A nehezített labdák alkalmazása edzésgyakorlatokban.

A téma jelentősége és aktualitása több oldalról megközelíthető. Mikor lehet és mikortól szükséges olyan gyakorlatokat alkalmazni, amelyben a vállízület megterhelésével gyorsaságot vagy éppenséggel lövőerőt vagyunk képesek fejleszteni? Miért van rá szükség és miért ne használjuk a nehezített labdákat?
Amennyiben általánosságban gondolkodunk, abban az esetben ajánlott a nehezített labdák alkalmazása, amikor a felső végtag és az annak a mozgatásáért felelős izmok terhelhetősége erre lehetőséget nyújt, illetve a vállöv és a mélyizmok megfelelő stabilitással bírnak.
Kisiskolás és a gyermekkor nem alkalmas, hogy a nehezített labdák érdemi képességfejlesztő hatását kellően ki lehetne használni. Ezen életszakaszokban nem javasolt a hajító mozdulat tartós és sorozatos igénybevétele. Kivételt képezhet 11-12 éves gyerekek esetében a kicsi nehezített labdák minimális használata, de csak nagyon elenyésző terjedelemben. 13-14 éves játékos már gyakorolhat sorozatlövéseket, de itt sem ajánlott túlzott terjedelemmel dolgozni és csak az egyszerű, szimpla lövéseket alkalmazzuk szélességi vagy mélységi irányban.

A 15-16 éves életkorban már olyan szinten alakulnak ki a helyes technika végrehajtáshoz szükséges izmok, hogy innen már lehetőség nyílik a gyorserő vagy az lövőerő állóképességének fejlesztésére. A dinamika és a különböző speciális hajítások gyakori fejlesztésére az ifjúsági életkor utolsó szakasza és a junior életkor nyújthat kiváló lehetőséget. Kifejezetten hasznos lehet ha a gyakorlatokat, a hajító mozdulatok hiteles előfordulásai szerint gyakorolhatnák a feladatokban. Ezalatt azt értem, hogy olyan mozgásszerkezetben, az élettel megegyező mozdulatokat használjunk a gyakorlásban, ami előfordul a hétköznapi kézilabdás technikában vagy taktikai elemekben.

A junior és a felnőtt életszakaszok összetett és bonyolultabb gyakorlatokra ad lehetőséget. A csatolt klipek a nehezített labdák használatának sokoldalúságát igyekszik visszaadni. Mint,
– Bemelegítés, előkészítő játékok.
– Rávezető hajító mozdulatok a technika vagy a gyorsaság fejlesztése érdekében.
– Összetett gyakorlatok a kézilabdás alapmozgásokra építve, legyen az támadás vagy védekezés.
– Komplex képességfejlesztés variánsok.
– Adott taktikai elemek alkalmazásával történő gyakorlatok.

A hibajavítás lényeges.


Szinte lehetetlen hiba nélkül dolgozni. Nincs olyan tanítványunk, legyen kisiskolás, ifjú, vagy akár idősebb életkorban lévő, aki ne követne el hibát. Nem zárnám ki annak az esélyét sem, hogy a szakemberek, tehát mi mindannyian hibátlanul tennénk a dolgunkat. A cél ne ez legyen, mert ez nem fog sikerülni. A lényeg a felismerésben, a felkészültségben és a kellő önkritikában van. Hiába vagy naprakészen felkészült, nem igazán tudod előre kitalálni, hogy ki, mikor és milyen hibát fog elkövetni. Lehet, hogy olykor a magyarázat nem lényegre törő, de az is előfordulhat, hogy különböző képzettségi szintek miatt nem találod meg a megfelelő megérési időt egyes oktatási folyamatban, mert türelmetlen vagy. Olyan is előfordulhat, hogy egyes mozgásokat testtudat, vagy értelmi felfogó készség hiányában nem tudsz megtanítani. Nem érzik a tanítványaid térben a mozgások megfelelő ritmusát, irányát, vagy éppen az optimális távolságot egy adott feladat alatt. Lényeges a hibajavítás, de ehhez először is fel kell tudni ismerni őket. A második, hogy képes legyek a korosztálynak megfelelően értésére adni a hiba okát. Minél kisebb egy gyerek, annál inkább kell törekednünk a lényeges dolgok kijavítására. Ne akarjunk minden „kis” hibát azonnal javítani. Na de mi a kicsi és mi a nagy hiba? Mikor kell mindenkit leállítani az edzésgyakorlat alatt és mikor kell csak az egyénhez odamenni, személyre szabva információt átadni? Vedd észre, hogy a feladat nehézségi foka meghaladja a játékosaid jelenlegi tudásszintjét! Változtass rajta azonnal! Nézzünk pár alapesetet arra vonatkozólag, hogy mikor van szükség a hibajavításra?
A hibák forrása kialakulásuk körülményei.

A különböző életkorban és képzettségi fokon megjelenő hibák lehetnek,

1. Kezdők esetében, típushibák

I. Koordinációs fogyatékosság
II. Kondicionális elégtelenség
III. Megértési képesség alacsony szintje

A fenti szint – szivacskézilabda, alsó tagozatos bőr kézilabda – alapjainak elsajátításánál megjelenő hibákkal foglalkozik.

2. A haladók esetében közepesen képzettek oktatásánál fellelhető problémák lehetnek,

A. Koordinációs hibaforrások
B. Kondicionális elégtelenség
C. Mentális feldolgozás akadályai
D. Deviáns magatartási zavarok

Ennél a korosztálynál a pubertás korra jellemző (felső tagozat) akadályozó tényezőkkel kell első sorban számolni.

3. A versenyszerűen magas szinten foglalkoztatott játékosoknál jelentkező hibák lehetnek,

A. A posztokra jellemző hiányosságok
B. A csapatrészekre vonatkoztatható hibák
C. A csapatstratégai, csapattaktikai ellentmondások

A jellegzetes hibák ezeknél a játékosoknál nem körvonalazhatók csupán motorikus, vagy mentális eredőkre. Csaknem minden esetben összetett problémáról van szó. Ezek igen időigényes folyamatok, míg kijavításra kerülnek.

Életkori szakmai mutatók és a nevelés területén kitűzött célok


A technikai, taktikai tudásszint emelése

Korosztályok tudásszintje, megalapozottan azt a célt tűzte ki, hogy a képességfejlesztéssel szinkronban az életkorok szerinti szenzitivitás figyelembevételével az élsportolói életmód elsajátítása legyen a végsőcél. Mindazonáltal lényeges szempontrendszer, hogy mindent a maga idejében, a maga megalapozott életkorra jellemző terhelési és edzettségi állapot mutatók alapján állítsunk a képzésrendszerünkbe. Természetesen a didaktikai alapelvek, vagyis az egymásra épülés szabálya szerint kapcsolódjanak egymáshoz.

Serdülő
14 évesen életkortól csak azok a technikák tudnak tovább fejlődni, aminek lehetősége van megfelelő izomzat és képességfejlesztés mellett abban a tartományban kifejteni gyorsaságát és erejét, amiben a mérkőzések, edzések dinamikája megkövetel.

Ifjúsági
16 évesen a már sajátos és egyedi technikák további csiszolása a megfelelő ellenállás és erőfaktorok emelésével történhet meg. Kellő mesterséges, de az életszerű alkalmazások gyakori felszínre hozása mentén. Ismétlődjék és erősödjön a sok versenyszituáció, amibe behelyezzük válogatott tehetségeinket.

Junior
18 évesen a majdnem kész állapot kialakítása lehet a cél. Ez azt jelenti, hogy maga a versenyeztetési inger sem lehet más, mint a felnőtt bajnokságban történő szerepeltetés és megmérettetés. Tehát ebben az életkorban azok a fiatalok, akik nem tudnak, vagy nem képesek helytállni a felnőttek versenyrendszerében nem megfelelő technikai képzettségi szinttel rendelkeznek.

