HOGYAN TANÍTHATJUK A 11-12 ÉVES GYEREKEKET?

A 10 éves korosztálynak írt jegyzetemben jeleztem, hogy képzési szempontból igen kritikus ez a csoport.

7 perces olvasmány

Lényegében azért, mert több minden változik az előző szakaszhoz képest. Ilyen a pálya, a kapu és a labda mérete. A bőrlabda használata, gyorsabb technikai kivitelezést kíván, és erőteljesebb labdakezeléssel jár. A mérkőzések alkalmával már többen vannak a pályán és ehhez alkalmazkodniuk kell a gyerekeknek. Ebben az életkorban gyakori a térben való hibás helyezkedés. Ilyen formában, ezért nem elhanyagolható feltétel, hogy legyenek tisztában a gyerekek az irányok értelmével, mint szélességi és mélységi. Hiszen az utasítások befogadása miatt, a 11 éves játékosnak illene tudnia, hogy mit jelentenek ezek. Természetesen kiválthatjuk ideiglenesen, a „mozogj oldalra jobban”, vagy „gyere előrébb egy kicsit” vagy „lépjél hátrébb többet” kifejezések használatával. Visszatérve a mélységi problémákhoz, gyakran tapasztaljuk egy-egy mérkőzés megfigyelésekor, hogy a szélsők az alapvonaltól igen messze fent helyezkednek el, túl közel az átlövőkhöz, akik pedig zömében a pálya középső területéhez ragaszkodnak. Komoly kihívást jelenthet a szakemberek számára a labda nélkül és a labdával történő mozgások megtanítása, megértetése. Éppen ezért olyan gyakorlatokat lenne ideális sulykolni, amiben minden gyerek aktívan részt tud venni. Azok az edzés feladatok, amiben sok gyereket mozgatunk egy időben és térben, alapos szervezettséget igényelnek az edzőtől. Megéri a fáradtságot, mert a gyerekek maguktól sajátítják el az állandó mozgást a térben, függetlenül hogy ezt labdával vagy nélküle kell végrehajtania. Ezzel összefüggésben szeretném kihangsúlyozni a nem kedvező ellenpéldát, amikor egy-egy feladat végrehajtása alatt sorban állnak a tanítványok. Ismétlem, ÁLLNAK! Nem helyes felfogás. Figyelmetlenséghez és fegyelmezetlenséghez vezethetnek. Arról nem is beszélve, hogy rengeteg hasznos időt veszítünk el a képzésből! Nem szeretnék azonosulni azokkal a kollégákkal, akik nagyon korán „ítéletet alkotnak” egyes gyerekről, hogy tehetséges vagy sem. Azokkal sem, akik egyértelműen tudják, hogy Jóskának vagy Marcsinak itt vagy ott, ebben a pozícióban kell játszania. A pozíciók megszilárdításának időszaka, elhúzható akár még 1-2 évet is. Ez nem azt jelenti, hogy nem készítem fel a gyereket az adottságaihoz közeli pozícióra. Azonban azt sem, hogy az adottsága legyen a főszempont, a leendő poszt megválasztására. A jó nevelőedző „több vasat is tart a tűzben” vagyis kipróbáltatja tanítványát több, számára megfelelő pozícióban is. Ezt hogyan éri el? A legkézenfekvőbb megoldás, ha az edzések folyamán mindenki gyakorol mindenhol. Ha az előző képzési szakaszt kritikusnak neveztem, a jelenleg vizsgált korosztálynak is meg lehet a maga sajátos nehézségi foka. Persze ez lehet szakmai és nevelés-módszertani probléma egyaránt. A 11, és főleg a 12 éves gyermekek ÉN tudata olyan szintre emelkedhet, hogy ezt már felkészült pedagógiai érzékkel kell kezelnünk! A folyamatos párbeszéd fontos része legyen a képzésnek. Nem lenne szerencsés, ha tanítványunk saját maga vagy szülei véleményéből kiindulva, elhelyezné személyét a csapaton belüli hierarchiában. Hiszen ha nincs kommunikáció, könnyen kialakulhat feszültség gyerek-gyerek, edző-gyerek vagy edző és szülő között. Ha már 12 éves korban szociális hálóról kell beszélni, akkor ebben az edző legyen az a személy, aki naprakészen közvetíti a reális helyzetet. Nagyon vigyázni kell, hogy senkit ne emeljünk fel és senkit ne nyomjunk le a többiekkel szemben! Hajlamosak az edzők kiemelni gyerekeket a többiek közül. Nem szerencsés, ha ezt a csapata bevonása nélkül teszi meg. Tehát ha még nincs is kellően kiforrva, hogy kiből mi lesz, arra a tényre, hogy itt egy csapat létezik, formálódik, óriási energiákat kell fordítani. Kezelni kell a közösségi szellem kialakulását, mert a gyerekek maguktól nem teszik meg!

Szakanyag

Szerezzenek jártasságot a tanulók a labdakezelésben és az azt követő labdaátadási gyakorlatokban. A játék során legyenek képesek úgy mozogni, hogy a távolságokat és az irányokat kezdjék elsajátítani. Történjék mindez támadás vagy védekezés gyakorlása alatt. Az eredményesség abban legyen mértékadó, hogy a mozgásával vagy a helyezkedésével mennyire volt hatékony vagy sem. Az edzők és tanítványaik egyaránt törekedjenek arra, hogy a labdaátvétel mozgásban történjen meg. Legyenek kikényszerített szituációk, amikor kénytelen a gyerek úgy tenni, DÖNTENI, hogy mindez megvalósuljon. Ezt követően az előkészítő vagy rávezető játékokban is legyenek irányítottan kialakított helyzetek, amik erre ösztönzik a gyereket! Végül, olyan gyakorlatokat kreáljunk, amiben a gyerek számára zavaró körülményeket saját magának, öntevékenyen kelljen megoldania.

