Ez az időszak nagy próba elé állítja a sporttársadalmat.

Zsadányi Zsuzsa tanulmánya.

Talán a legnagyobb kihívás ebben az időszakban az, hogy hogyan tudjuk megőrizni a szisztematikusan felépített sportolói közösség értékeit.

A korona vírus járvány miatt kialakult helyzet merőben megváltoztatta az emberek életét, a kialakult minden napi rutint. Nincs ez másképp a sportolókkal sem. Mindenkitől újfajta megoldási módokat igényel a minden napok szervezése. Nekünk, pszichológus szakembereknek is újra kellett gondolnunk, hogyan segíthetők személyes találkozók híján a klienseink ebben az új élethelyzetben. Én az online teret választottam átmeneti megoldásként, ahol a Skype program értekezlet funkcióját használom a csapatnak tartott foglalkozások során. A foglalkozásokon szerzett tapasztalatokról fontos lehet közösen gondolkodni, és megoldásokat keresni a felmerülő problémákra.
Az elképzelésem az volt, amikor az online találkozásokat megkezdtük, hogy fontos lenne, a csapattársak ne szakadjanak el egymástól, tudjanak egymásról. Az iskolában szerzett korábbi munkatapasztalatom szerint a gyerekek kommunikálnak egymással az iskolai szünetekben, és bár más módon is tehetnék, leginkább online chat formájában beszélnek egymással. Ebből kiindulva úgy gondoltam, hogy meg kell szervezni s megteremteni annak a lehetőségét, hogy egymást a webkamerán látva, az online térben és időben egyszerre jelen lehessenek, valamint egymással élőszóban kommunikálhassanak a csapat tagjai. Ennek érdekében heti rendszerességgel egy fix időpontban szervezünk egy 60 perces Skype értekezletet. A csapat jelen állapotban 20 embert jelent, ami nem kis csoport létszám élőben sem. Fegyelmezettséget igényel mindenki részéről, hogy a beszélgetések gördülékenyek legyenek.


A csapatban játszó sportolók ideje szorosan be volt osztva a vírus által megváltozott helyzet előtt. Leginkább az iskola, a tanulás, az edzések és a meccsek egymásutániságáról szóltak a sportolók mindennapjai. Ez nagy monotóniatűrést és fegyelmezettséget igényelt a fiatalok részéről. Talán állíthatom, hogy mindenki „beállt a sorba” és tette a dolgát, ahogyan tőle telt, képességei szerint. A sportolók egy gimnáziumba járnak, többen osztálytársak is egymással. Az egyesület, eddigi tapasztalataim szerint, jó kapcsolatot ápol az iskolával. Az edző figyelemmel követi a lányok tanulmányi eredményét. A csapat nagy része kiváló tanuló. Vannak gyengébb iskolai teljesítményt mutatók is, ennek ellenére a tanulást ők sem hanyagolják el.
A fiatalok változatos nehézségekkel küzdenek meg az új helyzetben, de akadnak olyanok is, akik máris megtalálták a helyzet pozitívumait. Tapasztalatom szerint a legnagyobb nehézséget a hirtelen megnövekedett szabadidő, szabadság okozza. Sokuknak teljesen strukturálatlanná váltak a napjaik, nincsenek fix időtöltések, úgy osztják (vagy nem osztják) be az időt, ahogyan ők akarják, minden féle rendszert nélkülözve. Van, akinél ez jól működik, ők azok a sportolók, akik kötelességtudók minden területen, időre kész vannak minden iskolai feladattal, elvégzik a kiadott edzéseket, és a nap többi részében valamilyen hobbijukkal foglalatoskodnak. Ők vannak kevesebben. Akiknek viszont nem sikerül az idővel jól gazdálkodni, „kifolyik” a nap a kezük közül, és tologatják maguk előtt a feladatokat. A legtöbbjük esetében nincsen külsőleg érkező szülői kontroll az időtöltésük felett. Többüknek talán ez okból is, felborult a bioritmusuk, éjszaka ébren vannak és nappal alszanak. Ebből következik, hogy fáradtak, nem tudnak úgy összpontosítani a feladatukra. A megszokott leterheltség hiányában alvásproblémákkal is küzdenek néhányan.

Csapatsportolók lévén nehézséget okoz számukra a magányosan végrehajtandó edzések kivitelezése. Most értékelődött fel számukra a társak szerepe. Sokan úgy gondolják, hogy a többiekkel könnyebb egy edzésprogramot végre hajtani. Vannak olyanok is, akiknek az edzőktől jövő instruálás, megerősítés vagy kritika hiányzik leginkább az otthoni edzések során. Többen motiváció hiányról is nyilatkoznak, ami egy részről érthető, mivel egy bajnok esélyes csapat eddigi eredményeinek érvényben maradását jó ideig homály fedte, majd ezt követően törlésre került a bajnokság. Nincs előttük a következő feladat, az ellenfél, akit le kell győzni. Más részről óriási nehézséget jelent jelen helyzetben az edzők és a sportolók számára is az, hogy megtalálják újra a belső erejüket, új céljaikat. Egy sportolónak az idő mindig egy fontos tényező. Most ez nem tud iránytű lenni számukra az eredményességgel kapcsolatos új célokat illetően, hiszen kérdéses, hogy ez a megváltozott állapot meddig is tart majd.
A csapat egy része jól veszi az online oktatással járó változásokat és könnyen, gyorsan halad az iskolai teendőkkel. A legtöbbjüknek nincsen kontaktórája, otthonra kiadott feladatokat kell visszaküldeni időre, de azokat a megadott időpontig bármikor elkészíthetik. Így a csapat egy része töredékére tudta csökkenteni az iskolával kapcsolatos teendők óraszámát a napjában. Viszont vannak olyanok, akiknek nehézséget okoz a távoktatás, hiányzik az élő magyarázat, és hiányzik a megszokott tanulási közeg, ahol munkára voltak bírva. Akadnak a csapatban érettségizők is, akiknél nagyfokú szorongás kapcsolódik a jövőhöz, hogy hogyan tudják ebben a helyzetben abszolválni az utolsó gimnáziumi évhez kapcsolódó megmérettetéseket.
Néhányan látják az új helyzet lehetőségeit, e szerint több idő van saját magukra, az egyéb hobbikra. Az egyik sérült lánynak épp jókor jött a leállás, mert így a gyógytornával tud haladni és nem marad le a többiektől az edzésmunkában.
Az egyértelműen kiderült számomra, hogy a lányok nagy részéből hiányzik a tudatosság, az a belső reguláció, kontroll, ami arra serkentené őket, hogy ebben a helyzetben is jó sportoló módjára igyekezzenek élni. Ez lehet egy életkori sajátosság, azonban mindenképp rávilágít arra, hogy ezen a téren van mit fejleszteni. Erre vonatkozóan, és a többi nehézség áthidalására próbálunk az edzővel közösen kidolgozni javaslatokat a sportolók számára, valamint a foglalkozásokba is igyekszem beépíteni ezeket a témákat.