Felnőtt
19 év felett az egyén olyan mérvű kiteljesedése szükséges, hogy az általános képzési alapelvek egyedi formában, sajátosan az egyénre jellemző karakterben nyilvánuljon meg. Értjük ezalatt, hogy amíg csak kezdeményezések és törekvések voltak a hajítás, cselezés, vagy lendületszerzés egyedi megvalósításának képzése területén, addig ezen életkortól meg is kell jelenni az önálló, egyénre jellemző mozgásoknak. Tehát itt nem az általános, hanem az egyén képzésének, adottságra és képességre épülő tematika szerint.


A fizikai állapot fejlesztése

Nem lehetséges elválasztani a fizikai felkészültséget az előzőkben tárgyalt technikai tudástól. Szorosan összefügg mindkét terület. Azonban nem mindegy, hogy mit, mikor és hogyan képezzünk.

Serdülő életkor
Prioritás a hosszú távú állóképesség, az aero állóképesség kiemelten történő képzése. Az alaptechnikák, illetve az alapmozgások helyes és gazdaságilag megfelelő hatékonysággal való végrehajtása. Atletikus mozgások kiváló használat.

Ifjúsági életkor
A cselező készség és elrugaszkodás, hajítás és a ritmus és tempó váltások, főleg a gyorsaság és a gyorserő dinamikus végrehajtása érdekében valósuljon meg a képzés. Taktikai gondolkodás a már jól és tudatosan formálható, változtatható technikák ismertében váljanak automatizmussá a mérkőzés helyzetekben.

Junior életkor
Ebben az életkorban tökéletesen kell tudatosulnia minden technikának a taktika érvényre juttatása kapcsán. A tudatos alkalmazása a begyakorolt és megtanult folyamatoknak, mozdulatoknak. Az anaerob állóképesség fokozása, intervall, fartlek edzés módszerekkel, legyen ez összetett speciális mozgás, vagy csak kifejezetten egy képesség fejlesztése alatt.
Felnőtt játékosaink életkor szerint képesek izomtömeget és a hozzá rendelhető erőt képezni, klub és egyéni edzések alkalmával. Azonban, ha a korábbi életszakaszokban nem sikerült hatékonyan kihasználni a kellő ingerenciát, nem lehetséges a további építkezés.

A mentális tulajdonságok fejlesztése

Sportágunk utánpótlás-nevelésében több fontosnak nevezhető váltásnak kell bekövetkeznie a képzés folyamatában, ami elvezeti a játékost más-más szintű sportolói gondolkodásmódhoz. Ahhoz, hogy sikeres, vagy „harcedzett” sportoló váljék valakiből szorgalmasnak és csak azután kell tehetségesnek lenni. A szorgalom nem mindenkiből jön elvárhatóan. Ezt olykor, főleg a nagy átlagnál, neveléssel vagyunk képesek elérni. Eleinte előírások, vagy írott és íratlan szabályok tudatosításával, majd viselkedési és hozzáállási normák tanításával lehet neveléssé változtatni. Minden sportoló palánta olyanná válik, amit edzője elhelyezett tanítványai értékrendjének kialakítása idején. Ez az állapot folyamatosan alakulhat, fejlődhet az évek során. Függ a személytől, és közegtől egyaránt. Az elhívatottság az alázat és a mások iránti tisztelet nagyon fiatalon elsajátítható viselkedési forma. A fegyelem, a fájdalom küszöbinger növelése, a verség és győzelem adta eltérő emocionális töltésének kezelése és ennek nevelő szándékú beépítése. Az újrakezdési szándék a „nem adom fel soha” periódusokban, szintén meghatározó mentális erőt, vagy gyengeséget mutathat. Amikor 14 éves életkorhoz ér a nevelés folyamata, az előbb felsorolt paraméterek minősége, jelenléte határozza majd meg, hogy sportoló lesz a tanítványból vagy nem. A következő fázis is elérkezik, pontosabban, ha sportoló lehet, vajon válhat e jó kézilabdás belőle?
A mentalitás már az edzésmunka és a mérkőzések előtti időszakban irányítani tudják a koncentrációt. Nem lehet közvetlenül a verseny előtt ráhangolódni a feladatokra. Az attól válik hatékonnyá, ha előtte, fokozatosan erősítjük, tudatosítjuk a játékosban, hogy benne minden meg van, ami csak szükséges a siker elérésére.

Motiváció, akarati tényezők

Szeretni valamit, kedvét lelni valamiben. Ezek jelentik az érdeklődés megerősítését és a további vonzódás és kötődés szorosabb kapcsolatát. Az alábbi feladatainkat kell megvalósítani a kellő motiváció és az akarati tényezők megfelelő kialakítása szempontjából

a. Okosan és játékosan lekötni a sportág számára
b. Rendszeressé tenni számára ennek a jóleső érzésnek az állandósítását
c. Minél több kívülről érkező inger elé helyezni és így a sokoldalú koordináció kialakulását elősegíteni
d. Lépésről – lépésre megismertetni az alap és az erre épülő speciális mozgásokat
e. Eleinte saját maga korlátai átugrására terelni, majd társaival történő versenyhelyzetekben való helytállás felé irányítani
f. Megtanítani, küzdeni magáért, társáért és a csapata közösségéért
g. Megismertetni saját adottságainak további fejlesztésének lehetőségeivel
h. Képességeinek fejlesztésével egyre több, nehezebb feladatok megoldására kényszeríteni
i. Gondolkodásának, szemléletének folyamatos nevelése az sportolói életmód felé
j. A fájdalom a fáradtság és a vereség negatív élményének mielőbbi feldolgozásának megtanítása
k. Tudatosítani a naprakészség és a folyamatos tanulás igényét magával szemben
l. Kialakítani azt a belső igényt, hogy saját maga teste és gondolkodása ura legyen

Amennyiben ezek a lépcsőfokok megvalósulnak, vagy megvalósulni látszanak a képzés folyamán, jó esélyünk van arra, hogy kellően motivált és megfelelő akarati tényezővel rendelkezzen a sportoló. Célunk klub és korosztályos válogatott szinten a fenti lépések tudatos beépítése. Így a felnőtt élsportolói hozzáállás a lehető legjobb módon alakítja versenyzőink hatékony fejlődését.

Nevelés – fejlesztés területén

– Lényeges ismérv az utánpótlás-nevelés területén a megfelelő viselkedési és hozzáállási normák kialakítása az oktatás során.
– Sok esetben elmarad a nevelés a tanítással szemben. Hiba történik, ha a játékosokkal nem ismertetik meg edzőik az alapvető neveléssel összefüggő sportemberi életmóddal járó mintát.
– Természetesen ehhez szükséges aki, vagy akik szolgáltatják a mintákat. Legyen ez edző, idősebb játékos vagy szülő.
– Igen, fordítani kell elegendő időd a képzés alatt, hogy a fiatal játékosok tudják, habár csapatban játszanak, de mégis teljesítményük egységben a csapat sikere, vagy kudarca alapján lesz értékelve.

– Tudatosítani kell a képzés során, hogy vannak alapvető viselkedési elvárások a tanítványokkal szemben. Szükségszerű éppen ezért megérteni, elfogadni, szelektálni, vagy elengedni bizonyos dolgokat. Hiszen minden pillanatban érhetik őket negatív, vagy pozitív hatások, amikre kell, vagy éppenséggel nem kell visszahatni. Ebben a kérdéskörben a nevelés és a gyakorlati tapasztalat, ami irányadó lehet.

– A játékhoz az edzéshez való hozzáállás, vagy általában a munka és a fejlődés közötti hatékony összhang kialakítása nem jön magától, csak ha az edző külön foglalkozik vele. A magatartás a megfelelő magaviselet és a társakhoz való viszonyulás, alkalmazkodás kérdése és minősége is az edző, vagy nevelő feladata, hogy megismertesse velük a képzés folyamán.
Felnőtt játékosoknak napi szinten kell alkalmazni az előbbiekben érintett témák bármelyikét is. Hiszen bármennyire is egyéniség valaki, a közösségen belüli ténykedése csak abban az esetben vezet eredményre, ha mindez nem megy a csapatjáték rovására. Ez a folyamat inkább neveléssel van összefüggésben, mint a tanítással.

Adatrögzítés, lépésről-lépésre a digitális felületen.

