Régi gondolatok, új struktúrába elhelyezve.


Még nem voltam a szövetség alkalmazásában amikor rájöttem, hogy a sportágra történő nevelő munka nem kellően felépített, és főleg a csapatjátékok területén, szinte teljesen kizárja az egyén fejlődésének koncentrált, testre és egyénre összeállított képzését. A szakmai könyvek, anyagok tartalma, legyen az sportág specifikus, vagy tudományos környezetben elhelyezve, döntően a felnőtt és érett sportolók állapotának kutatásaival, vagy technikájuk, illetve kondicionális képességeik fejleszthetőségeivel foglalkozik, de általánosságban. Ennek tudatában kezdtem el foglalkozni mélyrehatóan az utánpótlásneveléssel. Most már utólag is úgy vélem, hogy az elmúlt tíz évben sikerült feltárnom, rendszereznem számos szegmensét a nevelőmunkának, ami korábban nem kapta meg a kellő odafigyelést. Alapfelismerés volt az életkori sajátosságok és az alapvető szenzitív periódusokra épülő fejlesztés. Fontos elvárás a nevelőmunkában az egymásra épülés és az összefüggések helyes értelmezése. Ma már nem elfogadott hozzáállás a korábban még sok esetben tapasztalható „rutin” -ból levezetett edzések. Amelynek se füle, se farka nem volt. Ennek ellenére az igazi tehetségek mégis felszínre jöttek, mert ezek a szakmátlan edzésvezetési gyakorlatok sem tudták meggátolni a fejlődést. Azonban számtalanszor kinyilvánítottam, hogy az igazi áttörést az egységes szemléletmód váltás és a tudatos, szakmailag megalapozott építkezés fogja megadni. Gondoljunk csak bele, ha a nevelőedzői társadalom többsége ezzel a munícióval tenné a dolgát, milyen arányban lennénk képesek növelni azt az alapbázist szakmailag, amiből a tehetségeink kinőhetnék magukat.

Egy régi álom kezd megvalósulni.

Folyamatos vita, érvek és ellenérvek kereszttüzében érlelődött számos nevelési, képzési alapelv az elmúlt időszakban. Mikor, hogyan kezdjük nevelni, képezni a gyerekeket? Mit, és hogyan építsünk be az eltérő korosztályok edzésmunkájába, és ezt heti hány foglalkozásban tegyük számukra lehetővé? Hol és mennyit versenyeztessük őket és ezek milyen arányban legyenek a mérkőzés számokkal?

A leginkább engem foglalkoztató szakmai tartalom, hogy mikor és hogyan kezdjük el az egyének képzését? Nos, ebben a témában helyre kell tennünk egy két alapvető félreértéshez vezető elemet. Mi az, hogy egyéni képzés? Egyéni képzést leginkább kiscsoportban, vagy nagyon kis létszámmal van értelme csinálni. Ezek lehetnek
– Alap támadó és védekező mozgások gyakorlása, korosztályra vetítve.
– Korosztályra jellemző általános technikák csiszolása. Lövések, cselezések stb.
– Képességfejlesztéssel egybekötött speciális technikák sulykolása, versenyhelyzetek előidézésével.
– Adott korosztály páros és társas kapcsolatainak mozgásba történő elhelyezése, ritmusának kialakítása, gyakorlása.
– Kifejezetten az adott játékosra vonatkoztatott speciális képzés.

A fenti felsorolást figyelembevéve, olyan korosztályoknál már el tudjuk kezdeni az egyéni képzéseket, ahol megjelenik az adott játékos testtudata, amelyik képes a kívülről érkező ingereket, információkat feldolgozva, és ezzel együttműködve megvalósítani az elvárt feladatokat. Mindezt azért gondoltam leírni, mert megvalósulni látszik egy régi álom.

Tehetséggondozó Program lényege.

A Magyar Kézilabda Szövetség Tehetség Programja egy olyan lehetőség, amely a sportágban lévő tudásanyag és társadalmi kapcsolatok felhasználása révén segíti az ifjú sportolókat karrierjükben és tanulásukban egyaránt. A Tehetséggondozó Program több, egymástól különálló, de egymással együttműködő fejlesztő elemből áll. A program lényege, hogy bármilyen kisműhely rendelkezhet „csiszolatlan gyémánttal”, így akár azok a tehetséges, ügyes gyerekek is előtérbe kerülhetnek, akik nehezebb körülmények között nevelkednek, mert nincs minőségi infrastruktúra vagy, nem áll rendelkezésre kellő edzés lehetőség. A nevelőedző nem elég felkészült szakmailag

Az egységes képzési modell megjelenítése az aktivitások alkalmával.
1. Azonos tematika
2. Azonos szakmai szemléletmód
3. Azonos gondolkodásmód a képzés tekintetében
4. Azonos terminusok, képzési időtartamok

Mindenképpen a kiscsoportokban történő foglalkoztatásban kell gondolkodni és egyén orientáltnak kell lennie, még abban az esetben is, ha az adott képességek nem azonosak a programba kiválogatott gyerekek között.
Az iskolai szünetben megvalósuló szakmai tábor program keretében, egy helyszín maximum 40 fővel, több korosztályban koedukált formában kerülnek lebonyolításra. A szakmai program megvalósítása mellett kiegészítő foglalkozásokon, elméleti képzéseken vesznek részt a gyerekek.
Három alap modulnak kell megfelelni minden tehetséggondozó táborban

a. Képességfejlesztés (koordináció – kondicionális)
b. Alapképességek (futás, ugrás, dobás) helyesen végrehajtva és jó intenzitással. Dinamikus láberő és törzs stabilizációs programok alkalmazása. c. Alaptechnikák alá tagozódott kondicionáló képzések (hajítás, cselezés, elrugaszkodás).

Alaptechnikák általános képzése (hajítómozdulat, elrugaszkodó képesség, lendítések lábbal –karral)
Speciális támadó és védekező gyakorlatok labdával és labda nélkül

1. gyors láberő fejlesztés
2. komplex koordináció fejlesztés
3. védekező és támadó állóképesség kialakítása

A három modul alkalmazását éves szinten, egymásra építve az iskola szünetekben fogjuk megvalósítani, ha erre a kialakult helyzetben lehetőségünk lesz.
Szakfelügyelői rendszer segítségével és az adott sportszervezetekben érintett edzők javaslatával, több száz gyerekből álló (közel 500 fő) adatbázist hoztunk létre a 2008-2009 között született tehetségesnek vélt lányok és fiúk köréből. Ezt a létszámot szeretnénk leszűkíteni október végén 120-140 főre. A válogató események után az országban négy helyszínen, egyenként 30-40 játékossal fognak elindulni a képzések.

Még mindig az elfogadás kérdése.


