Strandkézilabda
1994 aug.13. szombat , 15 óra ,Dunaujvaros , Szalki sziget : az ELSŐ magyarorszagi strandkézilabda mérkőzés (PemüSE Solymár - Elektromos ) kezdete ! Az alábbi képen a két csapat látható. Aki megszervezte Papp László volt.
A magyar strandkézilabda története jóval több, mint 18 évre nyúlik vissza, de bizonyos értelemben még mindig gyerekcipőben jár.
A válogatott csapataink 2004-es színre lépése óta meghatározó szerepet játszunk a világ strandkézilabda életében, de ennek ellenére a sportág hazai megítélése, továbbra is nagymértékben megosztja a szakembereket. Utánpótlás szinten kifejezetten kiemelkedőek az eredményeink, ha létezne országok közötti örök ranglista, minden bizonnyal magasan az élén állnánk, köszönhetően elsősorban a női szakágnak.
A magyar válogatottak eredménylistája:
Világjátékok • 2005 Duisburg: Női 2. helyezés • 2009 Khaosuang: Férfi 2 helyezés • 2013 Cali: Női 2. helyezés
Világbajnokság • 2004 El Gouna: Női 4 helyezés, Férfi 6. helyezés • 2006 Rio de Janeiro: Női 7. helyezés, Férfi 5. helyezés • 2008 Cadiz: Női nem kvalifikált, Férfi 7. helyezés • 2010 Antalya: Női 7. helyezés, Férfi 2. helyezés • 2012 Oman: Női: 4. helyezés, férfi nem kvalifikált • 2014 Recife: Női: 2. helyezés, Férfi nem kvalifikált • 2016 Budapest: Női 4. helyezés, Férfi 4. helyezés
Európa Bajnokság • 2004 Alanya: Női 7. helyezés, Férfi 6. helyezés • 2006 Cuxhaven: Női 6. helyezés, Férfi 2. helyezés • 2007 Misano Adriatico: Női 12. helyezés, Férfi: 3. helyezés • 2009 Larvik: Női 6. helyezés, Férfi 3. helyezés • 2011 Umag: Női 5. helyezés, Férfi 5. helyezés • 2013 Randers: Nők 1. helyezés, Férfi 7. helyezés • 2015 Lloret del Mar: Női 1. helyezés, Férfi 4. helyezés
Ifjúsági Európa Bajnokság • 2008 Nagyatád: Női 1. helyezés, Férfi 1. helyezés • 2011 Umag: Női 1. helyezés, Férfi 3. helyezés • 2013 Randres Női 1. helyezés, Férfi 1. helyezés • 2014 Lorca: Női 1. helyezés, Férfi 1. helyezés • 2015 Lloret del Mar: Női 1. helyezés, Férfi 4. helyezés
Serdülő Európa Bajnokság • 2016 Nazaré: Női 5. helyezés, F érfi 9. helyezés
Klubcsapataink nemzetközi érmes helyezései:
European Beach Handball Tour döntők: • 2002 Suances: Ferrecirk 2. helyezés (női) • 2006 Katerini: Ferrecirk 2. helyezés (női) • 2006 Katerini: Winterthur 1. helyezés, Letenye 2. helyezés (férfi) • 2007 Nagyatád: Nagyatád 2. helyezés (női) • 2008 Valencia: Nagyatád I. helyezés (női), Axa Beach Stars 1. helyezés (férfi) • 2009 Corfu: OVB Beach Girls 3. helyzezés (női) • 2010 Espinho: OVB Beach Girls 3. helyezés (női) • 2011 Fuengirola: OVB Beach Girls 3. helyezés (női) • 2012 Lagoa: OVB Beach Girls 1. helyezés (női), Budaörs Beach Stars 2. helyezés (férfi) • 2013 Umag: OVB Beach Girls 2. helyezés (női) • 2014 Thessaloniki: OVB Beach Girls 1. helyezés (női) • 2014 Las Palmas: Dabas Beach Boy’z: 3. helyezés (férfi) • 2015 Budaörs: MULTICHEM Szentendre 1. helyezés (női), Dinamit BHC 2. helyezés (férfi) • 2016 Thesszaloniki: MULTICHEM Szentendre 1. helyezés (női), Dinamit BHC 10. helyezés (férfi)
Bajnokok Kupája: • 2014 Gran Canaria Dabas beach Boy’z 3.hely /OVB Beach Girls 5. ely • 2015 Gran Canaria: Multichem Szentendre 1 hely; OVB Beach Girls 4. hely • 2016 Gran Canaria: Orosházi FKSE Hír -Sat 3. hely / Multichem Szentendre 2. hely; Lady Bugs 5. hely
