Keresztmozgásból történő kapura lövés 4. osztály / EDZÉSGYAKORLATOK

kereszt 2 1. gyakorlat
A három középső támadó áll fel, szemben a két belső védővel, akik a hatoson helyezkednek el. Az irányító játékos a J2-től kapja a labdát. Az átvett labdával elindul a B2 támadó társa elé. Miután lepasszolta B2-nek a labdát, bemozog a jobb hármas védő elé. Ezzel egy időben, most már az átvett labdával a kézben, a B2 a J2 felé mozog. A labdát úgy adja tovább a mögötte ütemkülönbséggel érkező J2-nek, hogy közben zárja a bal hármas védőt. A gyakorlat befejezéseként J2 a labdával felugorva lő kapura a kettős elzárás felett.

63

2. gyakorlat
Ebben a gyakorlatban a támadók részéről már feltételezzük egyfajta előnyszerzési szándék kialakítását. Eredendően két védő helyezkedik el a három középső támadóval szemben. Ebben az életkorban a gyerek számára elsődlegesen nem az elzárás ténye és végrehajtása jelenthet gondot, hanem maga a védőjátékos kimozdítása a saját pozíciójából. Éppen ezért maga a gyakorlat már eleve kierőszakolja a támadókból az esetleges területszerzési kényszert, azonos létszám esetén már jóval nehezebb feladat lesz. A gyakorlatot meg lehet csinálni eleinte védők nélkül mindaddig, amíg nem tisztul le a fejekben a labdával történő mozgások lényege. Az irányító játékos középen áll a labdával, a kaputól 12–13 méterre (IR). Elé mozog a bal oldali átlövő (B2), aki a labdát az IR-tól kapja. Az IR játékos a labdaátadást követően balra, nagy ívben elindul labda nélkül. Ez idő alatt a B2 labdával bemozog a J2 elé, és miután átadta a labdát a J2-nek, elzárja a J2 előtt elhelyezkedő védőjátékost. A J2 az átvett labdával arra törekszik, hogy szűken a zárás mellett magára kényszerítse a másik védőt. Ezt lövési vagy rátörési szándék kimutatásával érheti el. Az a feladata, hogy még az esetleges szabálytalanság előtt átadja a labdát a közben vele egy magasságban, de tőle 3–4 méterre távolabb érkező IR-nak.

A feladat során külön kell javítani,

– a pontos labdaátadást;
– a támadás tempóját;
– a támadásban részt vevők labda nélküli mozgását;
– az elzárás irányát és ritmusát;
– a jó időben történő labdaátadást;
– annak a támadónak a mozgását, aki magára vonja a védő figyelmét;
– a cselezés kezdetének pontos távolságát;
– a cselezés szélességét és mélységét;
– az átadások kellő időben történő végrehajtását.

Az az edző, aki nem javít hibát, ő maga felelős minden későbbi pontatlanság kialakulásáért.

64
– Az irányító és az átlövők kapcsolatának előkészítése, felállt védelemmel
szemben

Teljesen kezdők esetében a legegyszerűbb mozgások is igen nehezen értelmezhetők és utánozhatók. Ezért ne lepődjünk meg, ha nem kis zavart okoz tanítványaink fejében maga a mozgás, de még a felállás is. Már a kezdet kezdetén, amikor a gyerekek a szivacskézipálya után a normálméretű pályát kezdik birtokba venni, tisztáznunk kell velük minden egyes pozíció mozgásterét. Rávezető gyakorlatok formájában, jelzőbóják segítségével tehetjük vizuálissá tanítványainknak mindazt, amit jó esetben csak azután tanítsunk, ha már közösen megnéztünk és átbeszéltünk egy felnőtt kézilabda-mérkőzést. A „háromszög alakú” mozgás most is a segítségünkre van, mint sok más esetben, amikor a játék egy-egy mozgását elemezzük. Tudatosítani kell a gyerekekkel, hogy A pontból kell eljutni a B, illetve a C pontig. Közben B-től A-ig, illetve C-től A-ig hátráljon vissza. Labdával a kézben csak a támadásiránnyal megegyező kapu felé mozoghatnak.Nem lehet labdával a kézben hátrafelé haladni. Ne fordítsanak hátat a kapunak, tekintetük előreszegeződjön. A grafika az átlövő és az irányító mozgását ábrázolja, de ezt megtehetjük a szélső és az átlövő pályájának megrajzolásával is. Eleinte iktassunk be egy feladót, aki abban segít, hogy ne legyen lépéshiba, illetve csak előre történő mozgás közben birtokolják a labdát a játékosok.