Megélni sok évtizednyi tapasztalatot, ezeket tárolva a lehető legjobb formádat mutatva, tenni a dolgod, ahogy azt elképzeled, és mindezt hatékonyan. Kimondani a szavakat és szép összefüggő mondatokat szerkesztve kitárulkozni a személyes véleményeddel és ezzel lehetőséget adni a pro-kontra reakcióra. Ha hiteles vagy abban, amiről véleményt alkotsz, talán többségében elfogadásra kerül a gondolatod. Míg ez évtizedekkel korábban lázadó ifjúkori villongásnak, mára már letisztult a többség számára is érteni látszó koncepciónak tűnhet.
Azt viszont nagyon hiányzott, hogy fiatal edző éveimben valaki elmesélte volna számomra az összefüggéseket, ami rámutatott volna, hogy a nevelés folyamata mitől, miért és hogyan lehet lineáris és folyamatos. Persze az sem okozott volna gondot, ha a sejtéseimet, a bizonytalan döntéseimet megerősítette volna valaki, hogy az út és a képzés felépítettsége helyes és megfelelő. Nekem is voltak szerencsés tanítványaim, akik eljutottak a csúcsra. Bizonyára ez másokkal is előfordult, de az igazi értelmet és a választ, hogy mindez miért történhetett meg, nem tudtuk megadni. Ilyen és ehhez hasonló nyilatkozatokat tettünk az adott játékosról. Talán mert igazi nagy tehetség, vagy nagyon szorgalmas és jó adottsággal bírt. Kivételes technikai tudással rendelkezett. Hallatlan szívós, erős és jó harcos, vagy kiválóan cselezett és kifinomult technikája volt.

Ha egy több emeletes lépcsőházhoz hasonlítanánk az utánpótlás nevelés folyamatát a kisiskoláskortól a felnőtté válás időszakáig, nos, véleményem szerint többen sok lényegesnek tűnő lépcsőfordulót hagy ki a képzés folyamatából. Ugyanis a többség a hasonlattal élve, a gyors utat választja és lifttel utazik egészen a csúcsig, ha egyáltalán eljut odáig!
A tudományosság álarca mögé bújva vitatkozunk egymással, hogy az elmélet érvényesüljön a gyakorlatban, ugyanakkor számtalanszor előfordul, hogy a gyakorlat mást mutat, mint azt az elmélet meghatározná.
Látva a sporttudomány fejlődését, szinkronban az elavultnak tűnő korábbi edzéselméleti ismeretekkel, nem egyszerűsíti a helyzetet. Ugyanakkor a számszaki statisztikák gyártásának növekedése, a szakmai hozzáértést és az egyének fejlődését szolgáló képzést helyezi háttérbe. Sokan mérnek és gyűjtenek adatokat, de az adatok feldolgozásának elméletével, és azok értelmezésével nincsenek tisztában. A másik népszerű elem a versenyeztetés témája. A játék a mérkőzés és a minél magasabb szintű versenyzés, kimutathatóan a 16-18 éves életkortól lehet jó irány. Addig azonban rengeteg dolgot kell nagyon sok edzésen megvalósítani. Játékosunkat fel kell készíteni, képezni és nem utolsósorban nevelni szükséges, hogy a sportolóvá érés szakaszában minden ingert megkapjon, hogy jó kézilabdázó váljék belőle. Ezeket többségében az edzéseken lehet megtanítani!
Az alábbi sorokat, egy hasonló című írásomban, három évvel korábban adtam közre, amikor az új utánpótlás nevelési koncepció útjára indult.
„Lesznek szakemberek, akiknek nem azt kell megmondani, hogyan csináljuk, hanem hogyan érdemes. Nekik kötelességük lesz az egész folyamatot ismerni, közvetíteni a területen. Ha elfogadjuk, hogy az edzőnek minden esetben adminisztrálnia kell magát, és ezzel azonosulni tudunk, már csak egy lépés szükséges a tudatos készültségi szint elérése felé. A naprakész, tervező nevelőedző eddig csak kevesek sajátjaként, vagy inkább elképzelés szinten működött. Aki elfogadja a segítséget és nem valami szükségszerű és fentről jövő kötelezettséget elővételez a mentori rendszer bevezetésével, az képes lesz megváltozni hozzáállását és munkájával, a hibázás eshetőségét a minimálisra tudja csökkenteni.
Mindez elfogadás kérdése lesz.”

Válogatás a Korosztályos Képzési Kézikönyv gyakorlataiból II. rész.


Szeretném ismételten felhívni a figyelmet egy olyan kiadványra, ami egyedülálló szakirodalom nemcsak a labdajátékok, hanem az egész egyetemes magyar sport területén. A könyv számolatlan elméleti tudást és főleg a gyakorlatban alkalmazható feladatokat tartalmaz. A képzési fázisok egymáshoz rendelése és az életkorokhoz igazodó képzési anyag nagy segítséget adhat az összefüggések megértéséhez. Az alábbi gyakorlatok videó változata megtalálható a Képzési Kézikönyvben.

Ebben a részben a védekezési szokások és a védelemben történő mozgásokat szedtem csokorba három korosztályból.

A 11-12 évesek korcsoportja 85. oldal, 5/a ábra
85_5a

A 11-12 évesek korcsoportja 85. oldal, 5/b ábra
85_5b

A 13-14 évesek korcsoportja 115. oldal, 10. ábra
115_10

A 14-15 évesek korcsoportja 143. oldal, 15. ábra
143_15

Válogatás a Korosztályos Képzési Kézikönyv gyakorlataiból. I

Szeretném ismételten felhívni a figyelmet egy olyan kiadványra, ami egyedülálló szakirodalom nemcsak a labdajátékok, hanem az egész egyetemes magyar sport területén. A könyv számolatlan elméleti tudást és főleg a gyakorlatban alkalmazható feladatokat tartalmaz. A képzési fázisok egymáshoz rendelése és az életkorokhoz igazodó képzési anyag nagy segítséget adhat az összefüggések megértéséhez. Az alábbi gyakorlatok videó változata megtalálható a Képzési Kézikönyvben.

1. 111. oldal 1. ábra (13 – 14 évesek részére)

111_1

2. 153. oldal 7. ábra (15 – 16 évesek részére)

153_7

3. 161. oldal 20. ábra (15 – 16 évesek részére)

161_20

4. 178. oldal 25. ábra (16 – 17 évesek részére)

179_25

A hozott tapasztalat nem elegendő. Tanulni kell a hiányosságok ismeretében!


