlan megoldás kerekedik ki abból a hosszú labda átadásból is, amit a labda nélküli játékos hátulról, szinte vele egy vonalból kap a társától. Általában ezek, labdaszerzést, vagy egy kapuskidobást követően szokott előfordulni. Túl nagy az ív, vagy kicsi a dobás ereje, vagy háton dobja a labda nélküli futó társát. A lényeg, hogy a labda pontatlan.

TN-játékok-1

Célszűrű az előbb felsorakoztatott példákat, edzéskörülmények között gyakorolni. A gyakorlást minden esetben az egyszerűbb feladatokkal kezdjük el! Kisebb távolság térben, és minimalizálni a figyelem megosztottságát. Eleinte egy, majd később nehezebb körülményeket is kreálhatunk a gyerekek számára. Ebben a gyakorlásban, arra is lényeges odafigyelni, hogy a labdát továbbító játékos, mindezt hogyan teszi. Nem helyes, ha nyújtott lábbal, és a dobásiránytól elforduló vállal igyekszik, alig felkészített labdát elhajítani. Ebben a helyzetben, inkább löki, mint hajítaná a labdát. Nincs idő, kapkod és nem „áll bele a dobásba”, szoktuk mondani. A másik gyakran előforduló hiba, ha a hajító kar könyökben annyira hajlított állapotban van, hogy a kidobás pillanatában a labdát markoló csukló, a könyök felett marad jóval, így a labda nagy ívben repül ki a kézből.
Az átadások gyakorlásánál, csak úgy, mint az eltérő posztokról történő kapura lövések esetén, célszerű kijavítani, átbeszélni tanítványainkkal, hogy milyen módon kell a labdát felkészíteni a hajításhoz. Ugyanis egyáltalán nem mindegy, hogy a gyorsaság, vagy a távolság, de olykor az irány függvényében, rövid, vagy hosszú úton készítik fel a labdát az átadáshoz. Kezdetben, jól látható jelekkel, tárgyakkal tegyük szemléletessé tanítványainknak a dobások pontos irányát és távolságát. Ezzel megteremtjük és elősegítjük a pontos térlátást és az ezzel járó helyes döntést. A tanítvány ilyen módon, a dobás tempójára jobban képes ügyelni.

28f_23y_360_20

A hátulról érkező labda átadások kapcsán felmerül egy másik hibaforrás, a labdát elkapó játékos testének, karjainak helyzete, illetve az átvevő helyre érkezésének tempója. Ez a hibaforrás is elég gyakori előfordulással bír. Nem mindegy, hogy milyen irányban fordul az érkező labda irányába felsőtesttel. Minden esetben a terem közepe felé forduljon! Ezzel egy időben, a labda elkapásához szükséges a törzs elfordulása. Ezt az oldal vonalhoz közeli láb előre történő lépésével, képes megteremteni. Lehetőleg a súlypontja is kerüljön lejjebb a haránt terpeszben. A karok nyúljanak az érkező labda irányába, majd a labda megfogását követően, a hátul lévő láb előre lépésével, forduljon be a felsőtest a futás irányába újból.

Labda átadások I. rész

DSC_66911
A labdaátadások különféle helyzetekben és mozgások közben, alatt történik a mérkőzések alkalmával. Álló helyzetben, szemben egymással, ez figyelhető meg legritkábban. Talán ilyen eset nincs is! Már a gyerekek esetében is mélységi és szélességi, azaz, oldal és hátsó irányból érkező labdák elkapása kerül túlsúlyba. Azonban a kezdetek kezdetén, célszerű szemben állva gyakoroltatni a gyerekeket, hiszen jelen esetben nem csak az elkapás, hanem a labda felkészítése, és maga a hajító mozdulat helyes technikájának elsajátítása is lényeges lehet.

