A védekezés váljon szokássá!
A védekezés ma már napjaink kézilabdázásában teljesen átalakult a korábbi évekhez képest. Támadó jelleggel és határozott labdaszerzési szándékkal építjük fel.
![A védekezés váljon szokássá!](/_gatsby/image/8982ddc455a3fdf89d3a7f58b311ca2b/aa3d0fcbeff9bea57fc8c8411c43139c/Nagyat%C3%A1d%202.jpg?u=https%3A%2F%2Fimages.ctfassets.net%2Fq2hru5qgp33z%2F31eZk6pebvDaoY5VTQfKb3%2F0944a3d6961edf013e6bb5e5603b0707%2FNagyat__d_2.jpg&a=w%3D750%26h%3D552%26fm%3Djpg%26q%3D75&cd=2023-03-24T08%3A27%3A20.407Z)
![](https://images.ctfassets.net/q2hru5qgp33z/15UDaihmGnggpYRtr2d2w2/9f5e0b257a375ab42a146eca62df5246/TN-j__t__kok-5.jpg?w=214&h=320&fl=progressive&q=50&fm=jpg)
Minél idősebb és a játékra érettebb játékosokkal dolgozunk, annál inkább tolódik át a képzés a tudatosság felé. Minden védekező csapat törekszik elővételezni a támadók tevékenységét. Persze, ehhez első lépésben a mozgásokat szükséges megtanítani, amiből idővel, védekezési szokások alakulhatnak ki! Ahhoz, hogy egy csapat jól és hatékonyan tudjon együtt mozogni a védelemben, az egyén szerepvállalását, feladatainak ellátása érdekében kell képeznünk! Sok olyan előkészítő, rávezető játékot ismerünk, amely a labda nélküli helyezkedést, az elővételezést, illetve a szükséges támadó jelleget alakítja, formálja a tanítványaink edzésmunkájában. Nagymértékben lehet segítségünkre maga a játék, amely csak elemeiben hasonlít a tényleges kézilabda játék védekezés felépítettségéhez. Azonban a játékban, mint ahogy a nevében rejlő kifejezések is, mint előkészítés vagy rávezetés, egyértelművé teszi számunkra magát a törekvést, hogy miért alkalmazzuk az edzések során.
![](https://images.ctfassets.net/q2hru5qgp33z/1zDbEGQZNIIBwC6WuIJVFE/77e4ae45a4faeb296a008b45d559cfd2/kereszt-3__1_.jpg?w=535&h=522&fl=progressive&q=50&fm=jpg)
Az védekezési szokás kialakítása hiányában, nagyon leszűkül az esély arra, hogy egy adott pillanatban, hatékonyan és a lehető leggyorsabban tudjon dönteni az egyén. Védekezési szokáson azt értem, hogy már fiatal életkorban, természetesen az értelmi felfogókészséggel szinkronizálva, olyan alapokat tudatosítsunk a tanítványainkkal, amik rendszeresen visszatérő jelenségek. Értem ez alatt, nem a teljesség igényével, mint például - Kiemelten fontos legyen a lábak helyzete, mozgása, a támadó megállítása szempontjából. - Ne állva várja a védőjátékos a labdás támadóját! - Az ütközés előtt, tudja a védőjátékos testét és egyensúlyérzetét olyan helyzetbe hozni, amivel képes, megállítani a nagy lendülettel érkező támadóját. - Képes legyen mélységben és szélességben hatékonyan és gazdaságosan mozogni. - Tudja, alkalmazni a „V” alakban történő alapmozgást! (kitámadás – vissza húzódás) - Sáncoló tevékenység és a mélységi kitámadás közötti különbségének értelmezése.
Az élekor és a cselekvőképes tudás növekedésével, a speciális mozgások, alkalmi megoldások, vagy éppen, a személyre szóló taktikai utasítások megvalósítása, akkor lehet hatékonyabb, ha a védekezésben szerzett alapismeretek, szokássá kialakult tevékenységekben érlelődött. Hasonlóan, mint a támadójáték esetében is, attól válik eredményessé a védelem egy csapatjátékban, ha egyénileg képzettek a tanítványaink. Lényeges képzési hiba, ha az egyén felkészítését, védekezési szokásainak hiányában, megelőzi a csoportos, vagy csapat taktikai védekezés kialakítása. Képzeljük csak el, hogy a sok gyakorlás és a mozgások sulykolását követően, a következetesség és a rendszeresség hatására, a védekezéssel kapcsolatos egyéni technika megjelenítése, azonos lesz a reggeli fogmosás, vagy az étkezések előtti kézmosás szokásának kialakulásával.
![](https://images.ctfassets.net/q2hru5qgp33z/5be33s6t5H0pq0ne0EvuUC/4886b9e3590a8316408f8330cc99fb2a/U8-fi__k-Zal__n__1_.jpg?w=403&h=562&fl=progressive&q=50&fm=jpg)