Amikor hosszan és kitartóan kellett volna futnod pici gyerekként, nem akadt senki, aki felvállalta volna, hogy kellemetlen perceket szerezzen Neked. Lehetett volna, hogy a koordinációd sokoldalúan fejlődjék kisiskoláskorban, de szerencsétlenségedre nem találkozhattál olyan edzővel, aki ezt elősegítette volna számodra. Kialakulhatott volna benned a helyzetfelismerés és a helyzetkialakítás igénye, de Neked ez idő alatt, kötött mozgásokat kellett végrehajtanod, mert az edződ így látta jónak! Előbbre való volt számára egy „kacifántos” taktikai elem, mint egy jó kivitelezett indulócsel megtanítása. Taníthattak volna sokoldalúan, de már kisiskoláskorban kiválasztottak egy valamire, és innen már nem igazán vezetett az utad másfelé! Rájöhettél volna magadtól is, hogy a sérüléseket csak úgy kerülhetted el, ha teszel ellene valamit, de ebben sem kaptál segítséget. Tudhattad volna, hogy a mélyizmaid erősítése fontosabb, mint a felszíni izmok fejlesztése. Kialakulhatott volna benned az igény a pozitív gondolkodásra, de e helyett csak az elmarasztalást és a büntetéseket gyűjtögetted edzőidtől. Ahogy az évek teltek-múltak, rá kellett jönnöd arra is, hogy 20 évesen már nem vagy alkalmas az állóképességed aero-anaerob átmenet olyan szintű fejlesztésére, hogy képes legyél a felnőttek között is kiugró teljesítményre. Éppen ezért a hiányzó élettani alapok miatt, túlságosan korán fáradsz el az energia veszteséges technikák végrehajtásában.

És most, napjainkban, hogy Te is nevelőedző lettél, felismerve saját magad képzésének hiányosságaid, képes leszel rájönni, hogy milyen fontos és menyire összetett dolog egy kimagasló tudású sportoló felnevelése! Most érted meg igazán, hogy a TEHETSÉG, mit sem ér az áldozatos felkészítőmunka, a sportolói alázat és a munkához való pozitív hozzáállás hiányában!
Van abban valami, hogy tehetségnek születni kell! No de mennyivel több tehetség maradna talpon és versenyben, ha a fentiek teljesülni tudnának!
Alapos felkészültség és felelősség szükséges az utánpótlás-nevelésben dolgozni!

A runner completely exhausted and resting. [url=/file_search.php?action=file&lightboxID=13559637][img]http://blog.michaelsvoboda.com/LaCostaRunnerBanner.JPG[/img][/url]

Felnőttél és rá kellett jönnöd, hogy a mérkőzés egész terjedelme alatt közel a maximumon kellene dolgoznod, de nincs meg Benned a kellő erő és elszántság! Ugyanakkor az is meglehet, hogy hiányzik az alázat és nincs meg Benned az elhívatottság, a megfelelő élsportolói mentalítás elfogadására. Mert ahogyan élsz, ahogyan gondolkozol, az nem alkalmas erre. Persze az is előfordulhat, hogy Benned megtalálható minden, de nem igazán van kellő ismereted ezeket rendszerezni és felhasználni, mert hiányzik a kellő elméleti és főleg gyakorlati tapasztalat!


Még nem késő! A tudás a tapasztalás és a dolgok megértésén alapszik. A hiba nem akkor történik meg, amikor valamit rosszul kezelünk, vagy nem ismerünk fel, hanem akkor, amikor nem is akarjuk megérteni. A legtöbb hibaforrás a felszínességben rejlik. Ha így gondolkodsz, hiteltelen maradsz, mert a kudarcélmények csak ideig-óráig adnak reményt az építkezéshez! Ha a sikerélmények késlekednek, minden összeomolhat. Többek között a játékos beléd vetett hite, ami valljuk meg a lehető legrosszabb forgatókönyv egy játékos-edző kapcsolatban.

Miért jönnek a jó eredmények az egyik oldalon és miért nem a másikon?

Összehasonlító elemzés a női és a férfi szakág utánpótlás nevelése között.
Mi lehet a címben megfogalmazott állítás oka?

Az alábbi írás egy jóval, nagyobb tartalommal bíró, 2019-ben készített tanulmányból „kiemelt” részelemeket tartalmaz. Hogy miért most osztom meg a feltett kérdésemre a választ? Mert az elmúlt egy évben sokat változott a szemlélet. Több olyan kezdeményezés indult útjára, ami változásokat hozott, főleg a férfi szakág szakmai koncepciójában. Ez reményt ad a férfi utánpótlás vonal számára, hiszen a változások általában fejlődést generálnak.

Vizsgálatom több egymással összefüggésben álló területen végeztem el:
1. Igazolt játékosok száma hazai szinten (2019 év adatai)
Ha megvizsgáljuk az igazolt utánpótlás játékosok létszámát, azt látjuk, hogy a 17 évesek esetében majdnem azonos számú fiú, illetve lány versenyez, a 18 és 19 éves lányoknál szinte senki, míg a fiúknál 18 évesen közel 300 fő, illetve a 19. életévükben lévők, pedig majdnem 200 fő került benevezésre, a 2019-2020 évadra. Tehát a lányoknál már 18 évesen a felnőtt bajnokság valamelyikében versenyeznek nevelő, vagy más klubokban. Ezzel merőben ellentétben, az egyik nagy klubunk például, a 18, 19, 20 éves játékosait junior csapatban tartja és így játszanak az NB I B felnőtt bajnokságban, arra hivatkozva, hogy más első osztályú klubban nem folyik olyan színvonalú munka, mint náluk.

2. Nemzetközi csapatok, és nagy hagyománnyal bíró kézilabdás nemzetek eredményességének hatása
A férfi európai kupákban 88 csapat, míg a nőknél 54 csapat indult el. A nemzeti válogatottak területén is óriási különbség van a minőség és a mennyiség oldaláról történő összevetésben. Európában összehasonlíthatatlanul erősebb, nehezebb férfi oldalon, akár klub, akár pedig nemzeti válogatott szintéren a legjobb 10 csapatba kerülni. Világbajnokság erőviszonyainak összevetése esetén is jóval erősebb és kiszámíthatatlanabb a férfi szakág a nőkhöz viszonyítva.

Image processed by CodeCarvings Piczard ### FREE Community Edition ### on 2018-09-23 11:11:40Z | http://piczard.com | http://codecarvings.com

3. Nemzetközi és hazai versenyeztetési modellek és azok hatásai
A versenyeztetés rendszere, felépítése nagyon eltérő a nemzetek között és ez nemcsak a földrajzi távolságok és területi és népességi különbségek miatt alakult ki, hanem az adott nemzet koncepciója miatt.
Franciák a képzési központokban gyűjtik össze a sok fiatal tehetséget és őket 19 éves életkorig nevelik, képzik és versenyeztetik. Ezt követően kerülhetnek ki a profi szerződésekkel a profi klubokhoz.
Norvégia a külföldi versenyeztetésben bízik. Hiszen a 20 évet elért tehetségeit kiküldik más nemzetekbe játszani, otthon csak a „középszerűek” maradnak.
Dániában kézilabdás iskolák vannak, de ott nagyon minimális taktikai képzés folyik. Hasonlóan a norvégekhez, ők sem tudják otthon tartani a sztárjaikat.
A Keleti országok közül, mint például Szerbia, Horvátország, Szlovénia férfi korosztályos válogatottjai azért tudnak jó eredményeket elérni – főleg ifjúsági és junior szinten -, mert a felnőtt játékosaik zömében külföldön játszanak és így a fiatalok az első osztályú felnőtt bajnokságokban pallérozhatják tudásukat.

