Már megkezdtük a felzárkózást!

Minden bizonnyal vannak még olyan területek az utánpótlás-nevelésben, amiket fejleszteni, tökéletesíteni kell.
A nevelőedzőink többsége arra hivatkozva, hogy a sportszervezet számára, – ami épp foglalkoztatja őt -, elvárás a jó eredmény. Előfordul az is, hogy infrastruktúra, vagy megfelelő szakember hiányában akar sportszervezet kézilabdát csinálni, ahol ennek semmilyen alapja nincs. Vajon miért? Ez felelőtlen és egyáltalán nem a nevelést szolgáló hozzáállás.
Ahhoz, hogy mindenki számára elfogadható legyen az új koncepció, meg kell érteni a lényegét. Egységesíteni kell a képzést és egymásra kell építeni a korosztályok munkáját. Van már egységes tematika, ami soha nem volt, mert mindenki a saját feje után ment, van már prioritásokat meghatározó elmélet, de az igazi összefogás még sok helyen várat magára.
A világbajnoki cím elérését követően, a dán férfiválogatott szakmai stábján kívül, az összes korosztállyal foglalkozó szövetségi edző is aranyérmet vehetett át. Jelezve a munka felfelé ívelő össze fonódását, egymásra épülését.

2017 óta tudatos és szakmailag megalapozott fejlesztés, átalakítás vette kezdetét hazánkban. Vezető klubjainkban egyre többen jönnek rá, hogy nevelni nem csak azt jelenti, hogy hétvégén nyerjen a csapat, hanem hogy egyénileg jó sportolókat, majd ezt követve kiváló kézilabdázókat adjanak a sportágnak. A képzés igen fontos eleme a kondicionáló képességek fejlesztése és főleg az oly sokszor emlegetett dinamikus láberő területe.

Szeretnék beszámolni egy kiváló együttműködésről, amit a Telekom Veszprém utánpótlás csapatai és a férfi korosztályos válogatottak között jött létre.
A közös többszörös Elek László kondicionáló edző, aki minkét területen tevékenykedik.


A veszprémi akadémiánknál a sportág specifikus fizikai képzést az U15-ös korosztálytól kezdik el. Sajnos a gyerekek jelentős része gyenge alapokkal érkezik (ami változni fog, mert a fiatalabb korosztályoknál is elkezdődött egy olyan jellegű munka, amely lehetővé teszi, hogy a 15 évesekkel már egy magasabb szintről tudjanak munkát kezdeni) Az első félév “rámegy „az alapok lerakására. Megtanítják a gyakorlatok helyes végrehajtását a gyerekekének. Eleinte, ellenállás nélkül, mint például a guggolást, fekvőtámaszokat, a TRX használatát és még néhány alap gyakorlatot. Ezeket a jövőben beépítik az erőfejlesztő programba. Elkezdik a talajon való mozgás oktatását (amit már szerencsésebb esetben fiatalabb korban el kellene sajátítani) és ezzel párhuzamosan történik a törzs és a mélyizmok erősítése. A második félévtől amikor már nagy biztonsággal tudják használni a testüket, elkezdik a dinamikus láberő fejlesztését a többek között a videón látható módon, ellenállás nélkül. Itt szeretnék utalni arra a kritikai észrevételre, ami nem állja meg a helyét, miszerint nincs dinamikus láberő fejlesztés nálunk. A második évtől elkezdődik az ellenállásokkal történő munka, a TRX-et felváltja a G-FLEX, a fekvőtámaszok már ellenállással történnek, pl. súlymellényben stb. A videón a serdülő válogatott néhány tagja mutatja be a gyakorlatokat. Itt a guggolást teljes biztonsággal 45 kg-mal tudjuk végezni, és 8 kg-os súlymellény használatánál járnak a lábmunka gyakorlatoknál. Minden gyakorlatot négyszer ismételnek meg, például, 5-6 guggolás + 5db 80cm-es gát átugrása, az ismétlések között 60-120 mp pihenőkkel. A súlymellénnyel történő szökdelő, lábmunka gyakorlatokat általában időre hajtják végre. Például, 3 X 20mp, munka-pihenés arány a jelen esetben 1:2.Természetesen ezek az adatok a serdülő korosztályra vonatkoznak, az U18, U21-es korosztály már nagyobb ellenállásokkal, magasabb gátakkal dolgozik és beépítenek más gyakorlatokat is.

Vélemény, hozzászólás?