EDZÉSNAPLÓ DÁNIÁBÓL
Nem mindennap kap lehetőséget 16 évesen magyar kézilabdázó lány, hogy egy héten keresztül dolgozzon együtt korosztályával, Dánia egyik legjobb kézilabda akadémiáján. Kérésemre megosztotta velem kint tartózkodásának tapasztalatait. Érdemes elolvasni, és szembesülni azzal, hogy milyen elvek és értékrendek szerint fejlesztik, készítik fel a leendő élsportolókat a kézilabdasportban.
Skanderborg Handball Elite Akademy tapasztalatok
2023. augusztusában szerencsém volt egy hétig Dániában, Skanderborg városban a helyi kézilabda akadémián tartózkodni. Információim szerint az egyik legerősebb utánpótlás akadémia ez Dániában.
Köszönetet az edzőmnek, aki nagyon nyitott volt és elengedett erre a hétre!
A SHEA Skanderborg városában található, utánpótlás és felnőtt csapatai is vannak mind lányok, mind fiúk vonatkozásában.
Infrastruktúra:
Az Akadémia három pályája a helyi közösségi házban található. A korosztályok úgy vannak meghatározva, mint itthon: U17, U19 és a felnőtt. Én az U17-es korosztályban edzettem, ahol főként 2006-os születésűek játszanak a csapatban. Az U19-es csapatból a legjobbak hetente 1x a felnőttekkel mozognak, ill. heti 2x együtt gyakorol az U17 és U19.
Az edzések augusztus elején kezdődnek. Két versenyen indulnak el, a saját korosztályukban és egy kupában, ami október közepén indul. Nagy hangsúlyt helyeznek a kézilabda mellett a tanulásra, pihenésre, regenerációra, lelki töltődésre.
Az egész csapat és a stáb is rendkívül nyitottan fogadtak, több korosztály edzője is odajött hozzánk beszélgetni. Megkönnyítette a dolgunkat, hogy mindenki kiválóan beszél angolul. Az edzések folyamán az edzők dánul mondták az instrukciókat és valamelyik lány, vagy edző fordított nekem.
A kollégium, ahol a legtöbb játékos lakik, koedukált és kb. 700 méterre van a pályáktól. Egy szobában 2 fő lakik. A közösségi élet egy különálló helyiségben zajlik, ahol van TV, konyha, hűtő. Ezt a helyet az edző nagyon kiemelte nekünk, mivel itt zajlik az Akadémia „társadalmi élete”, amire nagyon nagy hangsúlyt fektetnek. Az edzők is maximálisan jelen vannak a mindennapokban. Az U17-es csapat edzője (Frederik) pl. minden szerdán délután ott van a lányokkal, játszanak, beszélgetnek és tanul velük, ha valakinek segítségre van szüksége valamelyik tantárgyból. Ennek köszönhetően nagyon erősnek tűnt a közösség.
Többnyire a közeli iskolába járnak, amelyikkel az Akadémiának nagyon jó a kapcsolata.
A harmadik fontos helység az edzőterem. Hasonlóan a hazaiakhoz, rendkívül jól felszereltek. Minden lánynak van egy belépőkártyája, amivel 0-24 órában bemehetnek dolgozni, nem kell engedélyt kérni senkitől. Heti 2x van erősítésük. Az első alkalommal edző nélkül dolgoztunk. Nagyon lelkiismeretesen, egymást segítve, kijavítva végezték a játékosok a feladatokat, aminek az „eredményét” egy applikációba kellett feltölteni. Meglepő volt, hogy milyen súlyokkal dolgoznak.
Edzések:
Kb. 14-en vannak a csapatban és 2 edző, illetve hetente 1-2x kapusEedző is foglalkozik a lányokkal. Az edzések nyíltak, bárki bemehet megnézni. Nincsenek reggeli edzések, csak suli után.
Bemelegítés hasonló, mint itthon, de vannak játékos, ügyességi feladatok pl. „furcsa passz verseny”, amikor is két játékos áll egymással szemben és úgy kell átdobni a labdát a másik kezébe, hogy az valami extrém testhelyzetben állva kapja el. Ami nagyon meglepett, az a birkózás volt. 1 az1 ellen le kellett vinni a hasonló termetű játékostársat a földre. Nagyon jól szórakoztunk ezeken, de a birkózás kimerítő is volt, mert mindenki beleadott mindent, hogy legyőzze az „ellenfelét”.
Volt olyan bemelegítő játék, ahol 2:2 ellen kellett a labdát lerakni egy „bázis” pontra. Kis területen kellett párban megoldani a feladatot kreatívan, mert az ellenfél nagyon agilisan védte a bázisát.
Játszottunk „labdatartó játékot” is, ahol célterülettől függetlenül, csak a labda tartása volt a cél. A passzokat számoltuk és az nyert, akinek a legtöbb sikerült.
A bemelegítés után jött az igazi edzés.
Hetente 2x az U17 és az U19 együtt dolgozik, egymás ellen gyakorolnak. Ilyenkor a 2-2 szakember figyelte a saját csapatát és folyamatosan instruálták a játékosokat. A kapusedző egy ideig beállt védeni, majd egy-egy védés után elmondta, hogy honnan tudta hova fogom dobni a labdát és hogy hogyan tudok „kiszámíthatatlan” lenni.
Az edzők nagyon sokat kommunikálnak egymással, a lányokkal és a lányok is nagyon sokat kérdeznek az edzőktől. Sokszor táblán mutatták, hogy mit csináljak másként, merre mozogjak és hogy pl. kisebb ívben fussak és egyszerűbben játsszak.
Itt is volt 2:2, és 3:3 elleni egészpályás játék.
Furcsa volt, hogy nem nagyon van különbség a három belső poszt között és többnyire a 2-es pozícióból indítják a játékot, nem az irányító. Azt kérték, hogy intenzíven járassuk a labdát („mozgassuk a falat”) és gyorsan hozzunk döntést, ha lehetőséget látunk az 1:1 elleni játékra, csináljuk meg.
A szélsők szinte minden szögből megpróbálták kapura lőni.
Nagyon intenzívek voltak az edzések, mivel kevesen voltunk (a 14 lányból 1 sérült, 2 pedig az EB-n volt), így nagyon sokszor került rám a sor minden feladatnál. Az ivószünet viszont nyugodtabb, lehet sétálni.
Sok sikerélményem volt, nagyon jól éreztem magam. Több játékostársam is megjegyezte, hogy mennyire gyors vagyok. Én is úgy éreztem, hogy ebben előnyben voltam hozzájuk képest. Védekezésben megdöbbentően kemények voltak, érződött az kondicionális munkájuk. Erőszakosak, nem haboznak egy percig sem, ha el akarsz mellettük menni, akkor „megtépnek”. A támadóknak nincs idejük gondolkodni, különben „végük”.
Legfontosabb tapasztalataim:
védekezésben nagyon kemények
támadásban türelmesen, de gyorsan járatják a labdát
nem mozgásformákon, hanem döntéshozatalon van a hangsúly
nagyon sok a kommunikáció, egyeztetés az edzők és játékosok között
belső három poszt „azonos”
szélsők akár 0 szögből is lőnek
erősítést nagyon komolyan veszik
nagyon oldott a hangulat edzésen, edzőkkel kommunikáció szinte „baráti”
sokat dicsérnek, pozitív kritika mindenki felé
mindenki magasabb nálam, de senki sem gyorsabb