Nálunk a női szakágnál megoldottnak látszik a versenyeztetési deficit eltünése. Ennek magyarázata az egységes szemléletmód és az összefogásra való törekvés.
A férfi szakág számtalan sebből vérzik, amit eddig nem sikerült megoldani.

A tehetséges magyar játékosok többe kerülnek, mint a középszerűnél jobb külföldiek
a. Négy évvel ez előtt lépett érvénybe a külföldi játékosok létszámának csökkentése érdekében, az emelt díjas játékengedély kiadása. Sajnos e szabály negatív mellékhatása lett, hogy a tehetségesnek vélt fiatal magyar játékosok szerepe és fizetése felértékelődött. Így egy középszintű magyar első osztályú klubnak szinte megfizethetetlenné váltak. Az is komoly problémát okozott, hogy a nagy klubok jó pénzért lelátokon ültették ezeket a fiatalokat. (ez már talán a múlt)
b. A nemzetközi kupákban induló csapatainkban sok nemzetközi top kézilabdázó van. Nincs hely a fiataloknak.
c. A közepes és a második hullámba tartozó magyar csapatokban játszanak ugyan tehetségek, de ők véleményem szerint „használva” vagy inkább „kihasználva” vannak. Sajnos ebben a közegben több esetben hiányzik a képzés befejezése. Pontosabban, a fiatal játékos maga is azt hiszi, már készen van, de valójában az edzéseken nem kapja meg azokat a fejlődéséhez szükséges képzési tartalmakat (képességfejlesztés, technikai képzés). Az edzőik itt kész játékosnak tekintik és így ugyanazt a munkát végzik, mint egy 25-30 éves kész játékos. A menedzserek sem látják át, hogy milyen „bűnt” követnek el saját futtatott játékosával szemben. (az „Elit” program sokat segíthet ennek a probléma megoldásában)

4. Hazai sportágak egymáshoz viszonyított támogató, vagy elszívó erejének hatása.
Hazánk nem nagy népességgel rendelkező nemzet, de óriási eredménykényszer nyomása alatt kell működniük a sportszövetségeknek, amely véleményem szerint irreleváns. A labdarúgás, a vízilabda óriási elszívó erővel rendelkezik, ami nem könnyíti a helyzetünket a fiú szakágban. Azonban az is igaz, hogy nem egy tehetséges fiú érkezik 10-14 évesen az előbb említett sportágakból.

5. Hazai nevelési és képzési paraméterek, értékrendek
A hazai utánpótlás nevelésben több mint három évvel ezelőtt elindult az egységes szemléletmód kialakítása és az egységes képzés elfogadtatása érdekében egy koncepció, amelynek jelei csak a női szakágban érezhetők. Az összefogás itt példaértékű. Hozzáteszem, hogy lányok felnőtt játékossá válásának beérési folyamata jóval rövidebb, mint a fiúk esetében. Alapvető különbség a két nem között, hogy míg a lányok mentalitása, hozzáállása és motiválható szerepvállalása szinte már felnőtt gondolkodásra hasonlít, addig a fiúk felszínes, pedagógiai szempontból nem megalapozott értékrend szerint dolgoznak és élnek meg fejlődési szinteket. (Javítva magamat, ma már vannak ettől eltérő tapasztalatom is, jó néhány nevelőklub esetén). Pontosabban sokkal többet képzelnek magukról, mint amire képesek. Természetesen létezik az a fiú korosztály, (serdülő, ifjúsági) ahol reményeink szerint a klubjának közege és a válogatott szakmai stábja is jól fogta meg őket egyénileg és csapategység oldaláról egyaránt.

6. Hazai és nemzetközi beérési időpontokat segítő, vagy nem támogató jelenségek, rendszerek összehasonlítása
A női korosztályos válogatottjaink azért is tudnak jóval eredményesebben szerepelni egyes világversenyen, mert többségében az igazi tehetségek a legjobb helyekre kerülnek. (NEKA, Győr, Ferencváros, Érd) A férfiak esetében három évnél korábban el sem engedték országos kiválasztókra a legtehetségesebb gyerekeiket. Veszprémben, hosszú szünet után, talán három-négy éve indult el újra a tudatos utánpótlásnevelés. Fiú szinten a NEKA még nem volt képes, míg a PLER már nem tudott igazi vonzerőt nyújtani a tehetségek számára. A Balatonfüred sok fiatalt hozott be országos szinten, viszont a Pick Szeged nevelőmunkája az elmúlt években alig adott korosztályos válogatottat a sportág számára. Az igazi odafigyelés megcsúszva ugyan, de a mostani ifjúsági korosztályra tehető vissza a fiú szakágban.
Az akadémiai rendszer felállásában sok pozitív lehetőség rejlik. Persze ennek csak akkor lesz eredménye, ha az összefogás és nem a rivalizálás lesz a lényeges szempont.

7. Hazai profi klubok önös érdekeinek viszonyulása a szövetségi koncepcióhoz
Amennyiben sikerül a férfi szakágban is egy jól működő felmenőrendszert kialakítani, mint ahogy ezt a női szakág kialakította, abban esetben van esély a felzárkózásra. Többen hibaként rótták fel, hogy a felnőtt férfi válogatottunk szakmai vezetői, az elmúlt években érdektelenek voltak e rendszer felépítésében, amiben szerepet sem kívántak vállalni. Nagy „szakadék tátong” szakmai érettségben a felnőtt és a junior korosztály között és ezt a köztes „B” válogatott sem tudta áthidalni sajnos. Pontosan azért, mert a korábbi felnőtt válogatott edzők nem voltak „érdekeltek” a felépítettségben. A kapitánnyal szemben támasztott egyik fontos követelmény, hogy legyen szándéka foglalkozni azzal is, hogy a rendszerben szereplőket összefogja és a közös építkezésre sarkalja. (Jó hír, hogy Nagy Laci vezetése mellett a férfi szakág már így, e koncepció mentén dolgozik).

8. NEKA és a többi klub kiválasztása 14 éves életkortól a mindkét nemben
Ha a szemünkkel végig pásztázunk a fenti tartalmakon, még el sem kezdtünk gondolkodni a különbözőségeken, könnyen rájöhetünk arra, hogy a két nem között hatalmas különbség tapasztalható. A különbség nemcsak a hazai összevetésben érzékelhető egy a kézilabdasportban otthonosan mozgó szakember számára, hanem a nemzetközi arányokat és trendeket figyelembe véve sem javít a férfi szakág bonyolultabb és nehezebb helyzetén. Tehát szakmai oldalról az alábbi tartalmakban kell keresni a válaszokat.
• Összefüggésbe kell hozni a képzés irányvonalát, lényegi részeit az adott nemben és korosztályban alkalmazott versenyeztetési ideológiájával.