kepzes-4

Célszerű ezt a folyamatot addig erőltetni, amíg a dobások sebessége, ereje, pontossága és a távolság növelése, egyidejűleg sem jelent problémát. Majd következik az oldal irányból érkező labda átadások és elkapásainak tárháza, amit a pálya bármelyik szegmensében képesek vagyunk gyakoroltatni tanítványainkkal. A testtartás, vélhetően a felsőtest dobás irányba fordítása, a labdát birtokló kar, ellen oldali lábának kilépése, illetve a labda kidobáshoz igazodó felkészítésnek, együtt történő gyakoroltatása a legnehezebb feladatok egyike. Sokan úgy vélik ez természetes, és a folyamatok velejárója a tanítás alatt. Nos, hiba, ha ezt gondolja bárki! Felerősödik a felelősség tudat abban az esetben, amikor majd rátérünk a „V”, vagy a háromszög alakban történő mozgások sulykolásához. Azért van ennek akkora jelentősége, mert amikor a cselek tanítása kapcsán, nem fogják érezni játékosaink sem a teret, sem az egy időegység alatt történő súlypont váltást és a labda felkészítését, jusson eszükbe az előbb leírtak jelentősége! A háromszög, vagy „V” alakban történő mozgás, mindennapos gyakorlás tárgya a képzésnek. Bonyolult technika a kisgyermekek számára! Mikor mozgok előre a labdáért, mi az az idő, ami adva van az átadásra, és hogyan mozgok hátra a labda elhajítása után? Nem közben! Ebben a mozgás irányban tanítjuk a védelemben történő alapmozgást is, hiszen fellép, vagy kitámad és visszahúzódik, vagy behátrál. A gyerekek többsége a tanulás elején szinte ugrálnak, mint a „bakkecskék” az oldalazó, vagy keresztező lépések helyett. Persze, hogy ezt is meg kell tanítani nekik, mint mindent, ami nem természetes nekik!

DSC_9296

A „V” alakban való együtt mozgás a következő feladat, amit tanítani kell. Két játékosom együtt mozog, jobbra fel, vissza, majd balra fel és vissza. Jelek, jelzések mentén teszik ezt, eleinte egy harmadik előttük álló segítővel, aki tempóra adja, majd visszakapja a mozgásban lévő gyerekek labdáját. Lényeges a tempó, a mozgás sebessége, iránya és a legfontosabb, hogy a gyerekek érezzék meg, mikor és hogyan kell felkészíteni, majd átdobni a társának a labdát. Éppen ezért szükséges a feladó beiktatása. A következő tanulási tény, a labda átadás utáni hátráló lépések megéreztetése. Labdával a kézben soha nem mozgunk hátra! Minden egyes fellépés alatt arra is ügyeljünk majd, hogy a felsőtest a társ, (vagy ha ez védekező mozgásban kerül gyakorlásra) a labdás támadójával forduljon szembe! Amikor egy értelmileg és testtudatilag is magasabb életkorba léptek tanítványaink, elhagyhatóvá válik a feladó szerepeltetése. Lényeges szempont az együttmozgás ritmusa. A lábak helyzete lényeges szempont, mert az irányokhoz igazodva kerülnek előre, váltva, hol a jobb, majd a bal! Minden ebből a mozgásból indul ki! Ezek a mozgások jelentik a felállt védelem és a támadó alapmozgás lényegét!

háromszögben mozgás

Gyakoroltathatjuk a bemelegítő futások alatt, elhelyezett tárgyak megkerülése kapcsán, de kis csoportban, játékok formájában és párban, az edzések fő részében is. Eleinte engedjük, hogy a lábaikat figyeljék, de folyamatosan követeljük meg, hogy a tekintetük előre a kapu, vagy a támadás irányába kerüljön. Ismételten szeretném kiemelni, hogy a mérkőzések alatti a labda átadások 70-80 % ezekben a mozgásokban realizálódik. A fennmaradt 20-30% a mélységből és jószerivel hátulról érkező átadások játsszák a főszerepet, főleg a közvetlen és a közvetett indítások alkalmával. De ezek részletezését majd a második részben fogom taglalni.

Szivacskezis-kislany-2004_225

Strandkézilabda

Strandkézi 3
A magyar strandkézilabda története már 18 évre nyúlik már, de bizonyos értelemben még mindig gyerekcipőben jár. A válogatott csapataink 2004-es színre lépése óta meghatározó szerepet játszunk a világ strandkézilabda életében, de ennek ellenére a sportág hazai megítélése, továbbra is nagymértékben megosztja a szakembereket. Utánpótlás szinten kifejezetten kiemelkedőek az eredményeink, ha létezne országok közötti örök ranglista, minden bizonnyal magasan az élén állnánk, köszönhetően elsősorban a női szakágnak.

A magyar válogatottak eredménylistája:

Világjátékok
• 2005 Duisburg: Női 2. helyezés
• 2009 Khaosuang: Férfi 2 helyezés
• 2013 Cali: Női 2. helyezés

Világbajnokság
• 2004 El Gouna: Női 4 helyezés, Férfi 6. helyezés
• 2006 Rio de Janeiro: Női 7. helyezés, Férfi 5. helyezés
• 2008 Cadiz: Női nem kvalifikált, Férfi 7. helyezés
• 2010 Antalya: Női 7. helyezés, Férfi 2. helyezés
• 2012 Oman: Női: 4. helyezés, férfi nem kvalifikált
• 2014 Recife: Női: 2. helyezés, Férfi nem kvalifikált
• 2016 Budapest: Női 4. helyezés, Férfi 4. helyezés

