Az indulócsel gördülékeny végrehajtása érdekében kialakított tanítási folyamat

A cselező tevékenység elsajátítása és hatékony, gyors végrehajtása, a játék folytonossága és eredményessége szempontjából sem lényegtelen elvárás. A hely és helyzetváltoztatás, vagy maga az elindulás labdával, vagy a nélkül, összefügghet az előnyszerzés és azt követő helyzetkialakítással. Valójában egy technika elem, egy adott, vagy véletlenszerű taktikai folyamat részévé válik. Ezek ismeretében nyilvánvaló, hogy az aprónak tűnő mozdulatoknak, vagy a folyamatok részelemeinek mekkora jelentősége lehet a „nagy egészhez” képest, ami történetesen előfordulhat 1:1, 2:2, vagy ettől több játékost foglakoztató akcióban.

Ebben a megközelítésben, egy adott csapat támadó játéka alatt, felértékelődik az egyén szerepe, szerepvállalása, illetve kreatív közreműködése a jó eredmény elérése végett. Tehát az a játékos válik hasznossá. aki képes gyorsan és hatékonyan előnyt szerezni magának, vagy társainak. A fentiek alapján, lényegesnek gondolnám a cselező tevékenység első lépése, szökkenése és az ebből történő szélességi egy lábról induló ismételt szökkenést. Továbbá nem mindegy, hogy az e fajta lendületből kialakított átadást, vagy felugrásból végrehajtott lövést, mennyire gyors és hosszú szökkenés előz meg szélességi irányban. Az oktatás könnyebb végrehajtása miatt, a korábbi elvek, főleg a kisiskolás életkorú gyermekek tanítása kapcsán, a lövő karral ellen oldali cselbe történő kilépést, vagy páros lábra történő szökkenést egy keresztlépés követett. Ennek a mozdulatnak a másik irányba kialakított változatánál is hasonló elvek működtek. Nos, egyértelmű, hogy ez a technika nem segíti elő a gyors és főleg hatékony végrehajtást, főleg idősebb életkorban érezhető ennek a „negatív” hatása. Még az is megtörtént, hogy ez a korai „beidegződés” még annak tudatában is hátráltatta a gyors végrehajtást, hogy az izomzat és a testtudat stabilizálódott. Így történhetett meg, hogy némely tanítvány képtelen volt átállni a hatékonyabb cselező tevékenység alkalmazására. A hatékony cselező tevékenység végrehajtásával szembeni alapvető elvárás, hogy hiteles legyen a védő megtévesztése.

A labdás támadó és a védő közötti terület, a szökkenő technikával egyértelműen csökkenthető, hiszen egyik láb sem kerül a másik elé. Alapjaiban oldja meg ezt az elvárást a technika azzal, hogy a szökkenés oldalra történik és nem mélységben előre. A technika alábbi komplexebb megoldások oktatására is adhat lehetőséget mint, 1. Ha az egy lábra történő szökkenés a lövő karral ellen oldalra történik, és a súlypont képzést követően a másik láb lép, vagy szökken oldalra-előre, az ezzel egy időben rövid labdafelkészítéssel, futta,vagy talajról végrehajtott lövést tudunk gyakoroltatni a tanítványainkkal.

2. Ezzel az előkészítő mozgással a kapura lövést felugrással, majd egy későbbi képzési fázisban átemelős cselező tevékenységet vagyunk képesek előkészíteni.

A mellékelt kisfilmek, a fentiek gyakorlatban történő előkészítő, rávezető lépéseit kívánja bemutatni. Lényeges módszertani ajánlás, hogy türelmesen és korosztálynak megfelelő magyarázattal tegyük meg. A folyamatos hibajavítás nélkülözhetetlen!