• Míg a lányok esetében a motiváció csúcsán érhetnek be kész felnőttjátékosokká (18-19 évesen) a versenyzőink, addig a fiúknál ez nincs összhangban, mert 18-19 évesen még nem kész játékosok. Erre minimum 2-3 évet kell várni. No de mi történik ez alatt a két év alatt? Hol és hogyan pallérozódnak? Hol és mennyit versenyeznek? Itt kell megtalálni az optimális egyensúlyt!

• Mindkét nem taktikai oldalról magas képzést kap, és míg a lányoknál működik a csapategység és az egyéni mentalitás összehangolása, addig a fiúk esetében csak nagyon ritkán történik meg. Csak az a játékos tud csapategységben és fegyelmezett hozzáállásban játszani, akikbe klubszinten ezt bele nevelik. Ott, ahol ez hiányzik, már később nagyon nehéz bepótolni.

• A folyamatosan emlegetett nagy tradíciónak örvendő szellemes magyar kézilabda már csak a múlt, mert a szépségben elfelejtettük fejleszteni a képességeket. Így történhet meg, hogy főleg junior szinten, a férfiak esetén más” dimenzióban” sebesség fokozatban kézilabdáznak az ellenfeleink.

• Sajnos visszaköszön a „Döntsd el, hogy tanulsz, vagy sportolsz?” kérdőmondat. Sajnos, mint ahogy az élet visszaigazolja „Fej nélküli lovasokkal nem lehet, csak ész nélkül vágtatni” A fiú vonalon évek óta súlyos problémákat idéz elő a koncentráció képességének hiánya és az értelem közreműködése a tudatos játékok alatt.

A 14-15 éves korosztály újbóli edzésbe állítása és felkészítésének lehetősége.

man running backgorund made with dynamic particles

Az elmúlt időszak és a kialakult helyzet, nehezen feldolgozható és eltérő körülményeket teremtve forgatta fel az összes sportszervezet mindennapjait. Minden tapasztalat és ismeret hiányában, szinte „vakon” kellett megbirkózni a nehézségekkel. Olyan két és fél, három hónap van a hátunk mögött, amit megtervezni és levezényelni sem volt egyszerű feladat, még egy rutinos edző számára sem. Az eltérő infrastrukturális feltételek, és az egyénre szabott online bel és kültéri edzések megtartása, komoly kihívások elé állította a nevelőedzőket. Több tényező sem tette könnyűvé, hogy a területeken hatékony szakmai munka valósuljon meg,
• Az iskola tornatermei, udvarai zárva voltak.
• Az egyéni otthoni online edzéshez szükséges eszközök nem mindenkinél volt adott.
• A szülők féltésből, olykor érthető módon a negatív nem támogató hozzáállása.
• Az edzők felelőtlen hozzáállása.
• Csapat, közösség hiánya
• A rendszeresség és a felállított napirend hiánya

A fenti tényezők közül egy is nehezített körülménynek számít, pláne ha ezek csokorban jelentkeztek. Ennek ellenére állítom, hogy ez az időszak nem veszett el hatástalanul. Sokat tanulhattunk belőle edzők, játékosok és sportvezetők egyaránt. Most, hogy már látjuk a fényt az alagút végén, el kell gondolkodni azon, hogyan térjünk vissza a megszokott kerékvágásba.

Két alapvető hibát követhetünk el az újrakezdés kapcsán, amire feltétlen oda kell figyelni! Abban a közegben, ahol döntő többségében egyéni és főleg képességfejlesztő munka folyt, főleg kis területen, akár bel, vagy kültéri környezetben történt, nem szabad elhitetni magunkkal, hogy minden ott folytatódhat, ahol korábban abbamaradt a munka. Továbbá az sem egyszerűsíti gondjainkat, ha játékosaink folyamatosan mozogtak futófeladatok és kondicionális edzéseken, minden különösebb nyújtás és pihenési szakaszok beiktatása nélkül. Főleg akkor, ha mindezt terhelési kontroll nélkül tették! Mindkét verzióból érkező játékosnál, komoly sérülésveszély állhat elő a „fejetlen tervezés” miatt. Mindenképpen lépésről lépésre haladjunk a játékosaink megfelelő állapotának visszaszerzése okán. Az ízületek és az izmok működésének hatékonysága és főleg sérülésmentes munkája csak folyamatos építkezéssel oldható meg. A hirtelen irányváltoztatás, lendületszerzés, elrugaszkodás hosszú, vagy szűk területen, főleg, ha ezt sorozatos ismétléssel kell végrehajtani, szintén veszélyes lehet annak, aki ez elmúlt időben nem kényszerült ilyen mozgásokra. A labda hiánya és a vele végrehajtható technikák, mint átadás, lövés, labdavezetés újbóli sorozatos ismétléséhez hasonló óvatosság szükséges, mint azt fentebb írtam. Az egyszerű testnevelési játékokban végbemenő helyezkedések, üres területre történő futások, illetve a védő-támadó távolság megtartásában is komoly deficitet tapasztalhatunk. A játékosok eltérő állapota, motiváltsága, hozzáállása szintén nehézségeket okozhat. Szükséges méréseket, teszteket, állapotfelméréseket végezni az újrakezdés előtt és alatt, hogy tiszta képet kapjunk tanítványainkról.

Az esetek többségében próbáljunk igazodni a játékosaink adott képességeihez. A képesség egy jelzés vagy egy lehetőség arra, hogy kellő inger és hatékony képzés hatására készségszintre tudjon válni. Lényeges szempont legyen minden edző szándékában, hogy a technika csiszolása legyen az elsődleges. Nem a kitalált taktika kell, hogy kergesse a játékost, hanem a játékosok tudásszintje és kapcsolatuknak minősége tegye lehetővé a terv megvalósulását! Ha még soha nem főztem az általam nem ismert fűszerekkel, ne dicsérjem előre az ételt, mert könnyen előfordulhat, hogy nem fog sikerülni. Végül ne legyek ingerült azokkal szemben, akik mindezt számon fogják kérni tőlem.

A továbbiakban az egyik legfontosabb életszakaszt emelném ki a képzés folyamatából. Különös tekintettel a megváltozott előzmények figyelembevételével. A serdülőkort megelőző két év, meghatározó egy sportoló életében. Főleg azért, mert itt tudatosul edzőben és tanítványban a hova tovább és mindezt hogyan tovább kérdés megválaszolása.
Tekintsük át ennek a korosztálynak 14-15 éves kézilabdázók fejlődéséhez szükséges alapokat. Ez az életkor, ahol az egyén tudatossága, elkötelezettsége erősödhet a sportág és különösen a versenysport iránt. Itt válhatnak kézilabdázókká azok a sportolók, akik korábbi életszakaszokban elsajátították a sportolói mentalitás alapjait. Rendelkeznek kellő alázattal és szorgalommal.