Európa Bajnokság
• 2004 Alanya: Női 7. helyezés, Férfi 6. helyezés
• 2006 Cuxhaven: Női 6. helyezés, Férfi 2. helyezés
• 2007 Misano Adriatico: Női 12. helyezés, Férfi: 3. helyezés
• 2009 Larvik: Női 6. helyezés, Férfi 3. helyezés
• 2011 Umag: Női 5. helyezés, Férfi 5. helyezés
• 2013 Randers: Nők 1. helyezés, Férfi 7. helyezés
• 2015 Lloret del Mar: Női 1. helyezés, Férfi 4. helyezés

Ifjúsági Európa Bajnokság
• 2008 Nagyatád: Női 1. helyezés, Férfi 1. helyezés
• 2011 Umag: Női 1. helyezés, Férfi 3. helyezés
• 2013 Randres Női 1. helyezés, Férfi 1. helyezés
• 2014 Lorca: Női 1. helyezés, Férfi 1. helyezés
• 2015 Lloret del Mar: Női 1. helyezés, Férfi 4. helyezés

Serdülő Európa Bajnokság
• 2016 Nazaré: Női 5. helyezés, Férfi 9. helyezés

Klubcsapataink nemzetközi érmes helyezései:

European Beach Handball Tour döntők:
• 2002 Suances: Ferrecirk 2. helyezés (női)
• 2006 Katerini: Ferrecirk 2. helyezés (női)
• 2006 Katerini: Winterthur 1. helyezés, Letenye 2. helyezés (férfi)
• 2007 Nagyatád: Nagyatád 2. helyezés (női)
• 2008 Valencia: Nagyatád I. helyezés (női), Axa Beach Stars 1. helyezés (férfi)
• 2009 Corfu: OVB Beach Girls 3. helyzezés (női)
• 2010 Espinho: OVB Beach Girls 3. helyezés (női)
• 2011 Fuengirola: OVB Beach Girls 3. helyezés (női)
• 2012 Lagoa: OVB Beach Girls 1. helyezés (női), Budaörs Beach Stars 2. helyezés (férfi)
• 2013 Umag: OVB Beach Girls 2. helyezés (női)
• 2014 Thessaloniki: OVB Beach Girls 1. helyezés (női)
• 2014 Las Palmas: Dabas Beach Boy’z: 3. helyezés (férfi)
• 2015 Budaörs: MULTICHEM Szentendre 1. helyezés (női), Dinamit BHC 2. helyezés (férfi)
• 2016 Thesszaloniki: MULTICHEM Szentendre 1. helyezés (női), Dinamit BHC 10. helyezés (férfi)

Bajnokok Kupája:
• 2014 Gran Canaria Dabas beach Boy’z 3.hely /OVB Beach Girls 5. ely
• 2015 Gran Canaria: Multichem Szentendre 1 hely; OVB Beach Girls 4. hely
• 2016 Gran Canaria: Orosházi FKSE Hír -Sat 3. hely / Multichem Szentendre 2. hely; Lady Bugs 5. hely

strandkézi 2

Jelenleg 150-200, 20 és 30 év közötti játékos szerepel a magyar bajnokságban, míg összesen nagyjából 400 női játékos van az utánpótlás, felnőtt, és az idősebb korosztályokban. Összehasonlítva, a strandkézilabdában szereplő játékosok száma 2008-ban, megközelítőleg 800-900 lehetett. Akkor a különböző utánpótlás bajnokságokban 33 női csapat szerepelt, jelenleg sajnos csupán 3-6 a számuk. Ez csökkenő tendencia 2012 folyamatosan zajlik, ami túlzottan nagy bizakodásra nem adhat okot.
A probléma gyökere a sportág negatív, vagy közönyös megítélésében keresendő. A tradicionális teremkézilabda műhelyek nagy része értelmetlennek és néha komolytalannak ítéli a szakágat. Az elmúlt évek alatt olyan szemlélet alakult ki, ami inkább hátráltatta az egyértelműen nyári időszakra tervezhető kiegészítő sportágat. Nem véletlenül ez a jelző, mert a strandkézilabda jelenleg a teremkézilabda kiegészítő sportága, hiszen kizárólag teremkézilabdázók játsszák. Ameddig nem képes önálló sportágként működni, addig úgy kell működnie, hogy a teremkézilabda érdekeit legfeljebb kiszolgálja, annak előnyöket jelentsen és érdekeit szem előtt tartsa.
Előnyeit, nem véletlenül írtam így! Véleményem szerint van potenciál a strandkézilabdában, éppen az időszakos helyzetéből adódóan. Kiváló lehetőség rejlik a strand és a termi kézilabdázás egymásra épülése kapcsán. Mivel a sportági szakszövetség komoly forrásokat áldoz a nemzetközi versenyekre, így az eredményességi szempontok szem előtt tartásával kellene, minden szegmensnek profitálnia belőle.
Minden bizonnyal, csak azok a szakemberek állítják be úgy a strandkézilabdát, hogy ártalmas, akiknek nincs elegendő ismerete, vagy rálátása erre a területre. Nézzük néhány előnyét, amit az utánpótlás-nevelőedzők elérhetnének vele.

