A TECHNIKAI ELEMEK OKTATÁSA

Ugyanakkor a technikai képzés magasabb szinten is fontos helyet foglal el az edzések anyagában, hiszen a kivitelezés csiszolása, jobbá tétele és a játékos számára az új elemek tanulása feltétele a kiemelkedő teljesítménynek. Az említettek mellett hatalmas jelentőségű a technikai képzés évente a felkészülés meghatározott időszakaiban, hiszen új feltételek mellett történik a mozgások kivitelezése, más a játékosok motoros képességeinek szintje. A technikai tudásszint szoros kapcsolatban áll a képességek adott szintjével. A technika oktatása általában egyenes vonalú, lineáris menetben történik, az egyszerűbb, a meghatározóbb elemektől haladva a bonyolultabbak, a nehezebbek felé. Az elemek sorozata az oktatás során egymásra épül, tehát a korábban szerzett ismereteket és mozgásmintákat célszerű felhasználni a későbbiekben. Ugyanakkor az egymásra épültség kiemeli az alapok minél tökéletesebb szintű, de nem befejezett elsajátításának fontosságát. Ez nem zárja ki azt, hogy visszatérjenek az edzők a korábban elsajátított elemek ismétlésére és csiszolására. Egy technikai elem oktatása körkörösen bővülően, koncentrikusan valósul meg. Kezdetben a leglényegesebb, a mozgásra legjellemzőbb sajátosságok megtanulása a legfontosabb, majd újabb és újabb információk adásával finomítjuk, tökéletesítjük a végrehajtást. Vannak olyan mozgások a kézilabdázás technikai kelléktárában, melyek egységűkben, globálisan oktathatók (pl. a védő ütközései), vannak, melyeket korábban egészében tanítottunk, de ma már parciálisan, részleteire bontva célszerű oktatni (pl. a felsődobást), és vannak, melyeket régóta részeire kell bontani (pl. a visszafordulás utáni bedőléses dobást) a könnyebb, gyorsabb és hatékonyabb elsajátítás érdekében.

A TECHNIKA OKTATÁSÁNAK ÁLTALÁNOS FOLYAMATA

A folyamat leírásával olyan útmutatást szeretnénk adni, mely bizonyos módosításokkal bármely elem oktatására felhasználható, de módosítás nélkül nehezen alkalmazható, hiszen az oktatás során mindig figyelembe kell venni az adott elem sajátosságait, illetve a tanulók képességeinek, mozgáskultúrájának, előképzettségének szintjét.

1. A technikai elem ismertetése: világos, lényegre törő, rövid magyarázat, mely a gyerekek érdeklődését is felkelti és utal az elem fontosságára. 2. A technika helyes bemutatása: történhet az edző vagy egy ügyes tanuló által, illetve az oktatástechnológia különböző eszközeivel (videó, fotó, film). 3. Könnyített körülmények közötti végrehajtás: kisebb labdával, védő nélkül stb. 4. A mozgás finomítása: újabb és újabb szempontok adása a gyakorláshoz. 5. Az új technika mozgássorba kapcsolása, összekötése más, már tanult elemekkel. 6. Gyakorlás meghatározott feladatot végrehajtó védővel szemben: a védő az edző által kitűzött feladatot hajtja csak végre. 7. Aktív védővel szembeni kivitelezés: a védő tevékenysége kötetlen. 8. Nehezített körülmények közötti végrehajtás: például irányváltoztatással kapura lövés két védővel szemben. 9. Végrehajtás csapatrész-taktikai megoldásokba építve: az alkalmazás lehetőségének felismertetése, tudatosítása és a végrehajtás változó körülmények között. Ez a legnehezebb és legtöbb időt igénylő lépcsőfok, mely legjobban biztosítja a tanult technikai elem alkotó felhasználását. 10. A technikai elem alkalmazása edző- majd tétmérkőzéseken: ez a szint ad igazi visszajelzést az elvégzettekről, és mutatja meg az utat a szükséges korrekciós tevékenységhez.