Képességfejlesztés

Az előző évek gyakorlatával ellentétben ebben a korosztályban különválik a sportképességek fejlesztésének általános és speciális módszere. A harmonikus testfelépítés folytatása mellett a támadás és védekezés taktikai elemeinek hatásosabb végrehajtása érdekében speciális, a kézilabdázás mozgásanyagát tükröző gyakorlatok beiktatása szükségszerű. Az állóképesség fejlesztése továbbra is megőrzi elsődlegességét, az erő növelésére nagyobb súlyok alkalmazhatók, míg az ügyesség és a gyorsaság az előbbi két sportképesség edzésén keresztül fejlődik. Azonban a maximális erőfejlesztés a játékosok élettani és anatómiai változásai miatt nem ajánlatos tevékenység!
Az ügyesség fejlesztésénél az általános mozgás és a labdás ügyesség állandó csiszolása mellett most már a technikai elemek gazdaságosabb, gördülékenyebb és mind hatásosabb végrehajtása legyen a cél.
A gyorsaság fejlesztésére az atlétikai futások megtartása mellett a sportág specifikus futógyakorlatok kerüljenek előtérbe. Így a 10, 20 és 30 méteres sprintek, a támadási és védekezési elemekkel kombinált rövidtávú futások, valamint a gyors indulás frekventált gyakorlása alkossa a képzés nagyobb részét.
Az erő fejlesztésénél a törzs-, a láb- és a karizomzat általános megerősítése legyen az elsődleges cél, mert ezek az izomcsoportok alapvetően meghatározzák a három legfontosabb sportági mozgásforma – a futás, az ugrás és a dobás – hatásosságát. Emellett az eredményes játékhoz nélkülözhetetlen speciális erő fejlesztése, elsősorban a különböző feladatkörök elvárásaihoz alkalmazkodva, szintén legyen része az edzésprogramnak.
Az állóképesség fejlesztése az általánosról szintén a speciális képzés irányába tolódik át. Az általános állóképesség folyamatos növelése mellett a képzést olyan gyakorlatok beiktatásával kell kiszélesíteni, amelyek növelik a pozíciók szerinti speciális állóképességet.
A képzés célja minden egyes feladatkörben az, hogy a játékosok növekvő fáradtságérzet ellenére is képesek legyenek hasonló szinten kivitelezni a technikai elemeket. Így például a nagy szériaszámmal, sorozatszerűen végzett kapura lövések, ütközések, sáncolások, támadó és védő alapmozgások intenzív végrehajtása jól használható fel a speciális állóképesség fejlesztésére. (Korosztályos Képzési Kézikönyv)

A korosztályra jellemző általános szakmai tartalmak képzése, fejlesztése
• Törzserősítés minden formája, a has-hát terhelési arányok megtalálása
• A húzó erő a gyorsító erő, erő állóképesség fejlesztése kisebb súlyokkal
• Anaerob munkavégzés, összefüggő terhelésként
• Mindenféle izomcsoport terhelése erő-állóképesség fejlesztő jelleggel
• Abszolút és a relatív erő fejlesztésének kezdete gerincoszlop fejlettség és törzserő színt függvényében

A törzsanyagban található elemeket, értelemszerűen korosztálytól függően kell alkalmazni! A megfelelő hosszú távú állóképesség (aerob futó állóképesség) kialakításának, az ilyen életkorú gyerekeknek, az egyik legdinamikusabb szenzitív szakasza. Éppen ezért fokozott figyelemmel építsük be az edzésmunkába!

Az első három héten legalább négy alkalommal kell futóedzést tartani. A harmadik héttől 1-1 alkalommal kevesebbet az alábbiak szerint. Az ötödik héttől már csak teremben fussanak az alábbiak szerint.
Nagyon ügyeljünk az alapvető edzéselméleti elemekhez. Ismétlésszám, intenzitás, terjedelem, megfelelő pihenő szakaszok beiktatása

I. hét
1. 2 x 10 perc folyamatos futás, közte 2 perc pihenő
2. 2 x 15 perc folyamatos futás, közte 3 perc pihenő
3. 15 perc folyamatos futás + 5 perc lüktető futás, közte 3 perc pihenő
4. 30 perc folyamatos futás

II. hét
1. 3000 m futás időre
2. 4000 m futás időre
3. 1 x 1200 m + 3 x 800 m futás időre, minden 800 m között annyi pihenő van, amíg lemegy a pulzusuk 120 alá
4. 3 x 800 m + 6 x 400 m futás időre, ismétlések között a pihenő a fentiekkel azonos

III. hét
1. 5000 m futás időre
2. 6000 m futás időre
3. 2 x 1200 m lüktető futás (50 és 100 m közötti szakaszok ritmus váltással)

IV. hét
1. 400m – 800m – 1200m – 800m – 400m / piramis futás időre
2. 1 x 800m + 2 x 400m + 4 x 200m + 8 x 100m + 12 x 50m időre

V. hét
– Heti 3-4 alkalommal az edzések elején vagy végén, felmérés jelleggel, a két alapvonal között rövidtávú állóképesség fejlesztése érdekében, az alábbiak szerint.
1. edzés elején 20 x 40m + edzés végén 20 x 40m
2. edzés elején 2 x 10 x 40m + edzés végén 20 x 40m
3. edzés elején 20 x 40m + edzés végén 2 x 5 x 40m

Az első három héten, napi két alkalommal tartunk legalább 90 perces foglalkozásokat a gyerekeknek, a futóprogramon kívül. Az egyik termi labdás, míg a másik szabadtéri is lehet, (főleg kondicionális edzés legyen).
A harmadik héttől csak két alkalommal, míg a negyedik héttől egy alkalommal legyen a futásokon kívül naponta két edzés. Az ötödik héten már csak napi egy edzés legyen, és a futásanyagot építsük be az edzésprogramba. Lehetőleg oda-vissza futások legyenek labdával, vagy labda nélkül. (10 x 40m, 5 x 40m stb.)

Szabadtéri erősítő jellegű edzések tartalmi része,
• mélységi és szélességi alapmozgások gyakori ismétlésszám melletti alkalmazás, akár állóképesség fejlesztéssel egybekötve (háromszögelések, kitámadások- visszahúzódások időre egyénileg, párban, hármasokban)
• rajtgyakorlatokkal egybekötött gyorserő fejlesztések (eltérő kiinduló helyzetekből, bizonyos speciális mozgást vagy pozíció felvételt kell végrehajtaniuk)
• statikus törzserő stabilizációs feladatok (plank helyzetek) négyütemű fekvőtámaszok
• dinamikus törzserő gyakorlatok (BOOT CAMP feladatok) természetes és utánzó mozgások nehezített feladatokkal, sok ismétlésszámmal)
• lelépések, fellépések, mélybeugrások, sorozatugrások, zsámolyok, torna padok használatával, cikk-cakk ugrások páros és egy lábbal oldal irányban szélesen.
• nehezített labdákkal sorozat hajítások (30-40-50) (ismétlésszám, intenzitás, terjedelem, megfelelő pihenő szakaszok beiktatása)
• talajról egykezes felső
• talajról alsó és felső elhajlásos dobások
• felugrásból történő dobások
• cselből történő dobások felugrással
• has, hát, mell, kar, váll, lábizom erősítések saját test mozgatásával (ismétlésszám, intenzitás, terjedelem, megfelelő pihenő szakaszok beiktatása)