A strandkézilabda helye, előnyei a májustól, szeptemberig tartó időszakban a csapatok edzésrendjében

Mind a felnőtt, mind pedig az utánpótlás bajnokságok május közepén, végén véget érnek, és szeptember elején, közepén folytatódnak. Ez 3-4 hónap ingermentes szünetet jelent, amit mindenképpen érdemes értelmes feltöltődéssel kitölteni. Az általános 4 hetes pihenőidőt is figyelembe véve, még mindig marad pár hét, amikor fontos és szükséges terhelést biztosítani a sportolóknak, de a fásultság elkerülése miatt érdemes más típusú sporttevékenység végeztetése. A felkészülés monoton 7-9 hetes rendszerét is időnként meg kell törni, ezekre az esetekre kiválóan alkalmas például a strandkézilabda.
Az utánpótláskorú játékosoknál, gyerekeknél a mérkőzések nélküli időszak még hosszabb, a felkészülés rövidebb, a fásultság érzésének veszélye és ezáltal a korai kiégés lehetősége még fokozottabb, így még nagyobb jelentőséggel bír a májustól szeptemberig tartó időszak értelmes kitöltése.
A fentiek tekintetében fontos lenne már az U10 korosztálytól a júniusi hónapban strandkézilabda korosztályos bajnokságok kialakítása, a gyerekek versenyeztetése szervezett formában. Ezek regionális, egy-két hétvégét átfogó, de a TAO támogatásban külön soron megjelenő versenyrendszerek lehetnének.

strandkézi 1

A strandkézilabda lehetséges beépítése, Neukum Tamás által javasolt módon az utánpótlás csapatok edzésrendjébe:

• május (a korosztályos bajnokságok végéig) – heti 1-2 alkalom, a teremkézilabda elemekre fókuszálva;
• június (az iskola végéig) – heti 2-3 alkalom;
• június (utolsó 2 hét) – előalapozásba illesztve heti 4-5 alkalom + versenyeztetés);
• július (pihenőidő) – heti 1 alkalom + esetleges versenyeztetés;
• augusztus (felkészülés) – heti 5 alkalom, a felkészülésbe beillesztve, a teremkézilabda elemekre fókuszálva;
• szeptember (iskola és versenyidőszak) – heti 1 alkalom a sérülésmegelőző és játékos edzés kiváltására.

Merjünk nagyobbat álmodni és képzeljük el, hogy a teremkézilabda korosztályos válogatottak és szakmai vezetőik, jobbító szándék és az elképzelhető eredmény és teljesítmény szerinti szelekcióból adódóan, találnának egy mindenki számára kedvező csatlakozási területet, mindkét oldal számára.

Lehetséges átmenet a terem junior válogatottak és a felnőtt strandkézilabda válogatottak között

strandkézi 5

Egy strandkézilabda válogatott bő kerete általában 14-16 fő. Ez 3 kapus és 11-13 mezőnyjátékosból áll. A strandkézilabdát Magyarországon szinte kivétel nélkül másod, illetve harmadosztályú játékosok játszák. A képességeiket tekintve, ők általában a helyes döntések meghozatalában, illetve a döntések gyorsaságában maradnak el, első osztályú társaikhoz képest. Mivel a strandkézilabda játékideje rövidebb a teremkézilabdához képest, de a mérkőzések sebessége, ritmusa, gyorsabb, a változó faktorok sebességének lehetősége lényegesen nagyobb, így a helyes döntések száma és gyorsasága felértékelődik. Ezért a kedvező nemzetközi eredmények elérhetőségének lehetőségére indokolt lenne a felnőtt válogatottakban több első osztályú játékost szerepeltetni. Nyilvánvalóan azok a játékosok, akik egész évben komoly hazai és nemzetközi terhelésnek vannak kitéve, nem jöhetnek szóba, mivel a strandkézilabda versenyek egybeesnek a pihenő idejükkel. Kézenfekvő megoldásnak látszik egyrészt a junior válogatottak keretéből kimaradó vagy a junior válogatottakból kiöregedő, de a felnőtt válogatottakban szerepet még nem kapó, esetleg későn érő típusú játékosok nemzetközi szerepeltetése a strandkézilabdában. Ehhez kell az előző pontban említett, a teremkézilabda által elfogadott egységes – edzéselméletileg felügyelt – edzéselvek rendszere a felkészülésben és a versenyeztetésben. Előnyt jelenthetne még a teremválogatottság végeztével 1-2 rutinos játékos segítsége a fiatalok mellé. Amennyiben a rendszeresen strandkézilabdázó játékosokat ki tudjuk egészíteni ilyen típusú játékosokkal, az a strandkézilabda válogatottaknak eredményességi szempontból előnyös, de a játékosok szempontjából is kiváló lehetőség a fejlődésre. Ezek a játékosoknak maximum 2-3 hét késéssel tudnak bekapcsolódni saját klubjuk munkájába, ami a 8-9 hetes felkészülést figyelembe véve lényegesen kevesebb azokénál, akik a korosztályos terem válogatottakban szerepelnek.