65

3. gyakorlat
A rajz alapján a játékosok párokban állnak fel egy labdával, átlövő, illetve irányító pozícióba. A jelzések szerint kell a labdát átadniuk egymásnak. Eleinte ne mozgassuk őket a labdával. Jeltől jelig kell mozogniuk, és átvenni, majd továbbítani a labdát. Az átlövőnek pontosan kell áthajítani a labdát a jelhez érkező irányítóhoz, aki rögtön visszaadja a jelhez mozgó átlövőnek. Az átlövő az így átvett labdával a kézben, labdaleütéssel vagy a nélkül, a kettes védő külső oldalán áttöréssel lő kapura. A játékosok minden kísérlet után helyet cserélnek.

661

Ebben a feladatban az átlövő labdaleütéssel érkezik a jelzésig, az irányító pedig tempóra indul el a labda átvételére. Az irányító felugrásos lövéssel lő kapura az átvett labdával a szaggatott vonalról.

662

Az átlövő hasonlóan jut el a jelzésig, mint az előző feladatban. Jelen esetben azonban az irányító nem dobja kapura a labdát, hanem labdaleütéssel halad visszafelé (az oldalvonal felé, abba az irányba, ahonnan érkezett a labda). Ez idő alatt az átlövő visszahátrál a saját kiinduló helyzetéhez, majd a külső jelet megcélozva nekiindul, hogy az irányítótól érkező labdát átvegye a kettes védő magasságában. Ez az a mozgás, amit mi a kézilabdában egyszerűen csak húzás-kontrának nevezünk!

663
– Irányító- átlövő-beálló kapcsolat gyakorlása

Ebben a gyakorlatban elbújtattam egy apró taktikai feladatot is. Szükségünk lesz három olyan jelzésre, amelyek a képzeletbeli védőket szimbolizálják.Eleve úgy helyezzük el ezeket a tárgyakat (például székék), hogy a távolságuk már egyfajta üzenet legyen a mozgások terjedelme és iránya terén. Bal oldalról számítva, helyezzünk el egy kettes és két hármas védőt 7–8 méteren. Az előző gyakorlathoz képest állítsunk be az oldalvonaltól távolabbi hármas védő elé vagy mögé egy beálló játékost. Később a gyakorlat szempontjából jelentősége lesz annak, hogy a beálló a védő előtt vagy mögött helyezkedik el. A gyakorlat eleje hasonló az előző feladathoz. Szintén az átlövő „húzza” a labdát az irányítónak, aki vagy kapura lő, vagy megjátssza a beállót a hármas védő mögött. Tehát az irányító választását a beálló helyezkedése dönti el. Ha a beálló a hármas védő elé áll, abban az esetben az irányító kapura lő. Ha a beálló a védő mögött áll, az irányító bejátssza neki a labdát. Később, a passzív hármas védő helyére beállíthatunk egy aktív védőt is. Ebben az értelemben mindig a védő fellépése vagy a vonalon maradása jelenti a választást.Kilépő védő esetén bejátszás, vonalon maradó esetén átlövés következik.

