Mit kell tudni a kézilabdajáték oktatásáról az általános iskola alsó tagozatban?
Az MKSZ engedélyével.
![Mit kell tudni a kézilabdajáték oktatásáról az általános iskola alsó tagozatban?](/_gatsby/image/8982ddc455a3fdf89d3a7f58b311ca2b/aa3d0fcbeff9bea57fc8c8411c43139c/Nagyat%C3%A1d%202.jpg?u=https%3A%2F%2Fimages.ctfassets.net%2Fq2hru5qgp33z%2F31eZk6pebvDaoY5VTQfKb3%2F0944a3d6961edf013e6bb5e5603b0707%2FNagyat__d_2.jpg&a=w%3D750%26h%3D552%26fm%3Djpg%26q%3D75&cd=2023-03-24T08%3A27%3A20.407Z)
Mindezt a Szegedi utánpótlásedző továbbképzés kapcsán jutott eszembe. Nagy élvezettel néztem Mandl Alice bemutatóját. Több értékes és érdekes anyagot kaptunk!
Ez a játék attól szép és izgalmas, hogy az egy csapatban végrehajtott közös mozgások sokszínűségére, a játékosok egyéni adottságára és képességeire építve olyan érzelmi hatások törnek a felszínre, amihez hasonlót csak nagyon kevés testgyakorlati ág képes kiváltani.
A kérdés pusztán csak annyi, hogy mikor jöhet el az az idő, amikor a gyermekek már minimális kapcsolatokat képesek teremteni egymással a játék folyamán. Az alapok lerakására legnagyobb esélyünk a 1. osztályban van. Természetesen még az első osztályosok mozgástanításakor kell megteremteni az ehhez szükséges alapokat.
Magától értetődően a koordináció és a kellő ritmusérzék fejlesztése elengedhetetlen feltétele lesz ennek. A 3. és főleg a 4. osztályos gyerekek már képesek lesznek arra, hogy csapatjátékot játsszanak. Nagyon sok érdekes és hasznos testnevelési játék áll a tanárok rendelkezésére, hogy a már meglévő alap-, illetve felfogóképesség birtokában magát a kézilabdázást művelni és nem utolsósorban élvezni is képesek legyenek a tanítványaink. A „cicajáték”, „fogójáték” vagy a „fogyasztójáték” alkalmazásával előkészítettük vagy megteremtettük a közvetlen kézilabdajáték, illetve a csapatban történő együtt mozgás feltételét. Örömet kell, adjon a kézilabdázás még akkor is, ha megkötések nélkül vagy a versenyszabályok be nem tartásával kell foglalkoztatni agyerekeket egy-egy játék folyamán.
Nem jó irányban halad az az oktató, aki már kisgyermekkorban vonalat húz az úgynevezett „ügyes” és a „nem ügyes” gyerekek közé. Sok oka lehet annak, ha valaki nem tudja élvezni a játékot:
– nem érti a szabályokat; – érti, de nem tudja megjegyezni; – érti, de nem képes megcsinálni azért, mert:A) hiányzik a koordináció; b) nem megfelelő az egyensúly-érzékelése; C) fél valamitől; D) nem jó a térérzékelése; E) térlátási gondjai vannak; F) képtelen még egy időben több dologra koncentrálna
Fontos!Tegyük mindig lehetővé, hogy a játék mindenki számára a lehető legegyszerűbb legyen a mozgáskoordináció és az érthetőség szempontjából.