strankézi 4

Nevelőedzőnek érdemes tudni..

siker 1.
Tisztában kell lennünk, hogy a kisiskolás gyermekek cselekedetei nem tudatos agyi működés terméke, hanem a vizualitás és az öröklött adottságainak köszönhető visszajelzések. Másrészről az adott kronológiai életkori sajátosságok, egy fejlettebb biológiai érettségi szintnek köszönhetően jelentkeznek. A képzést azért kell több alkalommal megismételni a versenyekkel szemben, mert a gyerekek az emlékekre alapozva képesek a mozdulatokat megcsinálni újra és újra, a tudatos kontroll hiányában. A begyakorolt, sok alkalommal megismételt mozdulatokat képes a kisgyermek újra megcsinálni. Talán 10, de leginkább 12 éves gyerekek képesek tudatosan végrehajtani cselekedeteket, és így gyorsabban tanulni. Maga a testtudat kialakulása, egy még későbbi lépcsőfok az oktatómunka területén. Ebből fakad a másik lényeges szakmai feladat, hogy bemelegítéseket minden esetben a nevelőedző vezesse! Hiszen, többségében 12 éves életkorig nem tud önállóan melegíteni a gyerek. Nem képes szelektálni, főleg nem egymásra építeni a gyakorlatokat, terjedelem és az intenzitásról nem is beszélve.

A nevelőedző feladatkörei

A labda nélküli és a labdával történő mozgások gyakoroltatása minden esetben az alapok megismertetésével kezdődjék. Ne akarjunk nagyokat lépni a tanítás fázisaiban és ne akarjunk felépíteni semmit a hiányzó alapok nélkül.
Futás, ugrás, dobás. A három alapvető atletikus mozgást folyamatosan direkt vagy indirekt módszerekkel (játékok, akadály pályák, sorversenyek, csapatváltó versenyek) kell fejleszteni.
Minden mozdulat és mozgás kiindulópontja a csípő és a nagy farizom, illetve a hát mély izmainak beidegződésén és működésén alapul. Már a kezdet kezdetén, éppen ezért a természetes és az utánzómozgások alkalmazása, és ezzel együtt a törzsstabilizálása fontos szakmai törekvés legyen! Ma már egészen világos, hogy prevenció és a terhelések utáni nyújtás és a kellő pihenési periódusok beépítésének hiánya, a felnőtté válás időszakában igen komoly sérüléseket válthat ki.

coach 9

A taktikai gondolkodás és a pályán történő helyezkedések kialakítását térben folyamatosan tágítani kell. Igyekezzünk erősíteni a kétoldalúságot.

– Törekedjünk, hogy mindent két oldalra csináljunk mindent.
– Mindkét karunkat, kezünket használjuk a gyakorlások alatt.
– Ha az egyik izom összehúzódik, a vele ellen oldali nyúlik.
– Súlypont képzések, cselek, irányváltások két irányban.
– Ha támadást tanítom, közben a védekezést is gyakorolni kell.

Lényeges tudni, hogy a háromszögben való gondolkodás, majd a speciális mozgások, alap a kézilabdázásban. Háromszögben történő mozgások találhatók a védelemben és támadásban egyaránt. Legyen az egyénileg végre hajtott, vagy társas kapcsolatra épülő egyszerű taktikai elem. A „háromszögelés”, szinte minden támadó kapcsolatban megtalálható.