• Kapura lövés talajról keresztlépéssel, felugrásból. • Párokban labdaátadási gyakorlat egykezes felsődobással mozgás közben. • Felugrásos lövés három, illetve egy lépés lendületszerzéssel. • Oldalról és hátulról érkező labdák elkapása mozgás közben. • Labdaátadások rövid és hosszú (ívelt) úton. • Képesek legyenek páros gyakorlatban, folyamatos futás közben helytartással átadásokat végrehajtani. • Tárgykerüléssel bedőléses és bevetődéses dobás, kapott labdával célkeretre. • Játékkészség 3:3, 4:4, 5:5 elleni játékban való elsajátítása és megszerzése. • Hármas-nyolcas mozgás folyamatos előrehaladással, labdaleütés nélkül, kapura lövéssel. • Ütközések szabályos felülettel való végrehajtása. • Laza és szoros emberfogás elsajátítása. • Támadó játékosok megváltása emberfogásos védekezés közben. • A pozíciós támadójátékhoz szükséges helyezkedés alapismérvei (labdaátvétel, labdaátadás, társ készítése labdával stb.). • Küzdőjátékok, sorversenyek. • Tárgykerülés közben a távolabbi kézzel vezesse a labdát. • Páros labdaátadási feladatok mélységi lábmunkával. • Különböző lendületszerzések elsajátítása (keresztlépéssel, után lépéssel, beszökkenéssel futásból vagy helyből, 3 lépést követően). • Szélességi irányban történő átadások folyamatos támadó lábmunka közben. • Védőjátékos alaptevékenységének, mozgásának tökéletes elsajátítása (kitámadás- visszahúzódás, oldalazás labda felé, védő alaphelyzetből történő elindulás mélységi és szélességi irányba). • A távolról, vagy felugrást követő kapura lövések hárítása sáncoló tevékenységgel. • Küzdő jellegű páros és társas játékokban a test-test elleni játék megismerése, ütközések talajon. • Egyszerű átadási cselek labdával. • A „halászás”, illetve a labdaszerzés helyes tempóban végrehajtott gyakorlása. • Támadó és védő kapcsolatban a labdát védő támadó és a lábbal követő védőjátékos tevékenységének megismerése.

Egyéni fejlődés mértékének megállapítása 1. Labdaátadások párokban 5-6 méterre, távolságra, időre, majd mozgás közben. 2. Labdavezetés kézilabdával szlalomban (irányváltoztatással), később időre. 3. Célra vagy célkeretre történő kapura lövés 6-7 méterről felugrással. Eltérő lendületszerzésekkel később. 4. Kézilabdával történő távolra dobás lendületszerzésből. 5. Nehezített labda dobása távolba 3 lépésből. Gyorsaságra fókuszálva.

Labdával történő technikai követelmények a) egyéni • mindkét irányba történő átadások csak a felsőtest elfordításával, • átadás cselből történő kapura lövések talajról, • lövő cselből történő kapra lövések felugrásból, • egyéni képzés, a posztokról leadott kapura lövések sajátosságainak figyelembevételével: • Szélről: • A lendítőláb és a lövő kar együttmozgásának tudatosítása, a szükséges lendületszerzéshez. A labda felkészítése rövid úton elől! • A lendítőláb védő mögé történő lendítése, • Az elrugaszkodó lábra történő visszaérkezés, • Törekedjen késleltetni a kapura lövést a felugrást követően.

Beállóból: • Tudjon kapura lőni a kapuelőtér vonalról indulva, tárgykerüléssel, társtól kapott labdával úgy, hogy a mélységben való fellépést követően, bevetődéssel lőjön kapura, • Szélességi mozgásban, oldalról elfogott labdával beforgásból bevetődéssel történő kapura lövés, • A záráshoz szükséges idő elsajátítása. A melléállásos zárásokból történő leválások, bejátszó felé való fordulással.

Átlövőből: • Tudjon indulócselből felugrásból lőni. • A felugrás előtti utolsó lépés hosszabb legyen. • Az utolsó lépéstől az elrugaszkodás pillanatától a lövő kar nyitásáig, a lövő karral ellenoldali válla vezesse a mozgást.

b) társas kapcsolat: • A labda birtoklásának védelme, labdát vezető kéz ellenoldali karjával úgy, hogy a támaszkodólábhoz közel, mellette pattintsa le a labdát. • A labdaadogatás közbeni ütközések talajon majd levegőben, felugrással. • Az alap hármas-nyolcas mozgás előrehaladással. Fontos a labda átadás utáni szélességi mozgás, illetve a labda átvétel előtti mélységi mozgás! • A térnyerésen hármas-nyolcas kapura lövéssel. • Páros és hármas indítások megkötésekkel.

Taktikai képzettség foka • Az átlövő, irányító által történő készítése. Figyelemmel kettejük mozgásirányára és távolságukra. Ügyelni a védőtől való távolság mértéke. • A védőfalba befutó szélsőjátékos, illetve a beálló helyzetének felismerése és megjátszása. • Alapjátékok 2:2 ellen, az elzárások gyakorlása. Szélességi mozgások oda-vissza ismétléssel. • Alapjátékok 3:3 ellen, a szélességi mozgások és a keresztmozgások gyakorlása. • A sikertelen támadást követő gyors visszarendeződés gyakorlása, • Az emberfogásos védekezés lényege a labda megszerzése érdekében. • Az emberfogásos védekezés elleni támadó mozgások labda nélkül.