TESTNEVELÉS ÓRA JELENTŐSÉGE.

A lehető legjobb megoldás az, amikor szakképzett testnevelő tanítja a gyermekeket az általános iskola alsó tagozatán. Sajnos a jelenlegi struktúra erre vonatkozólag nem túl jó helyzeteket produkál. Többségében tanítók foglalkoznak kisiskoláskorban velük, annak ellenére, hogy a mindennapos testnevelés több éve már működik. Milyen jó lenne, ha felkészültebb tanító nénik oktatnák a testnevelést! Erre vonatkozólag egy újszerű tematikát lehetne kidolgozni a szakirányú képzési intézmény számára. (ELTE) Azonban, vannak hatásos kezdeményezések, a fenti hiányosságok orvoslására. Pozitív első lépés, az MKSZ szervezésében elindított, (három éve működő) "kézilabda az iskolában" program, melynek segítségével nagyobb figyelem irányult az iskolai testnevelés és a kézilabdasport összefonódására. Hasonló jó kezdeményezés a Magyar Diáksport Szövetség és a Magyar Kézilabda Szövetség által közösen szervezett "A szivacskézilabdázás oktatás módszertani alapjai az iskolai testnevelésben" c. akkreditált pedagógus-továbbképzés. Az előbbiekhez képest, nemcsak testnevelő tanárok és tanítók jelentkezhetnek, hanem más műveltségi területen tanító pedagógusok is részt vehetnek a továbbképzésen. Jelentkezéshez szükséges feltételek: okleveles tanítói, vagy okleveles tanári diplomával rendelkező pedagógus végzettség.

Azonban az egyértelmű elmozdulást e téren az jelenthetné, ha az általános iskolákban, minden testnevelés órát szaktanárok vezethetnének!

További motivációs húzóerőt fog teremteni azon kezdeményezés, hogy a következő évtől, minden klub, egyesület számára nagyobb fizetési lehetőség lesz a TAO pályázati kiírás jóvoltából, a testnevelő tanárok és így, az iskolai közeg bevonzására a nevelőmunka területére!

Nézzünk néhány fontos tudnivalót a fenti állítás igazolására.

A kisiskoláskor az óvodáskor végétől a tizedik év végéig tart. Az iskolába lépés fontos társadalmi állomás. Itt alakul ki a tanuláshoz, ismeretszerzéshez való viszony, amely döntő mértékben meghatározza a későbbi életpályáját. Tapasztalati tény, hogy a 6–13 éves korúak sikeresen sajátítják el a bonyolult sporttechnikát is, amint ez úszók, tornászok körében jól megfigyelhető. A tanítás során felmerülő szabályok, törvényszerűségek mechanikus számonkérése célszerű a mozgásszabályozás eszközeként. Túl sok magyarázatra nincs szükség, ellenben a munkáltatás minden eszközével élhetünk, mert ebben az életkorban a gyerekek még szívesen elvégzik a plusz feladatot.Javasolt a konzekvens, minden időt kihasználó tanítás, mert ez a korosztály nagyon jól kezelhető és a gyakorló jellegű munkát is jól viseli. A fiúk és a lányok terhelhetőségében nincs lényeges különbség. Jellemző rájuk az absztrakt gondolkodás fejlődése és a társadalmilag hasznos értékalkotó tevékenység megértése elfogadása. A munkáltatás módszere még jól kihasználható fejlesztési eszköz. A képszerű magyarázat, bemutatás-bemutattatás előnye vitathatatlan. A gyerekek jól másolnak mozgást, így ezzel az eszközzel élve sok időt takaríthatunk meg, nem kell erőltetni a didaktikus tanítást. A jó periférikus látás és a mozgásérzékelés és a reakció idő kellő alapjainak megszerzéséhez a kisiskoláskor kezdeti szakasza a meghatározó időszak.

KIVÁLÓAN FEJLESZTHETŐK AZ ALÁBBI KOORDINÁCIÓS KÉPESSÉGEK.

Mozgástanulási képesség: 7-9 és a 15-19 évesek esetében Mozgásszabályozó képesség: 7-10 és a 14-19 évesek esetében Reagálási képesség látásingerre: 6-9 évesek esetében Ritmus képesség: 6-11 évesek esetében Téri tájékozódás képessége: 6-10 évesek esetében Egyensúlyozás képessége: 9-12 évesek esetében

A szenzitív periódus fogalma egyre inkább meghatározó mind a magyar, mind a nemzetközi pedagógiai-pszichológiai gondolkodásban az oktatási modulok felépítésében. Vizsgálatok szerint minden képességnek megvan a maga nyitott időszaka, amikor a leginkább tud fejlődni. Ha ebben az életszakaszban nem találkozik a megfelelő ingerekkel a gyermek, akkor később már nem vagy nem jól tanulja meg az adott viselkedést. A gyermeknek születése pillanatától egészen 12 éves koráig tart a mozgás szenzitív periódusa. Ezen időszak alatt a mozgás fejlődése történik, sőt mi több, a fizikai világgal való aktív kapcsolat a tanulás elsődleges forrása. Ekkorra rögzül a testtudat, hogy ismerje saját teste határait, tudja már használni fizikai önmagát adott szituációkban. Ekkorra alakul ki még a mozgáskoordináció, azaz most tudja igazán élvezni, hogy végre nem csetlik-botlik, hanem összerendezetté vált a mozgása

Nézzünk néhány példát a képességfejlesztés optimális időpontjaira.

5-6 éves kortól a gyorsaságot és a koordinációt szenzitív (7-8) 10-12 éves kortól az aerob állóképességet (14-20) 13-14 éves kortól a gyors erőt (pubertáskor) 14 éves kortól az anaerob állóképességet (20-24) 15-16 éves kortól a maximális erőt szenzitív (18-20)

Az alábbi kisfilm egy elsős osztály rövidített testnevelés óráját mutatja meg. A felvétel, évekkel ezelőtt készült novemberben, azaz 2 hónappal az iskolakezdés után készült. Megfigyelhető, hogy a gyerekek sokat mozognak. Egy végzős hallgató (TF) bemutatóórája volt abban az iskolában, ahol éppen tanítottam.