Mindenki számára elérhetővé és ilyenformában érthetővé szeretném tenni azt a prezentációs anyagot, ami lépésről-lépésre bemutatja a sportszervezetek e-ügyintézői és az edzői felületen történő adatrögzítéseket az utánpótlás nevelés új koncepció kapcsán kialakított digitális felület kezelése érdekében. Nagyon jó felkészülést kívánok Mindenkinek!

adatrögzítés UTÁNPÓTLÁS KONCEPCIÓ V1

Tegyünk lépéseket, hogy a „hátország” mielőbb egyensúlyba kerüljön az elittel!

Ha nem érzékelhető az erős tömegbázis, mert foghíjas a felmenőrendszer, ilyenformán elszigeteltté, hatástalanná válhat a “hátország”! Évekre, évtizedekre visszaminősítheti egy sportág nemzetközi elismertségét, eredményességét! Az elmúlt esztendők, egyértelműen igazolják, hogy a kézilabdasport tömegbázisa szélesedik. A gyerekek körében egyre népszerűbb ez a játék. Hasonló pozitív elmozdulás tapasztalható az általános iskolák területén is. Növekvő számban pattog ismét a labda az oktatási intézményekben.
Akkor mégis hol és hogyan jelentkezik a hiba? Mert, úgy vélem valós és létező problémát kell megoldani! Minden erővel azon kell lenni, hogy megteremtődjék az egyensúly, ami optimalizálja és közelebb hozza egymáshoz az eltérő érdekeket és szakmai célkitűzéseket. Ha az alapbázis növekszik, de a hazai európai top csapataink érdekei távolodik az alacsonyabb osztályban szereplő klubok szándékaitól, akkor valahol félúton, a kettő között van a hiba! A rendszer akkor működne jól, ha megfelelő és mindenki számára elfogadható kiválasztási és kiugrási lehetőséget biztosítana a magyar tehetségek számára. Jelenleg a „nagyobb, jobb lehetőséggel rendelkező klubok” 14 éves életkortól, de van olyan is aki, korábban, beintegrálja saját rendszerébe a tehetségesnek ítélt gyerekeket. Sajnos mindezt, egyrészt korán és némileg felelőtlenül teszik. Több gyerek kallódik el, veszti el motiváltságát, mint akik beválnak a beintegrálások után! A szülők többsége a több edzésszám, a jobb szakmai munka és a gyerek előrevetített jobb minőségű játéklehetőségében látja az előrelépést. Ha a hátország sportszervezeteinek vezetői, az elmúlt évtizedekkel ellentétben, nemcsak „kötelezettségből”, hanem igenis, szakmai elhívatottságból tartana fenn utánpótlás csapatokat, bizonyosra veszem, hogy „óriási” változásokat hozna, pusztán a szemlélet megváltoztatása. Lényegében, csak olyan edzőket, nevelőket foglalkoztatna, akik arra érdemesek. Akik nem csak mérkőzéseket akarnak „habzsolni”, hanem nevelni, képezni is. Akik nemcsak beesnek az edzésekre, hanem felkészülnek és terveznek. Akik tudatosan építkeznek és nevelnek.

Persze világítsuk meg az érme másik oldalát is, hiszen jócskán akadnak olyan vezetők is, akik a klub és saját maguk fenntartása, eltartása végett húz hasznot a TAO adta lehetőségek kapcsán. Ezeknek a sportszervezeteknek nem áll érdekében a komoly szakmai munka megteremtése, mert az lényegesen több anyagi ráfordítással járna együtt.
Térjünk vissza a 14 éves életkorú gyerekek átigazolásával járó negatív hatások további elemzésére. Tehát, a gyerekek száma ugyan növekszik az adott bázison, de a csapatok száma csökken a területi, vagy országos szinten! A tendencia elzárja, lehetetlenné teszi a “kis csapatok, bázisok” életét. Tehát, a lényeg a sok csapatban és nem a sok gyerekben van!

A mai helyzet, nagy általánosságban nem tud tovább hatékonyan működni. A sportág célja, hogy a lékek, és az üres, gyakran felszínes nevelőmunka szakmailag erősödjön. Ne legyen nagy különbség szakmailag a képzettségi szintekben 14 éves életkor alatt.
Meg kell erősíteni a “Hátországot” szakmailag, erkölcsileg!

Szükségszerű hogy, az alacsonyabb osztályú csapatok életben tudjanak maradni, és kellő támasza, alapja legyen a magyar top kézilabdázásnak! Pontosítva, mindenkinek az érdeke, hogy a rendszer egyensúlyba kerüljön. A nagyoknak segíteni kell a kicsiket, hogy a kicsik segíteni tudjanak a nagyoknak!
Ezért szükséges egy átfogó koncepció, ami egyensúlyt, esélyt és lehetőséget fog nyújtani a „hátország” képviselőinek. Az új utánpótlás-nevelés elgondolás pont ebben kíván segíteni minden olyan sportszervezetnek, szakembernek, akik érzik felelősségüket. Ehhez, három nagyon fontos elem szükséges, ami elképzelhető, hogy most „komfort zónán” kívül esik, de idővel olyan természetessé fog válni, mint a biztonsági övek használata.

Egységes tematika
Megyei szintű szakfelügyeleti rendszer
Digitális adatbázis és edzéstervezési felület

Játékosok egyéni képzése.

A játékosok egyéni képzése, illetve az eltérő pozíciók sajátos, egyedi mozgásának gyakorlása, még a kitűnő képességekkel rendelkező kézilabdázóknak is fontos foglalatossága! Minden gyakorlásnak más és más a jelentése, no és a lényege! Nem feltétlen csak a támadó tevékenység egyes részelemeinek sulykolása, de a gyakorlatok felépítettségétől függően, a védőtevékenységet is képesek vagyunk erősíteni, az egyéni, vagy a kis csoportos edzéseken.

Az alábbiakban kísérletet teszek arra, hogy hogyan és milyen felépítettséggel dolgozzunk, mint nevelőedző a ránk bízott fiatalokkal egymástól eltérő életkorokban.

Utánpótlás-nevelés kapcsán az egyéni képzések más és más megközelítésekben nyilvánulhat meg.

1. Általános labdás és labda nélküli ügyességfejlesztés. Általában ezeket a feladatokat kis csoportokban, a kézilabdázás alapmozgásainak összetétele és variabilitása miatt végezzük.

a. A csapat átlagától magasabb koordinációra utaló képességgel bíró gyerekek részére
b. Az átlagtól egy kissé elmaradó, úgymond felzárkóztatás célja miatt.
c. Kifejezetten lábra, vagy inkább a test és a váll, karok munkájára szűkítve.

Ezeket a képzéséket, főleg 10-14 éves életkorú gyerekek esetén valósíthatjuk meg.

2. Kifejezetten támadójátékban alkalmazható tevékenységek szilárdítása, javítása.

a. Cselező tevékenység. Lövő karral azonos, vagy ellen oldali irányba.
b. Hajító mozdulat. Lövéstechnikák.
c. Felugrások és elrugaszkodás, lendületszerzések. Láb és karlendítések.
d. Előnyszerzések, helyzetfelismerés és helyzetkialakítás miatt, kiscsoportokban.

Ezeket a képzéseket 14 – 16 éves életkorú gyerekek esetén valósíthatjuk meg.

3. Pozícióra történő speciális mozgások szilárdítása, oktatása, a mozgások és mozdulatok hatékonysága és a gazdaságossága figyelembevételével. A globalitás lényeges megközelítés a gyakorlások alatt. Pontosabban, hogyan kell nagy általánosságban értelmezni a pozíciók közötti eltérő speciális mozgásokat.

a. Szélső játékos lendületszerzési lehetőségei, cselező tevékenysége és a kapura lövéseinek technikája.
b. Beálló játékosok, helyezkedései, elzárásai, lefordulások és kapura lövéseinek lehetőségei.
c. Átlövő játékosok, előnyszerzései labda nélkül és labdával a kézben, passzív helyzetből, majd előmozgással, viszonylag aktív módon.
d. Belső támadó játékosok cselező tevékenysége, és kapura lövéseinek lehetőségei.