671

Tovább folytatva a fenti taktikai fonalat, még egy kínálkozó lehetőséget is megtaníthatunk a gyerekeknek. Arra az eshetőségre, ha a védő mélységben fellépne, még egy alternatívát kínálhatunk a gyerekeknek. Tehát az előző feladat szerint be kellett játszani a labdát a beállónak. Jelen esetben az irányító nem ugrik fel lőni, hanem hirtelen indulócsellel befelé irányt változtat,az átlövő felé leüti a labdát, és mozgásával úgymond „megkontrázza” a labda irányát. Mozgásával magára kényszeríti a másik hármas védőt. Ez idő alatt az átlövő játékos behátrált, és labda nélkül elkezdi a kettes védő külső oldalára történő mozgását. Az irányítótól átvett labdával végigmegy a kettes védő külső oldala mellett, és áttörésből kapura lő. Később aktív kettes védőt is beállíthatunk, ezután szintén két dolog közül választhat a labdás átlövő. Ha a védő fellép, 8–9 méterre, a középről kifelé mozgó beállót kell megjátszania a kilépő védő mögött. Ha a védő bent marad, nagy lendülettel végig kell vinnie a labdát kifelé.

672

Természetesen, mindkét oldalon gyakoroltathatjuk ezeket a feladatokat. A pozíciókat mindvégig váltogassuk a gyerekek között. Állandó hibajavítással és a feltáruló szituációk elmagyarázásával tegyük lehetővé és főleg érthetővé gyakorlatokat. – Sáncoló tevékenység két védővel. (Minden esetben törekedni kell arra,hogy a védelemben is összehangoltan mozogjanak a gyerekek. A kapu felületét védeni kell a távoli lövések ellen is. A magasra tartott kar már segítség lehet a kapuban állónak. Gyakoroltathatjuk a társas sáncolást egyrészt úgy, hogy a védők egy vonalban vannak, majd adott jelre eltávolodnak és közelítenek egymás felé; másrészt pedig a védők mélységben eltérően helyezkednek el.)

kereszt 1

– Labda nélküli helyezkedés fél és egész pálya esetén. (A labda nélküli gyerekek mozgatása a játékok során igencsak tanárt próbáló feladat, ugyanakkor nagyon hálás is. Haladva a képzés folyamatában, a legegyszerűbb szituációs játéktól egészen a gyors koordinációt vagy jó reakciógyorsaságot igénylő gyakorlatig, mind-mind azt célozza meg,hogy a gyerekek labda nélkül,

a. helyzetbe tudják hozni magukat;
b. képesek legyenek helyezkedni az üres területre;
c. fel tudják mérni, hogy milyen távol kell lenniük a védőktől, hogy
megjátszhatók legyenek;
d. helyezkedésükkel segítsenek a labdát birtokló társuknak.

A fél pályán történő eredményes labda nélküli mozgás jóval nehezebb, hiszen maga a játéktér kisebb, mint az egész pálya. Ezért több és gyorsabb mozgásra van szükség, mint a nagyobb területen.)

– Támadás utáni gyors visszarendeződés. (A gyors visszarendeződés ma már kötelező feladat mindenkinek, aki győzni akar. Már elég korán be kell építeni minden támadó- és indításos gyakorlatba azt a késztetést, hogy a sikertelen támadás után mindenki villámgyorsan visszafut a saját kapuja elé.)
– A cselezés technikája. (A lövő karral megegyező irányba végrehajtott cselnek nehezebb a kivitelezése. Azonfelül, hogy a cselbe történő súlypontáthelyezést milyen szélesen és gyorsan hajtja végre valaki, még arra is kell koncentrálni, hogy a kar a labdával ne akadjon fenn a védő törzsén.)
– Átemelős csel kezdete.
– Küzdelem 1:1 és 2:2 ellen, időre és gólra.
– Váltás a védelemben.
kereszt 3

One thought on “Keresztmozgásból történő kapura lövés 4. osztály / EDZÉSGYAKORLATOK

Vélemény, hozzászólás?