Jelenleg 150-200, 20 és 30 év közötti játékos szerepel a magyar bajnokságban, míg összesen nagyjából 400 női játékos van az utánpótlás, felnőtt, és az idősebb korosztályokban. Összehasonlítva, a strandkézilabdában szereplő játékosok száma 2008-ban, megközelítőleg 800-900 lehetett. Akkor a különböző utánpótlás bajnokságokban 33 női csapat szerepelt, jelenleg sajnos csupán 3-6 a számuk. Ez csökkenő tendencia 2012 folyamatosan zajlik, ami túlzottan nagy bizakodásra nem adhat okot. A probléma gyökere a sportág negatív, vagy közönyös megítélésében keresendő. A tradicionális teremkézilabda műhelyek nagy része értelmetlennek és néha komolytalannak ítéli a szakágat. Az elmúlt évek alatt olyan szemlélet alakult ki, ami inkább hátráltatta az egyértelműen nyári időszakra tervezhető kiegészítő sportágat. Nem véletlenül ez a jelző, mert a strandkézilabda jelenleg a teremkézilabda kiegészítő sportága, hiszen kizárólag teremkézilabdázók játsszák. Ameddig nem képes önálló sportágként működni, addig úgy kell működnie, hogy a teremkézilabda érdekeit legfeljebb kiszolgálja, annak előnyöket jelentsen és érdekeit szem előtt tartsa. Előnyeit, nem véletlenül írtam így! Véleményem szerint van potenciál a strandkézilabdában, éppen az időszakos helyzetéből adódóan. Kiváló lehetőség rejlik a strand és a termi kézilabdázás egymásra épülése kapcsán. Mivel a sportági szakszövetség komoly forrásokat áldoz a nemzetközi versenyekre, így az eredményességi szempontok szem előtt tartásával kellene, minden szegmensnek profitálnia belőle. Minden bizonnyal, csak azok a szakemberek állítják be úgy a strandkézilabdát, hogy ártalmas, akiknek nincs elegendő ismerete, vagy rálátása erre a területre. Nézzük néhány előnyét, amit az utánpótlás-nevelőedzők elérhetnének vele.
A strandkézilabda helye, előnyei a májustól, szeptemberig tartó időszakban a csapatok edzésrendjében
Mind a felnőtt, mind pedig az utánpótlás bajnokságok május közepén, végén véget érnek, és szeptember elején, közepén folytatódnak. Ez 3-4 hónap ingermentes szünetet jelent, amit mindenképpen érdemes értelmes feltöltődéssel kitölteni. Az általános 4 hetes pihenőidőt is figyelembe véve, még mindig marad pár hét, amikor fontos és szükséges terhelést biztosítani a sportolóknak, de a fásultság elkerülése miatt érdemes más típusú sporttevékenység végeztetése. A felkészülés monoton 7-9 hetes rendszerét is időnként meg kell törni, ezekre az esetekre kiválóan alkalmas például a strandkézilabda. Az utánpótláskorú játékosoknál, gyerekeknél a mérkőzések nélküli időszak még hosszabb, a felkészülés rövidebb, a fásultság érzésének veszélye és ezáltal a korai kiégés lehetősége még fokozottabb, így még nagyobb jelentőséggel bír a májustól szeptemberig tartó időszak értelmes kitöltése. A fentiek tekintetében fontos lenne már az U10 korosztálytól a júniusi hónapban strandkézilabda korosztályos bajnokságok kialakítása, a gyerekek versenyeztetése szervezett formában. Ezek regionális, egy-két hétvégét átfogó, de a TAO támogatásban külön soron megjelenő versenyrendszerek lehetnének.