Ezeket a képzéseket a 17 – 18 éves életkorú gyerekek esetén valósíthatjuk meg.

4. A pozíció speciális mozgásainak „tökéletes” ismerete. A megismeréshez szükséges attitűd, a versenyhelyzetek, a mozdulatok dinamikája, a technikák gyorsasága, a feladatok hatékonyságának felszínre hozása a képzések alatt. Eredményesség és precizitás a lényeges
Megközelítés
.

a. Cselező tevékenység verseny szituációban történő végrehajtással.
b. Az összes technika dinamikus végrehajtása, eredményességgel összhangban.
c. Kapus és támadók közötti versengések
d. Pozícióra jellemző extra tevékenységek gyakorlása.

Ezeket a képzéseket a 18 – 19 éves életkorú gyerekek esetén valósíthatjuk meg.

Végül értelmezzünk három kifejezést, elvárást az egyéni képzésekkel kapcsolatban. Továbbá, felhívnám minden elhívatott nevelőedző figyelmét, hogy nem a nagy ugrásokkal történő egyéni képzésnek, hanem a lépcsőzetes és egymásra épülő gyakorlásnak van létjogosultsága. Életkorra és testtudatra épített cselekvőképes tudást csak így vagyunk képesek elérni. Pontosabban, mindent csak akkor tanítsunk, képezzünk, amikor annak itt az ideje. Ha már a lényeges dolgokról beszélünk, ne feledkezzünk meg a technika alá, mögé rendelt kondicionális képzettség szükségszerűségét. Hiszen nélküle, nincs esély, hogy a technika hatékony legyen.

1. A pozícióra jellemző összetett támadó mozgásokat. Ezek a mozgások, általában gyakrabban vannak jelen teljes valójukban. Olykor egymásra épülnek, de külön-külön is felszínre jönnek egy-egy mérkőzés alatt.

2. Speciális feladatok esetében, mindig egy helyről indulva, vagy egy adott céllal történő ismétlődő mozgások csoportját jelenti.

3. Nehezített körülménynek számítanak a védők alkalmazása a képzések alatt. A védők, ha nem is 100% on teszik a dolgukat, de a mozgások térbeli előfordulása és ritmikájának fékezése szempontjából, mérkőzés közeli körülményeket tudnak produkálni.

Négyhetes felkészülési keretterv a 9-10 éves gyerekek részére.

A törzsanyagban található elemeket, értelemszerűen korosztálytól függően kell, alkalmazzuk. Eleve a térlátás és az eszközhasználat sem egyezik a két korcsoport esetében. Más a pálya mérete és a labda anyaga is, természetesen különböző érettségi szint a jellemző.
Az első héten a legfontosabb feladat a munkához való szoktatás lenne, hiszen vegyük figyelembe azt a tényt, hogy többségében az ilyen életkorú gyerekek, nem hogy napi két alkalommal nem, de szezonálisan sem eddzenek mindennap. Tehát az első héten 4-6 alkalommal tartanék edzéseket. A foglalkozásokon, fele-fele arányban jelentkezzenek a fizikális és labdás edzésekre történő felkészítés. Végezhetünk felméréseket, teszteket futásra, dinamikus láberő vizsgálatára, vagy nehezített labdák hajítására, vagy éppenséggel törzsstabilizációra. Egyszerű labdaátadások, és alapmozgások felelevenítése lehet a labdás edzések tartalma.

I. hét (futómunka)

1. 2 x 5 perc futás, közte valamilyen felmérés
2. 10 perc folyamatos futás, ugróiskola
3. Vágta futások 10 x 20 m, 5 x 40m

Hétfő: Pihenő du: Labdás edzés összevont
Kedd: de: Futás + Labdás egyéni foglakozások du: Kondicionális képzés
Szerda: de: Pihenő du: Labdás edzés összevont
Csütörtök: de: Futás + Kondicionáló képzés
Péntek: de: Labdás összevont képzés

II. hét (futómunka)

1. 2 x 10 perc folyamatos futás, közte 2 perc pihenő
2. 2 x 15 perc folyamatos futás, közte 3 perc pihenő
3. 15 perc folyamatos futás + 5 perc lüktető futás, közte 3 perc pihenő

Hétfő: de: Futás + kondicionális képzés du: Labdás edzés összevont
Kedd: de: Futás + Labdás egyéni foglakozások du: Kondicionális képzés
Szerda: de: Pihenő, úszás du: Labdás edzés összevont
Csütörtök: de: Futás + Kondicionáló képzés du: Labdás egyéni foglalkozás
Péntek: de:Labdás összevont képzés du: Labdás egyéni képzés

III. hét (futómunka)

1. 2000 m futás időre
2. 3000 m futás időre
3. 30 perc folyamatos futás
4. 1 x 1200 m + 3 x 800 m futás időre, intervall edzés

Hétfő: de: Futás + Kondicionális képzés du: Labdás edzés összevont
Kedd: de: Futás + Labdás egyéni foglakozások du: Kondicionális képzés
Szerda: de: Pihenő, úszás du: Labdás edzés összevont
Csütörtök: de:Futás + Kondicionáló képzés du: Labdás egyéni foglalkozás
Péntek: de: Labdás összevont képzés du: Labdás egyéni képzés

Naponta alkalmanként legyen 60-90 perces foglalkozás a gyerekeknek. A futóprogramot összehangolhatjuk a kondicionális képesség fejlesztéssel, de külön szünet beiktatásával is levezethetjük. Ne feledjük, hogy kisiskolás gyerekekről van szó, akik még nem igazán fogják fel a kitartó futás hasznosságát. Ne is próbáljuk elmagyarázni, mert úgy sem értik. Inkább, helyzeteket, szituációkat teremtsünk a magyarázatok helyett. A futóprogramon kívül olyan, főleg a saját testsúlyra tervezett törzserősítő, stabilizáló programot állítsunk össze, ami alapvetően az izomláncokra épül és főleg a mélyizmokat terheli. Induljunk ki a természetes és az utánzó mozgásokból. Érkezzünk el például,
– hanyatt fekvésből felülések
– állásból guggolások és vissza sorozatban
– mellső támaszhelyzetben láb, kar emelések a törzs megtartásával
– mérlegállások egy lábon
– dynaren állások, guggolások, egy lábon történő súlypont csökkentések
– plank helyzetek 25 – 35 45 másodperces megtartásokkal


A felkészülés tartalmazzon két eltérő labdás edzést. Az egyik csoportos feladatokat, a másik főleg egyéni ügyességi és alap technikai gyakorlatokra építkezzen. Míg az elsőnél sok együtt történő mozgással, a másiknál kis csoportokban, ugyan de az egyéni technikákra koncentrálva képezzük őket. (lövések, cselezések, lendületszerzések, fel és elrugaszkodások, védekező alapállásból történő mozgások) Ezek lehetnek teremben, vagy szabadtéren is.

A harmadik héten igyekezzünk a páros kapcsolatokra koncentrálni és erőltessük a labda nélküli elindulásokat, illetve a labdával történő egy – két lépéssel történő mélységi és szélességi elindulásokat, eltérő átadási irányok és távolságok bekapcsolásával.