65

Minden esetben a jó döntések meghozatalára kell nevelnünk játékosainkat. Sorrendben,

– Helyezkedés labda nélkül.
– Mozgás labdával és annak, testtel való védelme.
– Mikor, és miért kell labdaátadást csinálni?
– Minden esetben kiemelni, hogy mi a gólhelyzet?
– Folyamatosan erősíteni kell a játékosban, a hogyan tudom kialakítani a helyzetet labdával és labda nélkül szituációkra a válaszokat.
– ha a játékos tud támadni, képessé kell tenni, hogy a védekezésben is tudja, hogy mit kell tenni ellene.
– Ha egyénileg alkalmas magának helyzetet teremteni, képes lesz később a társának is.
– Ha egyénileg alkalmas a védekezésre, később együtt is tud mozogni a társával
– Ha az egyént fejlesztem a csapatom lesz erősebb.
– Ha a csapatot erősítem, csak részben, és nem minden egyén fejlődik.
– Kezdetben, akár 14 éves korig, csak a páros vagy hármas kapcsolatokat oktassunk.
– Mit kell tenni, hogy a védő hibázzon, és ezt hogyan lehet észrevenni?

siker 5

A technikai képzés kérdésköre

Nem tudok technikát oktatni hatékonyan, amíg nincs kellő értelmi felfogó készség. Ne akarjak olyat tanítani, ami meghaladja a pillanatnyi életkorra jellemző tudást. Mert ha nincs meg a kellő testtudat, nem ad szilárd alapot a beépülésre.
Az oktatás sorrendiségében a fentről – lefelé történő utat javasolnám. A felső végtag, majd az alsó végtag, és végül a test kapcsolódási felületeit építsük be a folyamatba.
A másik később jelentkező probléma, ha nincs kellő kondicionális képesség hozzárendelve a technika képzéséhez. Jelen esetben az erő és gyorsaság hiányosságán felül, az állóképességi alapok nem megfelelő építése is komoly fejlődési zavarokat okozhat a felnőtté válás szakaszában. Gondolok itt az aerob állóképesség fejlesztésére, pontosítva a folyamat korai lezárására. Ennek oka lehet, hogy gyakran a serdülő, vagy ifjúkorú játékosok anaerob módon kompenzálják az aerob állóképesség hiányát. Az előbbi, szenzitív periódusa a 20 – 24 éves életkor, míg az utóbbit, leginkább a kisiskoláskor végétől az ifjúkor időszaka alatt lehet fejleszteni. Ezért fordulhat elő, hogy egyes korosztályos válogatott eredmények, a nemzetek közötti összevetésben fordítottan lesznek arányosak az évek múlásával. Pontosabban azok a nemzetek, akik a tudatosabb képesség fejlesztésre fektették a nagyobb hangsúlyt, az ifjúkor bezárásáig, a technika és a taktikai elemek fejlesztésével szemben, nos, ezen nemzetek játékosai tovább fejődhetnek a felnőtté válás szakaszát követően. Az eredményben történő visszaesés csapat és egyén szintjén, a helytelen edzésmódszertan alkalmazása is okozhatja.

Koncepció a hatékony stratégiához!

strategia-1
Sok esetben megyünk a fejünk után anélkül, hogy átgondolnánk vagy felépítenénk egy tervet magunkban. Sajnos ez olykor tapasztalható a távolabbi környezetünkben is. A terv nemcsak azért szükséges, hogy az elképzelt folyamat működőképes legyen, hanem a benne szereplőket is olyan helyzetbe kell hozni, hogy azok cselekvőképesek legyenek. Mindenkinek van ilyen, vagy olyan rátermettsége, képesítése, tapasztalata egy bizonyos területen. Ha a terv több szereplő tevékenységére, elméleti tudására épül, arra is gondolni kell, hogy megfelelő életteret biztosítson mindenki számára. Ahhoz, hogy ezt jól és kevés hibaponttal tudjuk kezelni, szükséges megismerni az összes szereplőt, aki az elképzelt „forgatókönyvünkben” helyet kap. Megismerni valakit csak úgy lehet, ha párbeszédet alakítunk ki vele és igyekszünk megérteni. Ha a tervben szereplő egyének gondolkodása eltérő, a cél eléréséhez, konszenzusra kell jutni egymással. Kell a közös többszörös, még abban az esetben is, ha másképpen látunk dolgokat, vagy különböző módszerekkel jutnánk előre, egy-két dologban!
Tehát, amikor a koncepció hiányáról esik szó, azt is vizsgáljuk meg, hogy eddig miért nem volt! Mert abban sokan egyetértünk, hogy kell egy koncepció a Magyar Kézilabdasport számára. Legyen átfogó, mindenki számára elfogatható. Képezzen olyan egységes rendszert, amiben az utánpótlás-neveléstől az egyetemes magyar kézilabdázás összes színterén át, minden résztvevőjének megteremtjük a kellő életteret és a lehetőséget a fejlődésre.

