Kapusok kiválasztása és képzése III. rész.

Alsóvédés technikájának oktatása:

Kapus alapállásból süllyeszti súlypontját majd, kitörést hajt végre az alsó sarok irányába úgy, hogy a kar és a láb együttes mozgásával induljon a védés. A kart ejtjük a kitörő láb irányába úgy, hogy az ellenkezőkar fent maradjon, és a későbbiekben, vállmagasságban kinyúljon. Az ellentétes karnak fontos szerepe van, mert a sáncon megpattanó labdáért tud nyúlni! Ejtett kar a térd előtt egészen a sípcsont és a boka között álljon meg, a tenyér megfeszül. Amennyiben szükséges derékból rá kell hajolni a kilépő lábra hatékony takarás elérése érdekében. A kilépő láb térdből behajlik az elrugaszkodó láb megnyúlik.Ezt a technikát legtöbbször a balkáni országok alkalmazzák.

Hibás kitörés alsóra:

Alapvető hibák, amikor a kapus saját síkjában vagy hátrafelé véd.

Sűrűn előforduló hibák az alsó védéseknél főleg kezdőknél a lábfej nem fordul (1) ki vagy az ellentétes kéz lóg, (2) térdig ereszti le a kezét (3).

Az eddig tanultakat össze tudjuk kötni erősítő és koordinációs gyakorlatokkal:

1. Zsámolyon történő gyakorlatok 2. Szivacson történő gyakorlatok 3. Bosu, dyner párnán végezhető gyakorlatok

Kicsúszásos alsó védés oktatása:

Ezt a védési technikát csak abban az esetben lehet alkalmazni amennyiben a tanítvány elég laza ahhoz, hogy sérülésmentesen végre tudja hajtani! Ezt a technikát a védési paletta színesítése miatt tanítsuk kapusunknak, mert ha hozzászokik, akkor minden alkalommal ez lesz a kiinduló pont és ez nem helyes! Van egy mondás a régi edzőktől, hogy FEKVŐ KAPUS VERT KAPUS! Elrugaszkodáskor a csípő kifordul úgy, hogy a kitörő láb az alsó lábszár lendületszerzésével spárgát végez a levegőben, ezzel egy időben a törzs, felsőtest és a kéz oldal irányba kinyúlik és odahajol a boka irányába. Itt is oda kell figyelni a kéz és lábmozdulatára, hogy előre felé támadó a boka elé érkezzen. Akkor jó a technika, ha a tanítványnem dől hátra, hanem az alsó végtagon helyezkedik el úgy, hogy a leggyorsabban alapállásba tud helyezkedni.

1. Egykezes kicsúszásos védést azért alkalmazzuk többet, mert a sáncon megpattanó labdát a fent biztosító kéz tudja hárítani. 2. Kétkezes kicsúszásos védés abban az esetben alkalmazunk, amikor a védő úgy takar, hogy a támadó csak oda tud lőni.

3. Kicsúszásos technikát jelenleg a skandináv országok kapusai alkalmazzák mérkőzéseken a legtöbbet. Ennek az a veszélye, hogy a hárított labda az ellenfélhez kerülhet. Kapusnak ezzela technikával szűkös a mozgástere, mivel nem tud olyan gyorsan felállni. Félmagas védés kitöréssel:Ezt a védési technikát csak távoli és test melletti lövéseknél alkalmazzuk, ami ugyan olyan nagy figyelmet érdemel, mint az eddig felsoroltak. A láb munkája teljesen megegyezik a felső védés technikájával.

4. Itt a folyamatos hibajavításra fokozottan oda kell figyelni egy rossz technika rögzülése miatt. Ez a tanulás idő minden gyereknél más, de tapasztalatom alapján átlagosan kb: 6 hónap.

5. 12 éves korban már tudatosítani kell a kapusokkal, hogy melyik az egyenes oldal és azt neki KÖTELEZŐ védenie. A védőhöz viszonyított szerep határozza meg a kapus helyezkedését és védését. Itt tudnia kell a test melletti lövések esetében, hogy melyik az ő oldala. A védőknek is tudniuk kell, melyik sávot kell sáncolniuk, takarniuk/

6. Szélen az elvárás, hogy a rövidbe nem kaphatnak gólt! Itt látható, hogy kapusunk mennyire elhivatott és kivehető a labdához való viszonya (nem fél a labdától). Későbbiekben térek ki a szélső védések oktatására.

Nagyon fontos a folyamatos hibajavítás!