A negyedik héten térjünk vissza az első hét edzésszám terjedelmére. Fokozatosan vegyünk vissza az edzések számából, de magát az edzések intenzitását igyekezzünk növelni. Tehát, a sorozat és az ismétlésszámok csökkenjenek, de a hatékonyság és a gyorsaság szintje emelkedjék.
Szabadtéri erősítő jellegű edzések tartalmi része
– Mélységi és szélességi alapmozgások gyakori ismétlésszám melletti alkalmazása állóképesség fejlesztéssel egybekötve (háromszögelések, kitámadások- visszahúzódások időre egyénileg, párban, hármasokban)
– Rajtgyakorlatokkal egybekötött gyors erőfejlesztések (eltérő kiinduló helyzetekből, bizonyos speciális mozgást vagy pozíció felvételt kell végrehajtaniuk)
– Statikus törzserő stabilizációs feladatok (plank helyzetek, támaszban gyakorlatok)
– Dinamikus törzserő gyakorlatok (BOOT CAMP feladatok) természetes és utánzó mozgások nehezített feladatokkal, sok ismétlésszámmal)
– Lelépések, fellépések, mélybe ugrások, sorozatugrások, zsámolyok, torna padok használatával, cikk-cakk ugrások páros és egy lábbal oldal irányban szélesen.
Nehezített labdákkal sorozat hajítások (10 – 15 – 20 – 30) ismétlésszámmal
a. talajról egykezes felső
b. talajról alsó és felső elhajlásos dobások
c. felugrásból történő dobások
d. cselből történő felugrásos dobások
– has, hát, mell, kar, váll, lábizom erősítések saját test mozgatásával

Termi edzések tartalmi része

Védekezés
Kilenc éveseknek
– Egyéni védekező alaphelyzetekből történő helyzet és helyváltoztatások
– Páros + társas alapgyakorlatok, főleg a szélességi és mélységi irányok szerint, ütközések, váltások, felkísérések, sáncolások, ácsúszások stb..
Tízéveseknek már lehetséges
– Páros, társas feladatok, összezárások + besegítések + ütközés lényege
– Beálló elleni védekezés, váltás, fel kisérés, feltolni a beállót, átlövőre fellépés
– Csapatban történő együttmozgás, csapatrészek összehangolása
– Nyitott védelem esetén az oldalakra koncentrálva a beálló helyzete szerint
– 1:1, 2:2, 3:3 elleni emberfogásos védelem gyakorlása, labdatartó játékok
– Előkészítő játékok a helyezkedésre, a labda megszerzésére, a faultok létrehozására

Támadás

Kilenc éveseknek
– Egyén, páros és társas támadó mozgások mélységi és szélességi irányban labda nélkül és labdával. Szélességi és mélységi irányban történő labda nélküli mozgások alkalmazása, de de megfelelő tudatosság hiányában. Húzások, kerülések, keresztek, elzárások stb..
Tízéveseknek már lehetséges,
– Előkészítő játékok, labdatartó, zsámolylabda, rögbi, vonalkézilabda. Fontos az üres területekre történő helyezkedés és a kellő agresszivitás!
– Mélységi lábmunka labdajáratással, kapuelőtérrel szemben. Pozíciók helyes bemozgása, térlátás, térérzékelés.
– Páros kapcsolatok (szélső-átlövő; átlövő-irányító; beálló-irányító)
– 1:1, 2:2, 3:3 elleni támadások
– elzárások, leválások gyakorlása


Indítások
– Egyéni, páros, hármas, négyes
– Csapatrész labdafelhozatal + visszarendeződés
– Küzdő indítások – 1:1, 2:2, 3:3, és csapat: csapat ellen
Kapura lövési feladatok
– Pozícióból, változó lendületszerzéssel (labdaleütés 3 lépés, labdával a kézben 3, 2, 1 lépéssel, társtól kapott labdával, oldal irányból majd hátulról)
– Páros kapcsolatból, labdaátadást követően
– Társas taktikai elemből
– Egyéni képzés formájában, mozgásból, cselből, passzív majd aktív védővel szemben

Bemelegítés jelentősége
Felhívnám mindenki figyelmét, hogy a bemelegítés egyben a sérülések megelőzését is magába kell, hogy foglalja! Ezért minden edző kötelessége levezetni ezeket. Lehetőleg a protokoll gyakorlatait használjátok! A gyerekek egyéni melegítése tiltott!
Minden edzést követően tessék alkalmazni a regeneráló levezetéseket és nyújtó gyakorlatokat, amit szintén az edző vezessen le!

Labda ugyesség fejlesztés alsós gyerekeknek

Kondicionális képességekről általánosságban.

Crossfit training fitness man plank exercise


Az elmúlt 30 év nagy változásai kapcsán kénytelenek vagyunk elgondolkodni, hogy mi minden változott és ezzel összefüggésben, hogyan befolyásoljon minket. Néhány kifejezés, terület, csak ami hirtelen eszembe jut. Tiszta felkészülés, vegyes felkészülés stb…Futás, erősítés, labda csak két-három hét után. Nyújtás hiánya. Streching bejövetele, no de mikor lehet ezen edzés előtt vagy csak a végén. Sérülés megelőzés, propriceptív gyakorlatok, rehabilitáció, gyógytorna. Funkcionális tréning. A propriocepció, vagyis az ízületi helyzetérzés fontos szerepet játszik az ízület dinamikus stabilitásában, az ízület védelmében. Nem célszerű és valójában nem is lehet egymástól függetlenül fejleszteni egyik képességet sem. Kölcsönhatásban vannak a koordinációs képességek fejlesztésével. Néhány gondolat erejéig foglalkozzunk a kondicionális képességekkel egy kicsit általánosságban.

Egyes erőfajták bemutatása és példák említése

Maximális erő Az a legnagyobb erőkifejtés, amelyben az izmok egy adott mozgásszerkezetben a legnagyobb erőkifejtésre képesek.
Relatív erő: Maximális erő egy adott testtömegre nézve. A relatív erő az izom azon képessége, amit egy maximális feszülési megnyúlás után egy gyors összehúzódó fázis követ.

Gyorserő Egy tudatosan létre jövő összehúzódó képesség, ahol a gyors erőkifejtés, optimálisan jön létre. Alapszabály, hogy ehhez egyrészt egy alap maximális erőre van szükség, másrészt pedig megfelelő mozgásmintára, hiszen csak rontunk a helyzeten, ha a fennálló diszfunkciót dinamikával fűszerezzük. A pliometrikus munka várhat.

Relatíverő
A saját testsúlyos terhelés jelölésére szolgálhat a relatív erő, amely az egyénnek a testtömeghez viszonyított ereje. Reaktív vagy PLIOMETRIKUS erő: hatás-ellenhatáson és az ideg-izomapparátus együttműködési törvényszerűségein alapuló önálló kondicionális képesség. A megnyúlás közben megfeszülő (előfeszülő) izmok után engedő (fékező) munkáról azonnal legyőzőre történő átkapcsolása következtében a mozgásban résztvevő egyes izmok összegzett erejénél nagyobb, robbanékony teljesítményt produkál.Alapvetően függ:
A maximális erő színvonalától
Az izom-összehúzódás sebességétől
Az izom reaktív feszülési képességétől

Maximáliserő
Erő alatt a maximális vagy abszolút erőre gondolok (limit erő). Ez az a maximális terhelés, amellyel adott edzettségi fokon az egyén meg tud birkózni a célgyakorlatban. A célgyakorlat ilyenkor mindig összetett, számos ízületet igénybe vevő gyakorlat, mint például az elemelés és a súllyal végzett guggolás. Az erő itt a versenyző testsúlyától független. Ezen a terepen az erőkifejtés a terhelés méretéből adódóan szükségszerűen rövid ideig tart. Az erő fajtái közül ez a legfontosabb, minden egyéb csak ezután következik hierarchikusan

Erő-állóképesség
Itt már megjelenik egy határozott állóképességi elem. Az erőkifejtés ideje hosszabb, ám ettől még nem halványul el a tevékenység erőigénye. A saját testsúlyos terhelés jelölésére szolgálhat a relatív erő, amely az egyénnek a testtömeghez viszonyított ereje. Azaz, például, hogy hány fekvőtámaszt, húzódzkodást tud elvégezni, vagy saját testsúlyának hányszorosával képes egy adott gyakorlatot elvégezni. Itt az önsúly szolgál mérceként. Gyakran előfordul, hogy egy nagyobb testsúllyal, nagyobb izomtömeggel bíró atléta nálánál sokkal kisebb abszolút erővel bíró társának relatív ereje mögött eltörpül. De ettől még ugye nem gondoljuk, hogy aki százötven fekvőtámaszt tud egyvégtében lenyomni, az erősebb annál, aki 250 kilóval nyom fekve?