Kezdjük egy kicsit távolabbról az elmélkedést, hogy jobban megértsük a változásokhoz szükséges alapok hiányosságait.
Ha bajba kerülsz, vagy egy számodra ismeretlen feladat megoldása előtt állsz, vagy ha segítséget kérnek Tőled, általában két dolog közül választhatsz. A leggyakoribb döntésed erre a megfutamodás. Nem vagy hajlandó még végig gondolni sem, hogy képes lennél e választ találni a kialakult helyzetre. Ez egy zsigerből érkező „magyaros” reakció, hogy ezt a területet nem ismerem, velem még ilyen nem történt meg, nem merek lépni, mert tartok valamitől, vagy elnézést, de nincs rá időm, nagyon elfoglalt vagyok. Jönnek ezek a válaszok! A másik lehetőség, hogy próbálsz azonosulni a gond orvoslásához. Megértést tanúsítasz. Tanácsot kérsz előtte esetleg, vagy megteszed egymagad az első lépéseket.
Kis idő elteltével rádöbbensz, hogy egyedül maradtál. Esetleg megbántad, hogy belementél, mert gondolkodni kell, vagy a körülményeidet úgy kell átrendezni, hogy ez kiesne a komfortzónádból. Szóval nem esne nehezedre, ha visszakozhatnál és hagynád a dolgot magában. (Sajnos nagyon sokan így is tesznek! )
Tehát minden, ami új, minden, ami nem történt meg Veled, vagy nem tapasztaltál meg, az nem a Tiéd. Úgy gondolod, hogy jobb közömbösnek lenni és inkább udvariasan elutasítani vagy félreállni, vagy elfordulni az ismeretlen elől.
Az új dolgokra történő nyitás, a más gondolkodás vagy az eddigiektől eltérő módszerek befogadása csak azoknak megy, akiknek nincsenek előítéletük. Képesek kilépni az életterükből és más dimenzióban képzelődni. Még az sem jelent számukra gondot, ha nem igazán értik csak érzik, hogy az út, amire léptek szélesebb, és nagyobb lehetőségeket kínál.Ez a tudat szabadságot és jó érzést közvetít.

Az emberekkel való bánásmód, az oktatás, vagy a nevelés területén, változások mentek és mennek végbe. Az egyik ilyen, hogy ne csak felelni akarj a kérdésekre, hanem fogalmazz meg Te is kérdéseket! A pedagógia nem arról szól, hogy a tanárt vagy az edzőt értsék meg a tanítványai, hanem főleg arról, hogy Te, aki tanítod Őket, akard hallani, meghallgatni és megérteni a tanítványaidat.
A tudás utáni vágy mindenkiben ott van. Még abban az egyénben is, aki ezt nem veri nagydobra, vagy titkolja. A lustaság, a befelé fordulás és a közömbösség hármasa ellen kell hadat viselni mindenkinek, aki változni akar. Sajnos, a mi esetünkben a féltékenység az iririgység és a hatalom rossz értelmezése is gátat szab, illetve lassíthatja a változások kialakulását. Nem könnyíti a vállalkozó szellemet a pesszimista gondolkodás és az állandó megfelelési kényszer sem. Nem kis hátrányt kell leküzdenünk az elszigetelődés, és az ebből fakadó erőtlenség kapcsán.
Vegyük sorjában a rendszer hiányosságait!

strategia-4
Nincs állandóság a válogatottak élén. Jönnek-mennek az edzők. A nevelőmunka eredménye egy korosztály beérésének végső stádiuma! A mérkőzések, tornák, versenyek egy-egy szintére, vagy eszköze a szereplők fejlődése végett! A végső cél nem a jó csapat kialakításában, hanem a jó játékosok képzésében van! Nincs egységes utánpótlás-nevelési koncepció. Az utánpótlás-nevelésünk problémája az egység hiánya, vagyis ahány terület, annyi féle tematika vagy elképzelés van érvényben. Másrészt, nem egymásra épülő folyamatnak tekintjük a képzést. Az utánpótlás-nevelés, hosszú folyamatából (ami, jó esetben 10-12 évből áll) erőszakosan kiemelnek az edzők 1-3 évet, és csak a versenyeztetésre koncentrálnak, háttérbe szorítva a képzés és a sportnevelés fontosságát!
Mindenki a versenyekre fókuszál. A versenyek, mérkőzések a felnőttek értékrendje szerint működnek, vagyis mindenki a győzelemben, vagy a vereségben éli át sikereit vagy kudarcait. Nem attól jó egy nevelőmunka, hogy a klub csapatai nyernek, hanem attól, hogy hány élsportolót nevelnek fel! Mindenki licenszet kaphat. Kinek „C”, de van sok „D” kategóriás is közöttük, akik igen gyorsan és minimális ismerettel rendelkezve dolgozhatnak gyerekekkel. Ezen az MKSZ nagyon hamar változtatni fog, mert feltett szándéka, hogy kiszűrje azokat, akik alkalmatlanok erre a munkára. Kötelezve vannak az edzők, hogy továbbképzéseken vegyenek részt évente. Sokkal hatékonyabb lehetne a továbbképzés, ha bemutatott anyag nem a „végterméket” prezentálna, hanem az utat mutatná be, hogy a képzés folyamán, hogyan jutott el egy adott szintről, egy magasabb fejlettségi fázisba!

