Edzéstervezés a kézilabdázásban. Az edző tervező munkája

Több esetben halljuk értékelések, illetve nagyobb események előtt és után, edzők megnyilatkozásaiban, hogy a tervek szerint haladunk…,vagy az előre eltervezett taktikához képest mit nem sikerült megvalósítani…, vagy a felkészülésünk jól sikerült stb…,kifejezéseket.

Az emberek terveket szövögetnek. Felépítenek egy elképzelést a kezdetektől a végkifejletig. Meghatározzák saját maguk számukra a cél eléréséhez szükséges időt, módszereket választanak, illetve hozzárendelik a szükséges feltételeket. Nem csak a szakemberek, hanem többé kevésbe privát emberek is, tervek alapján élik hétköznapi életüket.

Természetesen ez nem működhet másként a kézilabdaedzők világában sem!

1. A terv megvalósíthatóságának lefutása szerint

- hosszú távú - rövid távú - időszakos - heti - napi

Hosszú távú tervek

a. A több éves periódusnak az átfogó alap terve (2-3 év)

- Edzőket általában hosszú távra szerződtetnek a klubok. A klubvezetésnek van egy elképzelése arról, hogy ezen időszak alatt minek kell megvalósulnia. A klubvezetés mindig az eredmény, illetve az elvárható teljesítmény függvényében határozza meg elvárásait az edzők felé. A klub nem tervez, csak elvárásokat közöl, hogy milyen ütemezésben kívánja megvalósítani célkitűzéseit az edzővel és a csapatával szemben.

- Az edző lesz az a személy, aki mindezzel azonosulni próbál, vagy elfogadja és ezen, csapásvonalon haladva kitalálja, a 2-3 évre vonatkozó szükséges feladatokat, vagy nem vállalja, mondván, hogy a játékoskeret vagy az anyagi helyzet nem teszi lehetővé ezen elvárások reális megvalósíthatóságát.

- Az edző tanulmányozza az adott játékos keretét, és számba veszi, hogy az adott három év alatt, kikkel és hová képes eljutni, egy adott ciklus alatt. Rá kell jönnie arra is, hogy a meglévő keretéből, kik lesznek azok, akikkel az elvégzendő munka ismeretében sem tud majd a jövőben együtt dolgozni. Tehát a legfontosabb tervező munka, már a legelső pillanatban eldöntheti az edző sorsát, ki tudja tölteni vagy sem az eltervezett időszakot?

- Utánpótlás nevelés kapcsán, egyértelműen felvetődik a hosszú távú elképzelések megvalósításának folyamata. Bár itt megoszlanak a vélemények a célt illetően, de én azok táborához tartozom, akik az egyén fejlődésében látják az utánpótlás nevelés jelentőségét! Hogyan válik egy szivacskézilabdás gyermekből, serdülőkorú kézilabdás? Mit, mikor és hogyan kell tanítani a serdülőkorú játékosunkat, hogy képességeit jól kiaknázó junior váljék belőle? Mennyit és hol versenyeztessük tehetséges ifjúsági játékosainkat, hogy a túljátszatással együtt járó regenerálódás hiánya miatt, ne álljon meg ideje korán a végleges izomzata és a csontozatának kifejlődése.

b. 1-2 éves intervallumban megvalósuló terv

- Ha két év áll az edző rendelkezésére, milyen alapelveket kell felállítania önmagával szemben, hogy az építkezés ne menjen az eredményesség rovására. Mire gondolok?

Meg kell vizsgálni, hogy a játék négy elemét figyelembe véve, hol és milyen elmaradások vannak, és ezek közül melyik fejlesztése kell, hogy prioritást kapjon az első vagy a második év során Általában a védelem megszerkesztése, illetve a kapus és a védők közötti összhang megteremtése legyen az elsőrendű megoldandó feladat. Ezt kövesse a labdafelhozatal kialakításának rendszere Milyen a játékosok összetétele az adott csapaton belül, illetve milyen szinten áll az egyes játékosok kvalitása, kreativitása? Mennyi időt vesz igénybe, hogy a hiányosságokat pótolni tudjuk, vagy mi az a legkorábbi idő, amire konkrétan el tudom dönteni, hogy erre a játékosra szánt eltervezett idő, nem lesz elegendő a célok elérésében. Ha két éved van arra, hogy csapatot csinálj, az első évet be kell áldozni az építkezésre. Mire gondolok? Meg kell ismerned a játékosaidat (mire képesek stressz helyzetben, mekkora a monotónia tűrésük, milyen erénye vagy hátránya van, milyen a szociális érzékenysége, mennyire terhelhető stb..) A játékosoknak meg kell ismerni téged. Tudják pontosan, hogy mit kérsz tőlük, és mindezt milyen hozzáállással kell megtenniük. Legyél mindig következetes, hogy mindig tudják, hogyan viselkedjenek, vagy hogyan cselekedjenek, egy általad kért gyakorlatban vagy taktikai feladatban. Meg kell értetned a vezetőkkel elképzeléseidet, hogy időközben ne legyenek türelmetlenek. Fogadják el a terveidet és ebben legyenek támaszaid, még akkor is, ha ez nem sikerül mindig zökkenő mentesen. El kell magyaráznod, hogy miért nem és miért kell, egy adott poszton játékost cserélni!