Reaktív erő
Reaktív vagy PLIOMETRIKUS erő: hatás-ellenhatáson és az ideg-izomapparátus együttműködési törvényszerűségein alapuló önálló kondicionális képesség. A megnyúlás közben megfeszülő (előfeszülő) izmok után engedő (fékező) munkáról azonnal legyőzőre történő átkapcsolása következtében a mozgásban résztvevő egyes izmok összegzett erejénél nagyobb, robbanékony teljesítményt produkál.
Alapvetően függ:
A maximális erő színvonalától
Az izom-összehúzódás sebességétől
Az izom reaktív feszülési képességétől

Az állóképesség

Az állóképesség 80-90 % – ban öröklés által meghatározott tulajdonság. A teljesítmény alsó és felső határa és fejlődésének üteme a genetikai kódtól függ.
Minden izomtevékenységhez – így az állóképességi jellegű izomtevékenységhez is – a szükséges energiát elsősorban, közvetlenül az ATP (adenozintrifoszfát) szolgáltatja. Ez tulajdonképpen „energiatároló” vegyület, és bármely izomműködés kizárólag az ATP formájában tárolt energia terhére történhet. Amennyiben a fizikai igénybevétel nagy intenzitású és viszonylag rövid ideig tart (t > 15 s ), akkor az energia biztosítása az izomban már eleve meglévő ATP révén történik. Ezt a „szolgáltatást” anaerob alaktacid folyamatnak nevezzük. Tulajdonképpen az energiaraktár kiürítése, energiafelhasználás játszódik le. A terhelés időtartamának rövidsége miatt tejsav még nem, illetve minimális mennyiségben (alig kimutatható mértékben) szaporodik fel (alaktacid). Az izom rövid idei képes oxigénfelvétel nélkül is dolgozni. Azt az oxigénmennyiséget, amelyre a munka végzéséhez szükség lenne, oxigénadóságnak nevezzük, ennek kiegyenlítése a terhelés után történik meg.

Abban az esetben, ha a terhelés időtartama 45 – 55 s-ig tart (viszonylag magas intenzitás mellett) az izmokban az anaerob glikolízis vagy glikogenolízis útján is nyerhető energia, – azaz ATP. A munkavégzéshez az ATP felhasználása és ennek pótlása, azaz az ATP bomlása, mint energiafelhasználás és az ATP beépítés, mint energianyerés, – az anaerob laktacid folyamatok révén történik

Az állóképesség fejlesztésének módszerei

A Marathon módszer

Fartlek (iramjáték)
A klasszikus, intervallumos edzés során a pihenési szakaszban a pulzusszám 120 ütés/perc alá nem mehet. A pulzusszám 120 alá süllyedésekor a hajszálerek megkezdik összehúzódásukat, és nagyobb munka kell az optimális 180 körüli pulzusérték újbóli eléréséhez. A mai csúcsterhelésekben igen gyakran előfordul, hogy 140 – 150-es pulzus mellett kezdődik a következő munkaszakasz.

Ismétléses edzésmódszer

Hosszútávú állóképesség 15-30 perc feletti erőkifejtés esetén, iram- vagy intenzitáscsökkenés nélkül. Aerob energianyerési folyamat, nő a szív ütő térfogata. Fontos a megfelelő intenzitás megválasztása.

Középtávú állóképesség 2-9 perc közötti időtartam (800-1500 m síkfutás, 200-400 m úszás). Részben aerob, részben anaerob, mérsékelt oxigénadósság jön létre. Fontos: erőállóképesség, gyorsasági állóképesség szintje. Az adott távok viszonylag magas iramban, nagy ellenállás mellett teljesítendők. Minél nagyobb az intenzitás, annál nagyobb hányadban anaerob. (3000 m 20%, 1500 m 40-50% az anaerob energianyerés aránya) Mivel a mozgás még mindig nagyobbrészt aerob, ezért fontos a hosszútávú állóképesség fejlesztése.

Rövidtávú állóképesség 45 mp-2 perc között. Anaerob: 400 m: 80%, 800 m: 60-70%. Fontos: az energia raktárak edzettsége, a szervezet azon képessége, hogy az anyagcserében a savanyú reakciókat semlegesíteni tudja, oxigénhiányos energianyerés képessége, az izmoknak az a tulajdonsága, hogy magas tejsav tartalom mellett is össze tudnak húzódni.

Erőállóképessé: állóképességi szempontból: nagy teljesítmény mellett a helyi izomfáradás későn alakul ki. Szerepet kap: nagy ellenállás mellett végzett sportoknál (birkózás, szertorna), középtávú- és hosszútávú állóképességi sportoknál.

Gyorsasági állóképesség ellenállás a fáradás miatt bekövetkező sebességcsökkenéssel szemben. Főként az korai elfáradása játszik szerepet ebben a képességben, önálló képességként ritkán jelenik meg (200 m síkfutás).

Gyorsaság

A gyorsaság az a kondicionális képesség, amely az adott feltételek mellett az érzékelési, megismerési folyamatok és az ideg-izomrendszer segítségével a lehető legnagyobb reagálási, és mozdulatsebesség elérését teszi lehetővé.

A tudomány jelenlegi ismerete szerint az izomrost összetételi mutatók közül a rostvastagság változtatható. Éppen ezért az edzéseknek arra kell irányulniuk, hogy a rostok méretét megváltoztassák.
ÖSSZEFOGLALVA az edzéseknek arra kell irányulni, hogy minél több motoros egység kapcsolódjon be az erőkifejtésbe.
A motoros egységek a lehető legrövidebb időn belül kapcsolódjanak az erőkifejtésbe (motoros egység szinkronizáció).
Az egyes izmok egyszerre fejtsék ki erejüket.

A gyorsaság megjelenése

Lokomotorikus gyorsaság: helyzetváltoztató gyorsaság, összetett képesség.
A gyorsaság fogalma összetett és ellentmondásos. Haladási sebesség függ: reakcióidőtől, mozdulatgyorsaságtól + lépéshossztól. (100m ffi: 2,2-2,5m, hosszútávfutó: 1,5-1,7 m, kocogóké: 0,7-1 m,2 m.)

Mozdulatgyorsaság: (például, vívóknál) egyetlen mozdulat végrehajtásának gyorsasága. Lehet valaki kiváló, gyors vívó, de lassú rövidtávfutó.

Egyszerű reakció adott, ismert ingerre adott egyszerű mozgásválasz (például, rajt)

Összetett reakció adott, ismert ingerre adott összetett mozgásválasz (például, vívók, küzdősportok)

Az egyszerű reakciókat javítják a gyakoroltatott összetett reakciók, de fordítva nem igaz: felvillanó fényre lámpakapcsolót nyomogatva nem javul a kapusteljesítmény fociban. Mozgótárgyas sportág (tenisz, röplabda) gyorsasága függ a mozgó tárgy érzékelésének gyorsaságától. A szemmel tartott tárgyra gyorsabban tudunk reagálni, mint váratlanul felbukkanóra.

Helyzetgyorsaság a választás vagy döntés, illetve helyzetmegoldás gyorsasága, függ a taktikai tudástól, nagyon jól fejleszthető. („olvasni” az ellenfél játékát – tenisz, öregfiúk)

Egyszerű reakcióidő egyfajta ingerre kell reagálni. A jel megjelenése és a mozdulat megkezdése között eltelt időt mérjük.

Választásos reakcióidő: több alternatíva közötti választás után a cselekvéshez szükséges időértéket mérjük. Az alternatívák számától függően a reakcióidő értéke nő.

Reakciógyorsaság vagy reagálási gyorsaság (külső parancsra indul a mozgás).

Vágtagyorsaság vagy lokomotorikus gyorsaság a ciklikus mozgások távleküzdése során kialakult, és tartott sebesség viszonyokat jelenti.

Vágtagyorsaságon az általában a 20 secundumon belüli maximális teljesítményeket értjük.

Gyorsulási – lassulási képesség azt a mozgás – végrehajtási képet jelenti, amelynek során a sportoló mozgásszabályozása és fizikai képességei alapján a lehető legrövidebb időtartam alatt eléri a mozgási sebességének csúcsértékét, illetve ebből a maximumból a lehető legrövidebb idő alatt lefékezi a haladási sebességét. Sportjátékok területén a siker alapfeltétele a gyors robbanékony megindulás, a visszaforduláshoz szükséges fékezésből történő újragyorsulás.