A technikai oktatás és képzés során állandóan előtérbe kerül az a tény, hogy a tanulás kétoldalú folyamat, tehát a tanulók, a játékosok érdeklődésének és aktivitásának fenntartása meghatározó az előrehaladás szempontjából, természetesen az edző felkészültsége mellett. Előbbit az anyag tudatosításával, a tanulók bevonásával a hibák javításába (saját, illetve társuk mozgásának figyelemmel kísérése) és a sikerélmények nyújtásával érheti el az edző vagy a testnevelő tanár. Igen fontos az értelmes gyakorlás idejének meghatározása, hiszen rövid idő alatt nem alakul ki megfelelő mozgásminta, a túlságosan sok ismétlés pedig rontja a jól elsajátított végrehajtást (az antagonista izomcsoportok bekapcsolása, érdektelenség

A felnőtt játékosok technikai képzése elsősorban a kialakult technikai kelléktár csiszolására, javítására és eredményesebbé tételére irányul, de náluk is szükség van új elemek elsajátítására. Egyrészt a játék fejlődése magával hozza új elemek kialakulását, másrészt az egyjátékos számára új, addig általa nem alkalmazott technika elsajátítása kiszélesítheti saját és csapata taktikai repertoárját (p1. ma már célszerű minden mezőnyjátékosnak ismerni a beálló kapura lövéseit). A felnőttek oktatásánál a nehézséget az újjal való tudatos vagy tudat alatti szembenállás leküzdése jelenti. Szintén nehéz a rosszul beidegzett mozgások, mozdulatok kijavítása. Ugyanakkor meggyőzésük után a felnőttek tanulása tudatosabb, ezáltal általában gyorsabb, mint a gyerekeké. Az új elem összekapcsolása is sokkal könnyebb más, általuk jól alkalmazott technikai elemekkel.

A technikai képzés másik színtere a felnőtteknél az alkalmazott technikai elemek gyakorlása, mely folyamatosan az edzések anyagát képezi, az év meghatározott időszakaiban kiemelten (lásd felkészülési időszak), más időszakokban az edzés más feladataihoz kapcsoltan (lásd versenyidőszak). Vannak olyan felnőtt játékosok, akiknek kifejezetten szükségük van a kiemelt technikai képzésre, vannak olyanok, akik kevesebb ilyen jellegű edzésmunka mellett is képesek jó teljesítményre. Az edző feladata ezen a területen is megtalálni azt a módszert, azokat a gyakorlatokat és azt az arányt, amely a csapat eredményessége és a játékosok fejlődése szempontjából a legjobb eredményt hozza.

Ezen a linken sok kézilabdával kapcsolatos könyvet találhattok!

Részlet / Kovács-Fekete: Kézilabdázás c. könyvből A kézilabdázás technikai elemeinek elsajátítása és gyakorlása a játékos számára a pályafutása kezdetén indul, mikor először megy edzésre. A kezdők számára a minél szélesebb alapok lerakása, a játék meghatározó technikai elemeinek alkotóképes elsajátítása és alkalmazása a fő cél.

Ugyanakkor a technikai képzés magasabb szinten is fontos helyet foglal el az edzések anyagában, hiszen a kivitelezés csiszolása, jobbá tétele és a játékos számára az új elemek tanulása feltétele a kiemelkedő teljesítménynek. Az említettek mellett hatalmas jelentőségű a technikai képzés évente a felkészülés meghatározott időszakaiban, hiszen új feltételek mellett történik a mozgások kivitelezése, más a játékosok motoros képességeinek szintje. A technikai tudásszint szoros kapcsolatban áll a képességek adott szintjével. A technika oktatása általában egyenes vonalú, lineáris menetben történik, az egyszerűbb, a meghatározóbb elemektől haladva a bonyolultabbak, a nehezebbek felé. Az elemek sorozata az oktatás során egymásra épül, tehát a korábban szerzett ismereteket és mozgásmintákat célszerű felhasználni a későbbiekben. Ugyanakkor az egymásra épültség kiemeli az alapok minél tökéletesebb szintű, de nem befejezett elsajátításának fontosságát. Ez nem zárja ki azt, hogy visszatérjenek az edzők a korábban elsajátított elemek ismétlésére és csiszolására. Egy technikai elem oktatása körkörösen bővülően, koncentrikusan valósul meg. Kezdetben a leglényegesebb, a mozgásra legjellemzőbb sajátosságok megtanulása a legfontosabb, majd újabb és újabb információk adásával finomítjuk, tökéletesítjük a végrehajtást. Vannak olyan mozgások a kézilabdázás technikai kelléktárában, melyek egységűkben, globálisan oktathatók (pl. a védő ütközései), vannak, melyeket korábban egészében tanítottunk, de ma már parciálisan, részleteire bontva célszerű oktatni (pl. a felsődobást), és vannak, melyeket régóta részeire kell bontani (pl. a visszafordulás utáni bedőléses dobást) a könnyebb, gyorsabb és hatékonyabb elsajátítás érdekében.

