Életkori szakmai mutatók és a nevelés területén kitűzött célok

Korosztályok tudásszintje, megalapozottan azt a célt tűzte ki, hogy a képességfejlesztéssel szinkronban az életkorok szerinti szenzitivitás figyelembevételével az élsportolói életmód elsajátítása legyen a végsőcél.

6 perces olvasmány

A technikai, taktikai tudásszint emelése

Korosztályok tudásszintje, megalapozottan azt a célt tűzte ki, hogy a képességfejlesztéssel szinkronban az életkorok szerinti szenzitivitás figyelembevételével az élsportolói életmód elsajátítása legyen a végsőcél. Mindazonáltal lényeges szempontrendszer, hogy mindent a maga idejében, a maga megalapozott életkorra jellemző terhelési és edzettségi állapot mutatók alapján állítsunk a képzésrendszerünkbe. Természetesen a didaktikai alapelvek, vagyis az egymásra épülés szabálya szerint kapcsolódjanak egymáshoz.

Serdülő 14 évesen életkortól csak azok a technikák tudnak tovább fejlődni, aminek lehetősége van megfelelő izomzat és képességfejlesztés mellett abban a tartományban kifejteni gyorsaságát és erejét, amiben a mérkőzések, edzések dinamikája megkövetel.

Ifjúsági 16 évesen a már sajátos és egyedi technikák további csiszolása a megfelelő ellenállás és erőfaktorok emelésével történhet meg. Kellő mesterséges, de az életszerű alkalmazások gyakori felszínre hozása mentén. Ismétlődjék és erősödjön a sok versenyszituáció, amibe behelyezzük válogatott tehetségeinket.

Junior 18 évesen a majdnem kész állapot kialakítása lehet a cél. Ez azt jelenti, hogy maga a versenyeztetési inger sem lehet más, mint a felnőtt bajnokságban történő szerepeltetés és megmérettetés. Tehát ebben az életkorban azok a fiatalok, akik nem tudnak, vagy nem képesek helytállni a felnőttek versenyrendszerében nem megfelelő technikai képzettségi szinttel rendelkeznek.

Felnőtt 19 év felett az egyén olyan mérvű kiteljesedése szükséges, hogy az általános képzési alapelvek egyedi formában, sajátosan az egyénre jellemző karakterben nyilvánuljon meg. Értjük ezalatt, hogy amíg csak kezdeményezések és törekvések voltak a hajítás, cselezés, vagy lendületszerzés egyedi megvalósításának képzése területén, addig ezen életkortól meg is kell jelenni az önálló, egyénre jellemző mozgásoknak. Tehát itt nem az általános, hanem az egyén képzésének, adottságra és képességre épülő tematika szerint.

A fizikai állapot fejlesztése

Nem lehetséges elválasztani a fizikai felkészültséget az előzőkben tárgyalt technikai tudástól. Szorosan összefügg mindkét terület. Azonban nem mindegy, hogy mit, mikor és hogyan képezzünk.

Serdülő életkor Prioritás a hosszú távú állóképesség, az aero állóképesség kiemelten történő képzése. Az alaptechnikák, illetve az alapmozgások helyes és gazdaságilag megfelelő hatékonysággal való végrehajtása. Atletikus mozgások kiváló használat.

Ifjúsági életkor A cselező készség és elrugaszkodás, hajítás és a ritmus és tempó váltások, főleg a gyorsaság és a gyorserő dinamikus végrehajtása érdekében valósuljon meg a képzés. Taktikai gondolkodás a már jól és tudatosan formálható, változtatható technikák ismertében váljanak automatizmussá a mérkőzés helyzetekben.

Junior életkor Ebben az életkorban tökéletesen kell tudatosulnia minden technikának a taktika érvényre juttatása kapcsán. A tudatos alkalmazása a begyakorolt és megtanult folyamatoknak, mozdulatoknak. Az anaerob állóképesség fokozása, intervall, fartlek edzés módszerekkel, legyen ez összetett speciális mozgás, vagy csak kifejezetten egy képesség fejlesztése alatt. Felnőtt játékosaink életkor szerint képesek izomtömeget és a hozzá rendelhető erőt képezni, klub és egyéni edzések alkalmával. Azonban, ha a korábbi életszakaszokban nem sikerült hatékonyan kihasználni a kellő ingerenciát, nem lehetséges a további építkezés.