Rövidtávú tervek

Az egy éves edzésterv

- A különféle tanintézetek, legyen ez egyetem vagy főiskola, vagy jelen esetünkben ez a továbbképzés, főleg ezzel a tervezési formával foglalkozik.

- Természetesen, az idők folyamán e folyamat megtervezése is egymással ellentétes elképzeléseket és véleményeket válthat ki a szakemberek között.

- Ma már ilyen fogalmak, hogy tiszta vagy vegyes felkészülés, manapság elveszítette azon jelentését, amit az 1980-90 es években értelmeztünk.

- Nagyon nehéz manapság egy konkrét évet úgy megtervezni, hogy azt egy önálló külön egységben vizsgáljuk, kiszakítva abból a hosszú távú periódusból, amibe be kell helyeznünk (előbbiekben erre utalást tettem)

- Mind azon által, kell egy rendszer, ami alapján előírjuk magunknak azon képzési elképzeléseinket, amit egy adott versenyidényben meg szeretnénk valósítani.

- Nézzük meg tehát, hogyan tervezzünk meg egy versenyidényt az alábbiak szerint:

2. Az éves edzésprogram időszakai szerint

1. Feltöltődés időszaka 2. Felkészülés időszaka 3. Átmeneti időszak 4. Verseny időszak 5. Regerenálódás időszaka

1. Feltöltődés időszaka (regenerálódás) / Június - július

Passzív pihenés Aktív pihenés Ráhangolódás

2. Felkészülési időszak (kondicionális képességek fejlesztése) / Július közepétől - Augusztus elejéig

előalapozás alapozás (kondíció megszerzése a maximális erő tartományban) hosszú távú és közepes állóképesség megszerzése

3. Átmeneti időszak (koordinációs képességek fejlesztése) / Augusztus közepétől – Szeptember elejéig

labdával történő mozgások (ügyesség, cselezés, lövés stb..) egyénileg és csapatban technikai képzés taktikai képzés edző és tesztmérkőzések (sorozat terheléssel) rövid és gyorserő állóképesség fejlesztése

4. Versenyidőszak I. / Szeptember elejétől - November közepéig

egyéni képzés kondicionális képességek szinten tartása mérkőzés rutin megszerzése reakció idő csökkentése

5. Aktív feltöltődési időszak (aktuális nemzetközi válogatott verseny) / November közepétől - Február elejéig

a. alapozó jellegű edzések b. teszt és edzőmérkőzések

6. Versenyidőszak II. / Február elejétől – Május végéig

- Mint a fentiekből kiderült az időszakos tervek, a rövid távú tervek részeként jelennek meg.

- Elnevezésükben, a képzési munka tartalma jelenik meg az egyes időszakokban.

- Ezek egy és több hónapos intervallumban jelentkezhetnek, konkrét célok kijelölésével!

- A ma edzéstervezése, és maga az egyes időszakok egymásra épülése következtében, szinte egybeolvadnak egymással, és nem lehet közéjük éles kontúrokat húzni.

- Évekkel ezelőtt, a tiszta felkészülés alatt, azt értettük, hogy csak a kondicionális képességeket fejlesztjük a felkészülés e szakaszában.

- Ma már nincs ennek a módszernek létjogosultsága, hiszen, már a felkészülés kezdetén, nagyon korán a labdával történő mozgások is helyet kapnak.

A heti tervek

- A heti tervek elkészítésénél figyelembe kell venni, hogy melyik időszakban akarjuk végrehajtani.

- A másik meghatározó szempont, hogy mennyi edzésből áll az adott hét

- Az osztály minőségétől függ, hogy milyen edzésszámmal dolgozunk.