Helyzetgyorsaság, választásos vagy döntési gyorsaság: A sport-, a versenyzés folyamatában az egyén számára feltárulkozó döntést igénylő taktikai helyzetek, többválasztásos alternatívák létrejötte, célszerű cselekvési programok alkalmazásának lehetőségét kínálják föl. A gondolkodás különböző részfázisainak – információ felvételétől a döntés meghozataláig – az összerendezése a döntéseknek megfelelő mozgásprogram megindításával és koordinált végrehajtásával, milyen rövid idő alatt történik.

A helyzetgyorsasági képesség színvonalában. A játék helyzetek gyors felismerése, a döntés és a cselekvés végrehajtásának összetett képessége játszik döntő szerepet.Tényezőként itt is szerepel a kellő szintű technikai, taktikai tudás.

Gyors erőkifejtés (gyorsítás – lassítás)

Mozgásgyorsaság, – valamint az ezekben együttesen is jelentkezik a játékügyesség.
Figyelemre méltó tényezőként kell megemlíteni a RUTIN fogalmát. Az anticipáció (mozgás elővételezése) javítja, a bizonytalansági tényező csökkenti a gyorsaság szintjét. A szer, az ellenfél mozgásából, egyéb magatartási reakcióiból következtetni lehet (ANTICIPÁLNI) a cselekvésre. A helyzetgyorsaság vagy szituációs gyorsaság a többfajta megoldási lehetőségekből adódik. A lehető legkedvezőbb megoldás kiválasztása egyben meggyorsítja a reagálást, ezzel együtt a cselekvés végrehajtását is.

Nagyon figyelni kell a mértékre, a terjedelemre, az intenzitásra és legfőképpen a pihenésre. Bonyolult élettani és pszichológiai következményekkel kell számolni.

Természetesen erre nincs lehetősége az edzők 70-80 % nak felkészültség, pénz és kellő szaktudás hiányában. Nagyon kevés műhelynek és területnek adatik meg, hogy kellő orvosi vagy fizióterapeuta háttere legyen a munkájuk során.

Crossfit training fitness man plank exercise

Edzések, mérkőzések előtti bemelegítés.

A bemelegítés során több olyan szervrendszer működését kell nyugalmi funkcióból, munkahelyzetbe hozni, amely a terhelések, edzések végrehajtásának alapját képezik.

Mozgató szervrendszer
Az ízületekben található nedvtermelés fokozódik, ami által az íz felszínek egymáson való elcsúszása könnyebbé válik. Ez a hatás a porcok kopása, esetleges repedése, leválása ellenében hat.

Keringés rendszer
Az izmok vérellátása növekszik. Az izmok vérbőségének kialakulása azok hőmérsékletét is emeli és így rugalmasabbá válnak.
Növekszik a pulzus szám és a pulzustérfogat, ez a vér oxigénszállító kapacitását fokozza.

Légző rendszer, idegrendszer
Az izom-vérellátásának fokozódása, kialakítja a szervezet munkára való felkészítését.
A test hőszabályozásának változása, a test verejtékezését eredményezi.
A központi idegrendszer koordináló szerepe a sport specifikus mozdulatok programjában teljesedik ki.

A bemelegítés célja: az általános biológiai-fiziológiai, pszichikai készenléti állapot megteremtése a fokozott munkára, edzésterhelésre.

• A bemelegítésben alkalmazott terhelés: a bemelegítés alatt a szervezetnek fokozatosan növekvő optimális terhelésre van szüksége. Az optimális terhelés megtalálása szinte lehetetlen, de törekedni kell rá.

• A bemelegítés időtartama: a fokozatosan növekvő terhelés mellett a bemelegítés időtartamát is optimalizálni kell az adott klimatikus viszonyok között. Az optimális időtartam betartását a bemelegítendő szervrendszerek élettani szükségletei diktálják.

A bemelegítés fajtái:

• általános bemelegítés (élettani szempontok dominálnak),

• speciális sportági bemelegítés (az edzés fő része tartalmának speciális követelményei dominálnak).

Az általános bemelegítésben a szervezet nagyobb terhelésre való felkészítését az izomrendszer, ízületi rendszer, a szív és keringési rendszer, az energiaszolgáltató rendszerek, az érzékszervek és idegrendszer együttműködésének és kölcsönhatásainak ismeretében kell megoldani.

• Az izomrendszer felkészítését,

– az izmok merev nyugalmi tónusának oldásával,
– az izmok és ezáltal az egész test hőmérsékletének emelésével,
– a szív- és vázizmok fokozott vér- és oxigénellátásával érhetjük el.

A bemelegítés gyakorlatsorozata hat fő egységből, blokkból áll:
• mérsékelt nyújtó hatású blokk

• keringést fokozó blokk I.

• fő nyújtó hatású blokk

• keringést fokozó blokk II.

• erősítő hatású blokk

• sportág-specifikus bemelegítés blokk

Az időtartam függ: a napszaktól (reggel hosszabb, mint du. és este), a klimatikus viszonyoktól (hidegben hosszabb, mint melegben), a bemelegítést megelőző tevékenységformáktól és azok intenzitásától.

• A bemelegítés intenzitását fokozatosan növeljük.

• Ha a bemelegítés túl rövid, megnőhet a sérülésveszély.

• Ha a bemelegítés túl rövid és túlságosan intenzív, az edzés, illetve a verseny alatt hamarabb következhet be átmeneti, indokolatlannak tűnő fáradás.

• Ha a bemelegítés hosszabb, illetve túl hosszú, időpazarlás.

• Ha a bemelegítés túl hosszú és túl intenzív, idő- és energiapazarlás.

• A bemelegítés jótékony hatása kb. 15 percig őrizhető meg. Ennél hosszabb kényszerpihenő esetén mérsékelt nyújtó hatású és közepes intenzitású, keringést, hőtermelést fokozó mozgásokra van szükség.

Milyen bemelegítési módszereket alkalmazhatunk a kézilabda sportban?

1. Klasszikus, vagy tradicionális

2. Labda nélkül, vagy labdával

3. Játékos keretbe foglalt
a. labda nélküli
b. labdás

4. Erősítő jellegű

I. Eszköz nélkül
a. egyéni
b. páros
c. hármas

II. Eszközzel (kézi súlyzóval, nehezített labdával, zsámollyal, tornapaddal stb.…)

5. Koordinációs fejlesztéssel egybekötött gyakorlatok

b. Agility létra használata
c. Kerékpárgumi külsők
d. Lapos bóják

6. Gyógytorna hatású

a. Eszköz nélkül (Főleg törzsstabilizáció)
b. Eszközzel (Dynar, Bosu)

7. Protokoll bemelegítés (sérülés megelőzés, prevenció)

8. Funkcionális edzésgyakorlatok használatával

1. Eszköz nélkül

2. Eszköz használatával (DBands, Band, Henger stb.…)

Új utánpótlás-nevelési program lép életbe.


Az egységes tematika lényege

Ha csak gondolkodunk és még semmit nem tettünk a tanítványainkkal, akkor is egységesen tegyük ezt. Legyen ez nevelési alapelv, vagy képzési szempont, az utánpótlás nevelése sok irányból megalapozott, egymásra épülő és egységes folyamat legyen. A tematika abban fog segíteni a sportszervezetek és a nevelőedzői számára, hogy magát a folyamatot helyezi előtérbe. Hiszen a hibák nemcsak akkor kezdődnek, hogy a mit, mikor és hogyan kérdésekre nem megfelelő válaszok érkeznek, hanem a miért pont ezt, vagy miért pont azt helyezzük előtérben az oktatás folyamatában. Egészen pontosan, az objektív képzési elv érvényesülése, szűrni és rangsorolni fogja egy adott edző, adott megoldásra váró feladatait. A képességek fejlesztése a legfontosabb feladata a folyamatnak. Ebben csak az lát tisztán, aki érti és elfogadja magát a felépítettséget. A korábbi évekkel ellentétben nem a „toldozgatás-foltozgatás” hanem a tudatos építkezésé lesz a főszerep!