kepzes-2

Sajnos realitás, hogy a nevelőedzőink 80% nem tudja, a hogyan kérdésekre a választ! A jelen edzőképzése, főleg a „C” kategóriában nagyon elméleti és jóval kevesebb gyakorlatban alkalmazható muníciókat ad. ( A jövőben ezen a területen is változásokat ígér az MKSZ.) Éppen ezért, többen nem ismerik fel a hibákat az edzések alatt, és ha igen, nem képesek kijavítani. Több alkalommal bizonytalanságban tartja az edzőket a tanítás folyamatának sorrendisége. Sajnos, nevelőedzőket nem képezzük eléggé, pedig ez lenne a legfontosabb. Jó megoldás lehetne, ha nemcsak licenszeket, hanem évente krediteket, pontokat lehetne szerezni. Éves szinten, akár régiók szerint 3-4 kreditszerző továbbképzést lehetne tartani. Persze ennek akkor lenne értelme, ha ezek tematikája egymásra épülnének. Az edzők tudnának választani évente 4-5 ilyen képzést, amin részt tudnának venni, ezért kapnának krediteket. Sok nevelőedző bizonytalan, mert nem volt és ma sincs olyan szakanyag, ami tudatosítaná az egyes korosztályok képzésének metodikáját. ( Az MKSZ elkezdte a jövő utánpótlás- nevelésének stratégiájának kidolgozását) Néhány példa arra, hogy mit nem tud a nevelőedző:

– Mit, hogyan és meddig kell oktatni?
– Hogyan vegyük észre a hibákat?
– Mikor kezdjünk hibákat javítani?
– Hogyan javítsuk ki a hibákat?
– Hogyan kell megtanítani a gyerekeket jó döntéseket hozni?
– Mikor és hogyan lehet elkezdeni a kondicionális képességek képzését?
– Melyik technikát és milyen sorrendben kell oktatni a gyerekeknek?
– Hogyan haladjunk az oktatásban előre a didaktikai alapelvek szerint?
– Mit kellene tudni a sérülés megelőzésről?
– Miért fontosabb az egyén képzése, mint a csapatépítése?
– Hogyan magyarázzak, hogy minden gyerek értse
– Hogyan motiváljam a tanítványomat

… és még megannyi ehhez hasonló megbeszélésre váró elem marad ki, a jelenlegi képzési folyamatból. Nem kapnak kielégítő válaszokat a leendő edzők, így a gyakorlatban sokszor tanácstalanok.

A felnőtt edzőképzések tudományosak, főleg elméleti ismeretanyagot közvetít. Hiányoznak a gyakorlatban alkalmazható technikák, módszerek tanítása. Nincs törekvés a váratlan helyzetek kialakulásának kezelésére és nem interaktív. Nem vonja be kellően a hallgatóságot, vagyis nem adja meg a lehetőséget, hogy a steril, gyakorló helyzetekben felszínre jöjjenek olyan hibák, amik a hallgatók alkalmatlanságról vagy felkészületlenségről jeleket küldenének vissza a kurzus vezetőjének. A tapasztalt és a munkájuk révén sok szituációt átélő szakemberek, rengeteg érdekes szituációra tudnák felhívni a leendő kollégák figyelmét. ( Természetesen az MKSZ szakemberei ezt is felismerték és a jövőben törekedni fognak a fentiek érvényre juttatása végett)
Mit lehetne tanulni a külföldről érkező szakemberektől? Talán a gyakorlatiasság és a bátrabb improvizációs készség. A másik elleshető dolog a játékosokkal való bánásmód, vagy a kommunikáció kérdése. Mindenkitől lehet tanulni és kell is. Bizonyos helyzetekben le kell vonni a konzekvenciát és elfogadni, befogadni a jó dolgokat. Néha lépjünk hátra és hagyjuk, hogy a dolgok menjenek a maguk útján, de ne legyünk passzívak.
A legnagyobb hiányosságot minden színtéren a koncepció hiánya jelenti. Ismerni kell a célt, hogy mit akarunk elérni. Fontos, hogy minden edző képes legyen építkezni. Tudja, hogy mit kell tenni ahhoz, hogy egyik pontból eljussunk a másik pontig és tovább.
Ahhoz, hogy legyen egy mindenki számára elfogadható egységes koncepció az egészben kell gondolkodni úgy, hogy minden egyes részeleme is képes legyen önállóan élni. Legyenek meg az átfogó-hidak az elemek között és érzékelhető legyen az egymásra épülés.

startegia-2