- Általában

utánpótlás csapatok esetében 3-5 edzés / hét alacsonyabb osztályban NB II vagy alatta 1-3 edzés / hét NB I B 4-5 edzés / hét NB I 6- 10 edzés / hét

- A heti tervek elkészítésekor figyelembe kell venni az elmúlt hetek történéseit.

- Mi volt, amit sikerült, és mi volt az, amit nem sikerült az előzetesen eltervezett feladatokból megvalósítani.

- Tehát, minél kevesebb időre tervezzük a megoldandó dolgainkat, annál inkább van arra lehetőségünk, hogy azt rugalmasan kezeljük.

- Általában egy terv elkészítésekor nem csak a start és a célt határozzuk meg, hanem azt is kijelöljük, hogy milyen úton és milyen eszközök segítségével juthatunk el oda.

3. A tervezés szempontjai szerint

1. Kinek készítjük a tervet

gyerekeknek / nem szerint felnőtteknek / nem szerint csapatnak csapatrésznek egyénnek

2. Milyen hosszú időre tervezünk

hosszú távra rövidtávra hétre napra edzésre

3. Milyen módszereket alkalmazzunk

függ az időszaktól konkrétan a helyszíntől magától a feladattól

4. Milyen eszközöket rendeljünk a napi munkához

kondicionális feladatokhoz koordinációs feladatokhoz ügyességi feladatokhoz labdás feladatokhoz

5. A terv célját tekintve

általános konkrét speciális

6. A terv összetettsége alapján

stratégiai / koncepcionális taktikai

- támadás

- védekezés

- visszarendeződés

- labdafelhozatal

A heti edzésterv felépítése (NB I) napi két edzés esetén

- hétfő / állóképesség + erőfejlesztés + dinamikus láberő + futások labdával

- kedd / speciális erőfejlesztés + medicinlabda dobások + küzdő indítások

- szerda / egyéni képzés technika + általános védekezési feladatok +ügyesség fejlesztés +speciális erősítő feladatok egyénre

- csütörtök / gyorsítás + speciális védekezési feladatok + támadás taktika + kapura lövési feladatok

- péntek / kapus és védelem kapcsolata + speciális támadás taktika + összetett mérkőzésszerű feladatok

A heti edzésterv felépítése az utánpótlás és az alacsonyabb osztályban szereplő csapatoknál napi egy edzés esetében

- Javaslatom, hogy a hét elején a kondicionális feladatokat próbálják megvalósítani

- Fontosnak tartanám, hogy a mérkőzést követően legyen átmenet a regenerálódás, és a következő kondíciógyűjtés között

- A futásokat lehetőleg labdával végezzék és az edzések többségében küzdő feladatokat tegyünk a terveink közé

- A hét közepén az átmenetet a társas és a csapatrész kapcsolatok gyakoroltatása adja meg.

- Előbb a védekezés gyakoroljuk általánosan, majd speciálisan egy adott ellenfélre

- Támadójáték gyakorlásában a páros, majd a társas kapcsolatok beépítésével, jussunk el a csapatra jellemző mozgások stabilizációjához.

- A csütörtöki és a pénteki napon, az ügyességi és a koncentráció képességen alapuló feladatok vegyék át a főszerepet.

- Mindig komplex módon tervezzük meg az edzéseinket, azaz legyen benne minden. Arra figyeljünk, hogy attól függően, hogy a hét melyik napjára készülünk, tegyünk %-os különbséget az egyes feladatok között. Pontosabban, a hét elején az erőteljesebb sok futással egybekötött állóképesség fejlesztés kerüljön előtérbe. Míg a hét második felében, inkább a labdás ügyességi és a speciális mérkőzésszerű gyakorlatok élvezzék a prioritást.

Hogyan tervezzük meg a heti edzésmunkát?

( ha az alább felsorolt kérdésekre válaszolunk, megkapjuk a választ)

- Honnan és Hová tartok? - Mikor és Mit kell tennem? - Hogyan és Meddig csináljam? - Mikor csapattal és mikor egyénnel foglakozzam? - Meddig stratégia és Mettől taktika?

A napi edzésterv megtervezésének szempontjai

- az edzésen résztvevő játékosok létszáma alapján

- az edzés jellege szerint (taktikai, technikai, kondicionális)

- edzés időtartama szerint

- eszközök és módszerek figyelembevétele szerint

- beépíthetősége a heti ciklusba

- körülmények és aktuális állapot figyelembevétele