A strandkézilabda lehetséges beépítése, Neukum Tamás által javasolt módon az utánpótlás csapatok edzésrendjébe:
• május (a korosztályos bajnokságok végéig) - heti 1-2 alkalom, a teremkézilabda elemekre fókuszálva; • június (az iskola végéig) – heti 2-3 alkalom; • június (utolsó 2 hét) – előalapozásba illesztve heti 4-5 alkalom + versenyeztetés); • július (pihenőidő) – heti 1 alkalom + esetleges versenyeztetés; • augusztus (felkészülés) – heti 5 alkalom, a felkészülésbe beillesztve, a teremkézilabda elemekre fókuszálva; • szeptember (iskola és versenyidőszak) – heti 1 alkalom a sérülésmegelőző és játékos edzés kiváltására.
Merjünk nagyobbat álmodni és képzeljük el, hogy a teremkézilabda korosztályos válogatottak és szakmai vezetőik, jobbító szándék és az elképzelhető eredmény és teljesítmény szerinti szelekcióból adódóan, találnának egy mindenki számára kedvező csatlakozási területet, mindkét oldal számára.
Lehetséges átmenet a terem junior válogatottak és a felnőtt strandkézilabda válogatottak között.
Egy strandkézilabda válogatott bő kerete általában 14-16 fő. Ez 3 kapus és 11-13 mezőnyjátékosból áll. A strandkézilabdát Magyarországon szinte kivétel nélkül másod, illetve harmadosztályú játékosok játszák. A képességeiket tekintve, ők általában a helyes döntések meghozatalában, illetve a döntések gyorsaságában maradnak el, első osztályú társaikhoz képest. Mivel a strandkézilabda játékideje rövidebb a teremkézilabdához képest, de a mérkőzések sebessége, ritmusa, gyorsabb, a változó faktorok sebességének lehetősége lényegesen nagyobb, így a helyes döntések száma és gyorsasága felértékelődik. Ezért a kedvező nemzetközi eredmények elérhetőségének lehetőségére indokolt lenne a felnőtt válogatottakban több első osztályú játékost szerepeltetni. Nyilvánvalóan azok a játékosok, akik egész évben komoly hazai és nemzetközi terhelésnek vannak kitéve, nem jöhetnek szóba, mivel a strandkézilabda versenyek egybeesnek a pihenő idejükkel. Kézenfekvő megoldásnak látszik egyrészt a junior válogatottak keretéből kimaradó vagy a junior válogatottakból kiöregedő, de a felnőtt válogatottakban szerepet még nem kapó, esetleg későn érő típusú játékosok nemzetközi szerepeltetése a strandkézilabdában. Ehhez kell az előző pontban említett, a teremkézilabda által elfogadott egységes - edzéselméletileg felügyelt - edzéselvek rendszere a felkészülésben és a versenyeztetésben. Előnyt jelenthetne még a teremválogatottság végeztével 1-2 rutinos játékos segítsége a fiatalok mellé. Amennyiben a rendszeresen strandkézilabdázó játékosokat ki tudjuk egészíteni ilyen típusú játékosokkal, az a strandkézilabda válogatottaknak eredményességi szempontból előnyös, de a játékosok szempontjából is kiváló lehetőség a fejlődésre. Ezek a játékosoknak maximum 2-3 hét késéssel tudnak bekapcsolódni saját klubjuk munkájába, ami a 8-9 hetes felkészülést figyelembe véve lényegesen kevesebb azokénál, akik a korosztályos terem válogatottakban szerepelnek.