Több gondolat is megfogalmazódott a tapasztaltak orvoslására. Javasolt minden nap készíteni egy listát a más napi teendőkkel, és ahogyan elkészülnek egy-egy feladattal, úgy kihúzni azokat a listáról. Ezzel teszik láthatóvá maguk számára, hogyan haladnak a dolgaikkal, erőt, motivációt meríthetnek a már maguk mögött hagyott feladatokból. Készítünk egy minta napirendet a lányok számára, amit követve, tudnának egy keretet adni a napjaiknak azok is, akiknél most felborulni látszik a rendszer. Ennek főbb elemei az edzés idő, az iskolára szánt idő és a pihenésidő lennének. A köztük lévő időhézagot pedig a sportolók maguk használhatják kedvük szerint. Ennek célja az is, hogy visszaálljon a bioritmusuk és rendeződjön az alvási nehézség. A könnyebb elalvás érdekében relaxációs gyakorlatokat is érdemes lehet végezni, amihez az interneten számos segítség megtalálható. A napirend tartásához a szülők segítségét is kérjük -bár tudjuk, hogy ők is leterheltek ebben a helyzetben- hiszen jelen esetben ők jelentik a külső kontrollt a sportolók számára. Javaslatot teszünk tanuló párok/csoportok kialakítására, ahol a jobb képességű tanulók segíthetik azokat, akiknek nehezebben megy a tananyag elsajátítása tanári magyarázat hiányában. Ennek egyéb hozadéka az is, hogy ily módon élő marad a kapcsolat a csapattagok között, nőhet az egymás iránt érzett felelősség is. Az alakítás során érdemes lehet a képességeken túl figyelembe venni a csapaton belüli viszonyokat, hiszen kiváló lehetőséget nyújt egy-egy ilyen feladat arra, hogy az egymással kevesebbet kommunikáló tagok közelebb kerülhessenek egymáshoz. Az egyéni edzésekhez való kedvetlenség áthidalására javasolt lehet szintén online összekapcsolódni és a webkamera segítségével egymást látva, együtt véghezvinni a feladatokat úgy, hogy esetleg az edző is bekapcsolódik az instrukcióival.

A közös pszichológiai foglalkozásokba mindenképp fontosnak tartom beépíteni ennek az idénynek a meggyászolását. A sportolóknak fel kell dolgozniuk az ehhez kapcsolódó veszteségélményt, ami az esetükben akár egy bajnoki címet jelenthet. Ez után fontos új célokat felállítani, így várható a sportolóktól, hogy ismét motiváltan álljanak neki a munkának. Ezt érdemes nagyon jól átgondolni az edzőkkel együtt, hogy jelen helyzetben is reális, elérhető cél fogalmazódjon meg, ami további részcélokra bontható. A rossz célállítás, amiben nincs sikerélmény, igen kártékony munkát végezhet a sportolók motivációjában, ami a mostani kilátástalansággal párosulva hosszú távon károkat okozhat a sportolói karrierben. A foglalkozások során igyekszem monitorozni a játékosok aktuális jólétét, és ha ebben nagy negatív irányú eltérést tapasztalok, akkor az online egyéni konzultáció lehetőségét ajánlom fel a sportolónak. Sport témájú filmeket fogunk feldolgozni közösen, kiscsoportokban, aminek egyrészt célja az egyes pszichológiai folyamatok megértése a filmen keresztül, másrészt a csapattagok közötti kommunikáció fenntartása két foglalkozás között, illetve a sportkultúrában való elmélyülés. Ez az időszak a különböző mentális technikák elsajátítására is lehetőséget biztosít.
Mindent összevetve ez az időszak nagy próba elé állítja a sporttársadalmat. Fontos, hogy ha vége a járvány időszaknak, a tanulságokat leszűrve, a tapasztalatokat beépítve, újult erővel tudjanak a sportolók belevágni a feladataikba, és nekünk, segítő szakembereknek ehhez minden segítséget meg kell adnunk, ami tőlünk telik ez idő alatt és ezután is.

Szeghalom, 2020. április
Zsadányi Zsuzsa
pedagógiai szakpszichológus, a Testnevelési Egyetem sportpszichológia szakos hallgatója, a Szeghalmi Női Kézilabda Club pszichológusa

Vélemény, hozzászólás?