Az egységesség, idővel megszünteti a képzettségbéli különbségeket, főleg 14 éves életkorig. Nagyobb felületet biztosít majd a kiválasztásnak. Az edzők azonos értékrendek mellett oktatják, nevelik tanítványaikat, ami elvezeti őket a jobb kommunikáció használatához és ezzel megváltozhat az eddigi „belterjesen” gondolkodó szemléletmód. Talán, idővel arculata és markáns megjelenése lesz a magyar kézilabdázásnak.
A szakmai segítségnyújtás, vagyis maga a tematika országos szintű lefedettséget fog biztosítani. Hatéves életkortól tizennyolc éves életkorig, szakmai képzettségi szempontokat állít fel. Edzéselméleti és edzés módszertani tanácsokat fogalmaz meg. Közel 250 gyakorlatot, illetve korosztályonként tudáspróbákat tartalmaz a papírformátumú szakanyag, amihez minden sportszervezet összes nevelőedzője alanyi jogon hozzájut.

Digitális felület kialakítása, kezelése.

Minden sportszervezetnek és/vagy intézménynek hozzáférése lesz az MKSZ honlápján egy olyan felülethez, amelyen napi és havi rendszerességgel kötelezően dokumentálandó az edzők és csapataik edzésmunkája.
A „kötelező” szóval kezdődő mondat egyfajta ellenérzést vált ki az olvasóból. A régi beidegződések munkálkodása sem javít ezen az állapoton, főleg az én és a nálam idősebb nemzedék esetében. Azonban olykor a magától érthető dolgok között is vannak számunkra jobban elfogadható, de végül is kötelező érvényű elvek, tevékenységek, de nem mondjuk ki, hogy kötelező, azonban mégis tisztában vagyunk vele. Mint például, ha belépek valahová köszönök, színházban kikapcsolom a mobilom, vagy a főtétel előtt fogyasztom el a levest, a lefekvés előtti tisztálkodás, vagy mielőtt lelépek az úttestre körülnézek. Minden magára adó edző adminisztrál, tervez, napi jegyzetelést végez, teszteket csinál, rögzíti a különféle felméréseinek eredményeit.
Ma még bizonyára sokan írnak, terveznek spirálfüzetekbe, azonban az adatokat, egészen biztos, hogy az informatikai ismeretükre alapozva, digitálisan tárolják el. Mint ahogy a hanghordozók világában is eljutottunk a bakelit lemeztől az mp3 lejátszókig, úgy a papírformátumú lexikonokat, újságokat is leváltja a digitalizált változat.
A kérdés tehát nem az, hogy miért kell csinálni, hanem, hogy hová kell adminisztrálni az edzők számára. A kialakított felület, nemcsak az adott edzőnek, hanem a sportszervezet részére is lehetőséget ad az adatok ellenőrzésére, és olyan információk felvitelére, amire a központi adatbázis nem lesz kíváncsi. Az adott sportszervezet vezetője, mint az adott terület szakfelügyelője, hozzáféréssel fog rendelkezni, tehát nemcsak látni, hanem belső üzenetváltásra is képes lesz saját szakembergárdájával.

A következő lépéseket kell megtenni az adott felületen

1. Minden sportszervezet, intézmény felviszi a saját maga csapatait az edzésbeosztás szerint. Tehát a rendszer arra lesz kíváncsi, hogy a gyerekek, melyik edzővel és hol végzik a heti edzéseket. (egy edzőnek két ilyen csapata lehet)
2. Minden sportszervezetnek, intézménynek el kell juttatni az MKSZ részére az összes edzéshelyszínt, ahol csapatai edzésileg foglalkoztatva vannak.
3. Az adott edző felviszi a hozzá edzésileg tartozó gyerekeket a rendszerbe.
4. Az edzőnek két tevékenysége lesz ezt követően, edzésnaplót vezet és edzéstervet készit egy hónappal előre.
5. Minden tevékenység adott lesz a felületen, amire csak rá kell klikkelni. Azt hogy ezen belül milyen gyakorlatokat alkalmaz, már az ő saját maga kreativitására van bízva.
6. Lesz egy tesztek, felmérések felület is a rendszerben, amit az edző, vagy a sportszervezet szabadon is használhat, illetve lesznek központilag elvárt felmérések. A távlati terv, hogy idővel növelni tudjuk a későbbi időkben felhasználható adatainkat.
7. Tehát a felület nemcsak országos szinten, hanem a helyi sportszervezet szakmai munkáját is segíti. Ki és melyik sportszervezet, milyen hatékonyan fogja kihasználni a felület lehetőségeit?

Szakfelügyelők munkája

Minden az eddigiektől eltérő folyamat, tevékenység, vagy egy új rendszer igényli az ellenőrzés bevezetését. A világ minden táján így van ez. A kérdés, hogy milyen mértékben, mit és hogyan végzi el? Az újszerűség, amiben előre kell lépni a mi esetünkben az maga a tematika elfogadtatása, és ebben a folyamatosságot megtalálva a felépítettség értelmezése lenne. Megtalálni, megmutatni az egyes korcsoporttal foglalkozó nevelőedzők számára azt a gondolkodásmódot, hogy tanítványai jelen állapotban is egy építkezés közepén vannak. Pontosabban, a pillanatnyi akadályok ne vonják el a figyelmét a lényeges dolgokról. A legnagyobb hiba, amikor a nevelőedző taktikai szempontból akarja képezni tanítványait, több esetben meggondolatlanul. A taktikai képzés a legutolsó fázis a nevelőmunkában! Képességfejlesztés, illetve a mozgások, mozdulatok technika oktatása minden esetben előbbre való tevékenység. Ha nincs izomzat, hiányos, vagy helytelen a technika. Ha nincs kondíció és ezért a technika hibás, nem lehet jó taktikát felépíteni, mert az alapok hiányoznak hozzá! Azonban a képességek fejlesztése területén sem mindegy, hogy mikor, mit és hogyan képezzünk. Az ismeretanyag folyamatos bővülése és a sporttudomány állandó fejlődése miatt, adott korcsoportok esetében irányított ingereket kell behozni a képzésbe. Figyelni kell a szenzitivitásra és arra is, hogy mikor érnek be a „retardált” gyerekek. A nevelőedzők többsége az akcelerált, alapvetően kicsi, de gyors és ügyes gyerekeket játszatja, mert nyerni akarja mérkőzést. Többé kevésbe megsajnáljuk a kisiskolás gyerekeket, de ha ebben az életkorban nem fejlesszük az aerob állóképességüket, később problémát fog okozni.
A szakfelügyelőknek abban lesz fontos feladatuk, hogy szakmailag rávilágítsanak a lényeges dolgokra. Motiváljon, ha kell, nyugtasson, de olykor, ha kibillen a képzésmenete az edző kezéből, képes legyen elmagyarázni, hogy ehhez a képzési szinthez mit kell tenni az edzőnek, hogy tanítványai eljussanak a céljaik felé. Lényeges továbbá tudni, hogy az adott sportszervezet vezetőjével, az adott terület régióvezetőjével és a megyei szövetséggel is kapcsolatban álljon a szakfelügyelő.
Kellő ismerettel a háta mögött a szakfelügyelőnek a digitalizált felületek kezelése és működtetése területén is szükséges lesz a segítségnyújtás az adott területen, hiszen sokan lesznek olyanok, akik nem kevés tapasztalattal rendelkeznek az informatikában. Az a terület, amiért a szakfelügyelő felel, egyes megyékben 35-40 sportszervezetet is tartalmaz. Mindenkihez egy időben nem képes eljutni, ezért a digitális felületen figyelni tudja az edzők tevékenységét. Üzeneteket tud majd küldeni a rendszeren belül az egyéneknek vagy mindenkinek, egyaránt ha ez szükséges.
Végül kiemelném, hogy a szakfelügyelők semmilyen határt, korlátot nem szabnak az edzők öntevékeny kreatív hozzáállásában mindaddig, amíg munkájuk abban a szemléletben zajlik, ahogy ezt a tematika előírja nekik. A szakfelügyelők objektív, pozitív gondolkodású, érzelmektől mentes hozzáállással, következetesen és részrehajlás nélkül fogják végezni a munkájukat.