Termi edzések tartalmi része,
Védekezés,
o egyéni védekező alaphelyzetekből történő helyzet és helyváltoztatások
o páros + társas alapgyakorlatok, főleg a szélességi és mélységi irányok szerint, ütközések, váltások, felkísérések, sáncolások, ácsúszások stb.
o csapatrész feladatok, összezárások + besegítések + labdamegszerzésére irányuló fellépések, halászások
o beálló elleni védekezés, szélső és az átlövők elleni védekezés
o csapatban történő együtt mozgás, csapatrészek összehangolása
o nyitott védelem esetén az oldalak kinyitása és bezárása a labda helyzetétől függően
o 1:1, 2:2, 3:3 elleni védelem ember fogással gyakorlása, labdatartó játékok
o előkészítő játékok a helyezkedésre, a labda megszerzésére, a faultok létrehozására

Támadás,
– egyén, páros és társas támadó mozgások mélységi és szélességi irányban labda nélkül és labdával. Húzások, kerülés, keresztek, elzárások stb.
– előkészítő játékok, labdatartó, zsámolylabda, rögbi, vonalkézilabda. Egy – két térfélen, egyre nehezebb játékszabályok beiktatásával. Fontos az üres területekre történő helyezkedés és a kellő agresszivitás
– mélységi lábmunka labdajáratással, kapuelőtérrel szemben. Pozíciók helyes bemozgása, térlátás, térérzékelés.
– páros kapcsolatok (szélső-átlövő; átlövő-irányító; beálló-irányító)
– 1:1, 2:2, 3:3 elleni támadások
– elzárások, leválások gyakorlása, oldalról, szemből

Indítások,
– egyéni, páros, hármas, négyes csoportokban
– csapatrész labdafelhozatal + visszarendeződés
– küzdő indítások – 1:1, 2:2, 3:3, és csapat – csapat ellen

Kapura lövési feladatok,
– pozícióból, változó lendületszerzéssel (labdaleütés 3 lépés, labdával a kézben 3, 2, 1 lépéssel, társtól kapott labdával, oldal irányból majd hátulról)
– páros kapcsolatból, labdaátadást követően, helyből, majd mozgással
– társas taktikai elemből (oldalak szerint)
– egyéni képzés formájában, mozgásból, cselből, passzív majd aktív védővel szemben

Bemelegítés jelentősége,
Felhívnám mindenki figyelmét, hogy a bemelegítés egyben a sérülések megelőzését is magába kell, hogy foglalja! Ezért minden edző kötelessége levezetni ezeket. Lehetőleg a protokoll gyakorlatait használjátok! A gyerekek egyéni melegítése tiltott!
Minden edzést követően tessék alkalmazni a regeneráló levezetéseket és nyújtó gyakorlatokat, amit szintén az edző vezessen le!

Egy délután “Szegeden”.

Kíváncsi voltam, vajon a MOL-PICK SZEGED utánpótlás csapatai, hogyan és miképpen oldják meg az otthoni környezetben történő edzésmunkát. Garami Zsolt vezető erőnléti edző bemutatta, elmagyarázta számomra magát a rendszert és a folyamatot, ami alapján foglalkoztatják játékosaikat. Érdeklődésemre meghívott, hogy személyesen is vegyek részt egy ilyen foglalkozáson. Természetesen nem utaztam le Szegedre, mint az a közel száz játékos sem, akik szervezetten, mint utóbb kiderült, igen komoly munkával készülnek saját otthoni környezetükben az alábbiak szerint.


A terhelés szubjektív – szelektív differenciálás által történik. Pontosabban az ellenállások határozzák meg a szelekciót, de amúgy minden gyakorlatból 4 nehézségi szintet forgattak le videóra és abból választ mindenki a hozzáillő szintet. Az edzéseket a srácok megkapják előre egy edzésnaplóban, valamint megtekintik képi anyagon. Az edzésen már úgy kezdenek, hogy tudják mit kell csinálniuk. Az edzéseket minden edző és erőnléti edző a Zoom rendszeren követi élőben. A szakemberek, Garami Zsolt erőnléti edző vezetésével tehát, előre dolgoznak. A legújabb és a hozzá illeszkedő korábbi gyakorlatokból állítják össze az edzésanyagot. Majd a srácok az elkészült gyakorlatokat az adott edzésidőben megkapnak napra lebontva előre szombat estig. Két hét anyagát forgatják le és közel két napig vágják, ezután felkerül egy videó tárba a YouTube – ra. (A Klub saját csatornájára). Jelenleg, több mint 100 gyakorlat van feltöltve a rendszerükben. A korosztálynak megjelölt edzésidőre tudniuk kell a gyakorlatokat. Minden délután 4-5 edzésidő van kiadva, amire korosztálytól, csapattól függően kell rácsatlakozni a játékosoknak. Azonban a gyakorlási idő alatt sem maradnak egyedül, mert mindenki elérhető a Zoom rendszeren belül. A nehézségi fokozatok esetleges korrigálásában, illetve a helyes testtartás, technikai végrehajtás érdekében a játékosok közvetlen kapcsolatban vannak a szakemberekkel, akik segítik, instruálják őket. Minden edző a saját korosztályával van egy „adásban” ahogy a csapattársak is. A szubjektív – szelektív differenciálás, azaz a korosztályos különbség problémáját, úgy oldják meg, hogy pl. egy törzsgyakorlatból, vagy akár egy alsó test toló típusú, vagy felsőtest húzó stb. gyakorlatból, – mindegyikből- 4 nehézségi fokozatlehetőséget kínál a program. A játékos kiválasztja magának az általa végrehajtható fokozatot! Így előfordulhat, akár egy korcsoporton belüli differenciálás is! Amennyiben élettani szempontból egy adott játékos megelőzi a kronológiailag azonos életkorú csoporttársát, számára más nehézségi szintet javasolnak a szakemberek. Ezért a gyakorlattár rohamosan duzzad, hiszen pl.egy egyszerű guggolást progresszívé nehezítve 4 gyakorlattal oldanak meg. A DBands esetében az otthoni gyakorlatok elvégzésére a differenciálás így néz ki: serdülők: sárga, ifi: fekete ellenállás. Létezik az un. 0. szint, ami azt jelenti, hogyha az adott gyakorlatot, ellenállással nem tudja helyes technikával végrehajtani – tehát valószínűleg nincsen meg a megfelelő erőszintje – abban az esetben lecsatolja az ellenállást, és anélkül végzi el a feladatokat egy játékos. A szakemberek élőben figyelik a Zoom adások alatt a játékosokat és kontroll alatt tartják őket.


