AMI A FELSZÍN MÖGÖTT REJLIK AZ LÁTHATATLAN.

Attól válik minden bonyolulttá és kezelhetetlenné, hogy az igazi problémák soha nem a maguk sajátjukban érkeznek felszínre, hanem szinte minden esetben finom hangolva, átfogalmazva, átértelmezve, vagy túlságosan felszínesen magyarázva, a lényeget elrejtve kerülnek elénk. Egyrészt, mert amit látnánk, vagy amit mondanánk az nem tetszene annak, akiről beszélünk, vagy akinek éppen kezelni kellene a problémát. Másrészt azért, mert a felelősség vállalása helyett, inkább a kifogások keresésével és a pontos diagnózis hárításával foglalkozunk. Sajnos ez tovább bonyolít egy másik ebből fakadó problémát.

A „magyaros finesszel” szemben, többségében nem azért vannak szabályok, hogy azokat betartsuk, hanem azért, hogy azokat kijátsszuk, megkerüljük. Ha ez tényleg így működik, esélytelen a kölcsönös bizalom megléte, aminek egyértelmű következménye lehet, hogy maga a „megbízhatóság kérdése” is kérdésessé válhat.

Ha ezen a nyomvonalon haladunk tovább, hogyan magyarázzuk meg kollégáinknak, tanítványainknak, hogy a dolgok lényege a részletekben vannak. Hiszen a részecskék együtt állasa adja ki az egészet. Azonban, ha a magyarázó leegyszerűsítve adja tovább az információkat, vagyis az egészre koncentrál, tehát a végcélra, így figyelmen kívül hagyja a részelemeket.

Ha egy adott terület szakembere például azt magyarázza, amit egy laikus is lát, hiszen a felszínt talán még értelmezni is tudja. Sok értelmét nem látom a szakmai tudásának. Lényegében azt kellene elmagyarázni egy szakmát értőnek, amit nem lát egy laikus, mert nem érti a tevékenység, vagy cselekmény lényegét. Tehát, magát a folyamatot, aminek előzménye, kialakítója volt, vagyis ami a történést okozhatta. Magát a folyamat lefuttatását kellene érthetővé tenni a laikus számára, hogy mit akart elérni az egyén, vagy a csapata.

Egy felkészült szakember abban érdekelt, hogy a kommunikáció, vagy a dialógus érthető legyen mindenki számára. Hajlamosak vagyunk úgy fogalmazni, összegezni, értékelni, értékrendet teremteni, ami figyelmen kívül hagyta az alaposságot és a körültekintést. Számos oka lehet ennek. Türelmetlenség, időzavar, külsőnyomás kényszere, vagy egyszerűen a felkészületlenség. Gyakorta elfeledkezünk arról, hogy az adott témában, még számtalan más oldal, részlet is létezhet, ami meghatározhat, eldönthet eseteket, amiről korábban nem átgondoltan alkottunk véleményt.

A középszerűség, vagy felkészületlenség markáns példája a folyamatos átlagolás, a felszínes véleményalkotás. A globális gondolkodás nem helyes alkalmazása a sporttevékenység területein veszélyes lehet. Véleményem szerint az élsport utánpótlás-nevelésében a differenciálódásnak, vagy az auditív oktató-nevelőmunkának jelentősége van. A jó szakember felkészültsége és hitelességének kulcsa a kommunikációja minőségén alapszik. Tehát, amit csinál a gyakorlatban azt nem csak érti, hanem magyarázni is képes. Aki képes elmagyarázni, megértetni folyamatokat, legyen az mozdulat, technikai elem, vagy taktikai gondolkodásra utaló döntési folyamat, nos az maga előtt látja a részleteket is. Tudja mi nem és mi működik. Tehát érzékeli a hibát és képes annak eredetét is megtalálni.

Visszatérve az eredeti gondolatmenetre ne higgyünk annak, amit látunk, mert több esetben a látvány pillanatnyi hatása elfedheti a mögöttes tartalmakat. Azonban az, aki nem csak látni, de érteni is képes, tudja, hogy a lényeg nem a „kirakatban”, hanem abban van, ami „mögötte dolgozik”.