A TECHNIKA OKTATÁSÁNAK ÁLTALÁNOS FOLYAMATA

A folyamat leírásával olyan útmutatást szeretnénk adni, mely bizonyos módosításokkal bármely elem oktatására felhasználható, de módosítás nélkül nehezen alkalmazható, hiszen az oktatás során mindig figyelembe kell venni az adott elem sajátosságait, illetve a tanulók képességeinek, mozgáskultúrájának, előképzettségének szintjét.

1. A technikai elem ismertetése: világos, lényegre törő, rövid magyarázat, mely a gyerekek érdeklődését is felkelti és utal az elem fontosságára. 2. A technika helyes bemutatása: történhet az edző vagy egy ügyes tanuló által, illetve az oktatástechnológia különböző eszközeivel (videó, fotó, film). 3. Könnyített körülmények közötti végrehajtás: kisebb labdával, védő nélkül stb. 4. A mozgás finomítása: újabb és újabb szempontok adása a gyakorláshoz. 5. Az új technika mozgássorba kapcsolása, összekötése más, már tanult elemekkel. 6. Gyakorlás meghatározott feladatot végrehajtó védővel szemben: a védő az edző által kitűzött feladatot hajtja csak végre. 7. Aktív védővel szembeni kivitelezés: a védő tevékenysége kötetlen. 8. Nehezített körülmények közötti végrehajtás: például irányváltoztatással kapura lövés két védővel szemben. 9. Végrehajtás csapatrész-taktikai megoldásokba építve: az alkalmazás lehetőségének felismertetése, tudatosítása és a végrehajtás változó körülmények között. Ez a legnehezebb és legtöbb időt igénylő lépcsőfok, mely legjobban biztosítja a tanult technikai elem alkotó felhasználását. 10. A technikai elem alkalmazása edző- majd tétmérkőzéseken: ez a szint ad igazi visszajelzést az elvégzettekről, és mutatja meg az utat a szükséges korrekciós tevékenységhez.

A technikai oktatás és képzés során állandóan előtérbe kerül az a tény, hogy a tanulás kétoldalú folyamat, tehát a tanulók, a játékosok érdeklődésének és aktivitásának fenntartása meghatározó az előrehaladás szempontjából, természetesen az edző felkészültsége mellett. Előbbit az anyag tudatosításával, a tanulók bevonásával a hibák javításába (saját, illetve társuk mozgásának figyelemmel kísérése) és a sikerélmények nyújtásával érheti el az edző vagy a testnevelő tanár. Igen fontos az értelmes gyakorlás idejének meghatározása, hiszen rövid idő alatt nem alakul ki megfelelő mozgásminta, a túlságosan sok ismétlés pedig rontja a jól elsajátított végrehajtást (az antagonista izomcsoportok bekapcsolása, érdektelenség).

A felnőtt játékosok technikai képzése elsősorban a kialakult technikai kelléktár csiszolására, javítására és eredményesebbé tételére irányul, de náluk is szükség van új elemek elsajátítására. Egyrészt a játék fejlődése magával hozza új elemek kialakulását, másrészt az egyjátékos számára új, addig általa nem alkalmazott technika elsajátítása kiszélesítheti saját és csapata taktikai repertoárját (p1. ma már célszerű minden mezőnyjátékosnak ismerni a beálló kapura lövéseit). A felnőttek oktatásánál a nehézséget az újjal való tudatos vagy tudat alatti szembenállás leküzdése jelenti. Szintén nehéz a rosszul beidegzett mozgások, mozdulatok kijavítása. Ugyanakkor meggyőzésük után a felnőttek tanulása tudatosabb, ezáltal általában gyorsabb, mint a gyerekeké. Az új elem összekapcsolása is sokkal könnyebb más, általuk jól alkalmazott technikai elemekkel.

A technikai képzés másik színtere a felnőtteknél az alkalmazott technikai elemek gyakorlása, mely folyamatosan az edzések anyagát képezi, az év meghatározott időszakaiban kiemelten (lásd felkészülési időszak), más időszakokban az edzés más feladataihoz kapcsoltan (lásd versenyidőszak). Vannak olyan felnőtt játékosok, akiknek kifejezetten szükségük van a kiemelt technikai képzésre, vannak olyanok, akik kevesebb ilyen jellegű edzésmunka mellett is képesek jó teljesítményre. Az edző feladata ezen a területen is megtalálni azt a módszert, azokat a gyakorlatokat és azt az arányt, amely a csapat eredményessége és a játékosok fejlődése szempontjából a legjobb eredményt hozza.

Ezen a linken sok kézilabdával kapcsolatos könyvet találhattok!