Az edzések periodizációját jelenleg kéthetes mikró ciklusokban oldották meg, melyet 6 hét (3×2) után progresszívan visszatérően építenek tovább. Konkrét periodizációs célt nehéz lenne ebben a szituációban megoldani, hiszen labdás edzések és mérkőzések nincsenek. A fő cél így a legszélesebb körben megvalósítható fizikai képességfejlesztés, beleértve a kardió munka olyan területeit is, mely bajnoki szezonban kevéssé alkalmazandó. Ehhez alkalmazkodik a periodizáció. Az alábbi linken az 5-6 hét programjából a gyorsaság fejlesztés preparációs módszerrel történő technika központú fejlesztését láthatjátok speciális ellenállás segítségével, 11 gyakorlatban, a képi anyag mellett edzői magyarázatokkal. Jó böngészést kívánok mindenkinek!

A labdafogás, csukló és felső elhajlás.

Minden bonyolultabb hajítómozdulat helyes végrehajtásának kulcsa a biztonságos labda markolása, fogása. Ilyen bonyolult és nehéz technika az egy kézzel történő labdaátvétel és az azt követő hajítómozdulat. Természetesen a tenyér nagysága, az ujjak hossza és a labda mérete (korosztálynak előírt) adott, ezen változtatni nem lehet. Azonban, ha rendelkezem a megfelelő alappal, így a kézfej és a tenyér szerepe és közreműködése, összetettebb technikák végrehajtására adnak lehetőséget. Valójában egy láncolat alakul ki a mozgások alatt, amelynek összehangoltan kell működni! A játékszer úgy válik „kezesbáránnyá”, ahogy a technika életre kell. Az ujjak, tenyér, kézfej, csukló, alkar, könyök, felkar, váll és törzs izmai állnak össze egy helyesen végrehajtott mozgás miatt.
Minden egyéni képzés végén a „légidobások” játéka szinte kötelező érvényű. A tanítványok örömmel, élvezettel ugrálnak a kör fölé és gyakorolják a labda elkapását és hajítását a levegőben. Nagyon hasznos játék a fentiek értelmezése szempontjából is!

A csukló helyes mozgatása és hatékony használata, hasonlóan olyan területe a képzésnek, ami sok egyéb technika végrehajtásához adhat megfelelő alapot. Az eltérő hajítómozdulatok gyakorlása, csiszolása, főleg a vonaljátékosok körében lehet kívánatos eleme a képzéseknek. Ezek lehetnek talajon, vagy levegőben elhajlással, vagy alulról végrehajtott kapura lövések. Mivel ezek bonyolult technikák és nemcsak pszicho-motoros képességek megléte szükséges hozzá, így az oktatásnak részletekben kell történie. Az alulról végrehajtott hajítás esetén csípő, térd magasságában engedjük ki a labdát. A fentiekből kiindulva, a labda biztos fogása, illetve a csukló e közben történő stabil forgatása alapfeltétel. Eleinte a csuklómozdulat elindul, de a kar és főleg a törzs és a lábak mozgatása nem lesz együttműködő. Itt komoly deficitet fog jelenteni a gyorserő hiánya. Azonban idővel, türelemmel, minden összeáll. Adjunk kisebb célokat az oktatás alatt, hogy hová kell eljutni az egyes fázisok alatt.

Levegőben történő elhajlás megvalósítása, szintén nem a könnyen végrehajtható technikák közé tartozik. Hiszen e technika oktatása is több fázisban történik. Eleinte a karok szerepének stabil helyzetben történő gyakorlása, (hajító és lendítő szerep) majd a váll és a törzs lendítés előtti és a levegőben lévő munkájának összehangolása. Addig nem érdemes tovább lépni az oktatásban, amíg a karok, váll és a törzs izmai nem megfelelően indukálják a technikát.
Ebben az esetben is a stabilitás fontos, hogy kifejezetten arra kelljen ügyelni a tanítványunknak, ami lényeges. Talajon állva, valamitől elhajolva induljunk el az oktatásban. Eleinte kilépéssel, majd ezt követően a felsőtest eldöntésével érjük el játékosunk kedvező helyzetét. Végül a kar fejhez közeli elmozgása legyen a cél, önmagában az előző két fázis nélkül.
A láncolat együttműködése hozhatja meg a helyes végrehajtást. Jelen technika hatékony végrehajtásának fontos kulcsa lehet továbbá az optimális elrugaszkodás nagysága. Nem lényegtelen, hogy a légmunka alatti törzsmozgás összekötő szerepe, mennyi időre kap lehetőséget.

Edzés a szabadban.


Szabadtéri edzéshelyszínek.
Sok „neves” sportszervezet utánpótlás csapatának edzés körülményei sem adott arra, hogy méretes és jól felszerelt termekben valósuljanak meg. Több esetben az iskolai környezet ad otthont az edzések helyszínének. A kültéri pályák kihasználásának lehetősége időjárás és hőmérséklet függő. Legyen iskolai testnevelő, vagy sportági nevelőedző, amint „kisüt a nap” és az idő alkalmas, megtelnek a szabadtéri pályák, udvarok. Bár a kézilabda sportág edzéseit és mérkőzéseit teremben végezzük, mégis lehetnek olyan esetek, amikor a szabadban végzett munkának nagyobb a jelentősége, mintha bent ragadnánk egy levegőtlen, sötét, nem szabályos méretű kicsi terembe. Természetesen a hideg téli időszakban, nem tehetünk mást, de amikor tavasszal a kinti időjárás lehetővé teszi, hogy a szabadban edzéseket végezzünk bátran menjünk ki a levegőre, csak tartsunk be néhány szabályt! Például: Kerüljük a szélsőséges hőmérsékletet, kerüljük a nagyon hideget és meleget. Tartsuk szem előtt azt is, hogy a kinti pályán történő mozgásnál a pálya talajától függően más sportfelszerelést (cipőt) igényel.

Több csapat kényszerül arra, hogy méreten aluli terembe tartsa az edzéseit, de jó idő esetén érdemes inkább felkeresni a szabvány méretű kinti műanyag vagy más borítású kézilabda pályákat, hiszen a nagyobb térben a játékosok a feladatokat, a labda átadásokat is másképp tudják gyakorolni, kivitelezni.


Most a járvány idején is, ha betartjuk a szükséges szabályokat 2-3 fő részvételével egyéni képzéseket is tarthatunk a szabadban. Figyeljünk a hatóság által előírt szabályok betartására! Másfél hónapja otthoni környezetben, főleg kis-, és zárt területre tervezett feladatokat írunk elő játékosaink számára kortól függetlenül. A bezártság érzete és a labda hiánya erőteljesen nehezítheti edző és tanítványa mindennapjait. Talán most nyílhat lehetőség az időjárás javulásával arra, (ha kellően körültekintően szervezzük a heti edzésmunkát), hogy 1-2 alkalommal kiscsoportokban (3-4 fő), “egyéni” foglakozásokat iktassunk be. Az alábbi klip egy ilyen összeállítást mutat.