A mentális tulajdonságok fejlesztése

Sportágunk utánpótlás-nevelésében több fontosnak nevezhető váltásnak kell bekövetkeznie a képzés folyamatában, ami elvezeti a játékost más-más szintű sportolói gondolkodásmódhoz. Ahhoz, hogy sikeres, vagy „harcedzett” sportoló váljék valakiből szorgalmasnak és csak azután kell tehetségesnek lenni. A szorgalom nem mindenkiből jön elvárhatóan. Ezt olykor, főleg a nagy átlagnál, neveléssel vagyunk képesek elérni. Eleinte előírások, vagy írott és íratlan szabályok tudatosításával, majd viselkedési és hozzáállási normák tanításával lehet neveléssé változtatni. Minden sportoló palánta olyanná válik, amit edzője elhelyezett tanítványai értékrendjének kialakítása idején. Ez az állapot folyamatosan alakulhat, fejlődhet az évek során. Függ a személytől, és közegtől egyaránt. Az elhívatottság az alázat és a mások iránti tisztelet nagyon fiatalon elsajátítható viselkedési forma. A fegyelem, a fájdalom küszöbinger növelése, a verség és győzelem adta eltérő emocionális töltésének kezelése és ennek nevelő szándékú beépítése. Az újrakezdési szándék a „nem adom fel soha” periódusokban, szintén meghatározó mentális erőt, vagy gyengeséget mutathat. Amikor 14 éves életkorhoz ér a nevelés folyamata, az előbb felsorolt paraméterek minősége, jelenléte határozza majd meg, hogy sportoló lesz a tanítványból vagy nem. A következő fázis is elérkezik, pontosabban, ha sportoló lehet, vajon válhat e jó kézilabdás belőle? A mentalitás már az edzésmunka és a mérkőzések előtti időszakban irányítani tudják a koncentrációt. Nem lehet közvetlenül a verseny előtt ráhangolódni a feladatokra. Az attól válik hatékonnyá, ha előtte, fokozatosan erősítjük, tudatosítjuk a játékosban, hogy benne minden meg van, ami csak szükséges a siker elérésére.

Motiváció, akarati tényezők

Szeretni valamit, kedvét lelni valamiben. Ezek jelentik az érdeklődés megerősítését és a további vonzódás és kötődés szorosabb kapcsolatát. Az alábbi feladatainkat kell megvalósítani a kellő motiváció és az akarati tényezők megfelelő kialakítása szempontjából

a. Okosan és játékosan lekötni a sportág számára b. Rendszeressé tenni számára ennek a jóleső érzésnek az állandósítását c. Minél több kívülről érkező inger elé helyezni és így a sokoldalú koordináció kialakulását elősegíteni d. Lépésről – lépésre megismertetni az alap és az erre épülő speciális mozgásokat e. Eleinte saját maga korlátai átugrására terelni, majd társaival történő versenyhelyzetekben való helytállás felé irányítani f. Megtanítani, küzdeni magáért, társáért és a csapata közösségéért g. Megismertetni saját adottságainak további fejlesztésének lehetőségeivel h. Képességeinek fejlesztésével egyre több, nehezebb feladatok megoldására kényszeríteni i. Gondolkodásának, szemléletének folyamatos nevelése az sportolói életmód felé j. A fájdalom a fáradtság és a vereség negatív élményének mielőbbi feldolgozásának megtanítása k. Tudatosítani a naprakészség és a folyamatos tanulás igényét magával szemben l. Kialakítani azt a belső igényt, hogy saját maga teste és gondolkodása ura legyen

Amennyiben ezek a lépcsőfokok megvalósulnak, vagy megvalósulni látszanak a képzés folyamán, jó esélyünk van arra, hogy kellően motivált és megfelelő akarati tényezővel rendelkezzen a sportoló. Célunk klub és korosztályos válogatott szinten a fenti lépések tudatos beépítése. Így a felnőtt élsportolói hozzáállás a lehető legjobb módon alakítja versenyzőink hatékony fejlődését.

Nevelés – fejlesztés területén

- Lényeges ismérv az utánpótlás-nevelés területén a megfelelő viselkedési és hozzáállási normák kialakítása az oktatás során. - Sok esetben elmarad a nevelés a tanítással szemben. Hiba történik, ha a játékosokkal nem ismertetik meg edzőik az alapvető neveléssel összefüggő sportemberi életmóddal járó mintát. - Természetesen ehhez szükséges aki, vagy akik szolgáltatják a mintákat. Legyen ez edző, idősebb játékos vagy szülő. - Igen, fordítani kell elegendő időd a képzés alatt, hogy a fiatal játékosok tudják, habár csapatban játszanak, de mégis teljesítményük egységben a csapat sikere, vagy kudarca alapján lesz értékelve.

- Tudatosítani kell a képzés során, hogy vannak alapvető viselkedési elvárások a tanítványokkal szemben. Szükségszerű éppen ezért megérteni, elfogadni, szelektálni, vagy elengedni bizonyos dolgokat. Hiszen minden pillanatban érhetik őket negatív, vagy pozitív hatások, amikre kell, vagy éppenséggel nem kell visszahatni. Ebben a kérdéskörben a nevelés és a gyakorlati tapasztalat, ami irányadó lehet.

- A játékhoz az edzéshez való hozzáállás, vagy általában a munka és a fejlődés közötti hatékony összhang kialakítása nem jön magától, csak ha az edző külön foglalkozik vele. A magatartás a megfelelő magaviselet és a társakhoz való viszonyulás, alkalmazkodás kérdése és minősége is az edző, vagy nevelő feladata, hogy megismertesse velük a képzés folyamán. Felnőtt játékosoknak napi szinten kell alkalmazni az előbbiekben érintett témák bármelyikét is. Hiszen bármennyire is egyéniség valaki, a közösségen belüli ténykedése csak abban az esetben vezet eredményre, ha mindez nem megy a csapatjáték rovására. Ez a folyamat inkább neveléssel van összefüggésben, mint a tanítással.