Agility, vagy funkcionális tréning létra
Gyakorlatilag ma már szinte minden sporttevékenységet űző sportoló eszköztárában megtalálható. Használata olyan szinten elterjedt az elmúlt évek során, hogy a különböző ugró, szökellő, futó és steppelő feladatok kombinált ötvözetei a képzés minden szegmensében megtalálható. Az emberei leleményesség határtalan lehetőséggel ruházza fel a szakemberek fantáziáját, hogy más eszközzel összevontan, vagy az intenzitás és a terjedelem változtatásával bármilyen képességet tudjanak fejleszteni. Miért is hasznos maga a létra?
„Lábmunka gyakorlathoz kiválóan alkalmas hordozható segédeszköz, mely fejleszti a gyorsaságot, kitartást és kondíciót. Remek oldalirányú gyakorlatokat tesz lehetővé. A lépcsőfokok távolsága egyenként állíthatók, így különböző edzettségi szintnek megfelelően használható. Ideális a teremben vagy a szabadtéri területen egyaránt. Hossza 150-500 cm-ig állítható. Kiválóan használható egyéni edzések, és különböző gyorsasági és állóképességi sportok csoportos felkészítő tréningje során. Nem csak előre, hanem hátra és oldalirányú futások és ugrások is kivitelezhetőek segítségével. Alsó végtagi sérüléseket követően megfigyelhető, hogy a sérült végtagot a gyógyulás után sem meri a sportoló úgy terhelni, mint az épet, ezáltal újabb sérülések esélyét kockáztatva. A funkcionális tréning létra ilyen esetekben nagyon gyorsan és hatékonyan fejleszti a neuromuszkuláris rendszert, és a sportoló rá van kényszerítve a két végtag egyforma terhelésére. Nagy előnye a földre festett létrákkal szemben, hogy a hibák (létra fokába akadó láb stb.) azonnal észrevehető a műanyag fokok elmozdulása révén.” (R-med webáruház)
Több eseteben érzékelhető, hogy a funkcionális eszközök alkalmazása során az edzők nem a megfelelő célzattal és főleg nem abban a mozgástartományban tervezik meg a feladatokat, amiért kitalálták. Sok esetben úgy tűnik, hogy maga a feladatsor nem tudatos, hanem véletlenszerűen, mondhatni rutinból kerülnek az edzésgyakorlatok közé. A létra elnevezése kapcsán elterjedt a koordinációs kifejezés, ami maga után vonja a következő problémát. Pontosan arról van szó, hogy a nevelőedzők többsége úgy véli, hogy a létra használata kiváltja a koordináció fejlesztését, vagy sokkal inkább azt hiszik, hogy a néhány gyakorlat, amit alkalmaznak, azonos lehet a koordináció fejlesztéssel. A koordinációs képességek fogalma és azok fejlesztése jóval összetettebb és bonyolultabb megvalósításra váró feladat, amit nem lehet egy létra használattal helyettesíteni. Gyakorlatilag kis túlzással, minden mozgás, mozdulat, amit a játékos elkövet a pályán, összefüggésben áll a koordinációval. Mit lát, hogyan érzékel, milyen gyorsan mozog és veszi át labdát és azt hogyan továbbítja? Milyen távolságról indítja el a cselező tevékenységét és hogyan, milyen ritmusban tudja mozgatni a végtagjait akár passzív helyzetben, vagy mozgás alatt, eltérő irányokban?
Lényeges tisztázni, hogy a gyors lépés és szökellő kombinációk jó ritmusban történő megvalósítása, még közel sem jelenti azt, hogy a játékosunk jól koordinált. A koordináció magasabb szinten történő alkalmazása egy játékos esetében, sokkal inkább attól függ, hogy a játékszer a társak, illetve az ellenfél mozgásától függően, hogyan tud a lehető leghatékonyabban alkalmazkodni a külső ingerekre. Összegezve, a létra használata hasznos, de ne gondoljuk, hogy ezzel kipipáltuk a koordináció fejlesztés szakmai tartalmát. A játék bonyolult előre nem kiszámítható mozgások szövevénye, aminek nagy részét a külső ingerek hatására kell végrehajtani. Az edzéseink alkalmával koncentráljunk a fenti gondolat gyakorlatban történő szimulálásához.