Szülők és edzők figyelmébe.


Az elmúlt hat hétvégén jártam az országot és igyekezetem elmagyarázni közel 2000 edző számára, hogy mit és hogyan tudnának tenni annak érdekében, hogy a szülők szemlélete, magatartása, viselkedése támogató és segítő legyen gyermekük sportolása, versenyeztetése kapcsán. Sokszor éltük át azokat a nem kellemes pillanatokat, amikor a szülők alpári és igen nem megengedhető módon viselkednek gyermekeik mérkőzésein.

Az előadás anyaga azt próbálta a hallgatóság tudtára adni, hogy
– mi okozhatta ennek a rettentően rossz helyzet kialakulását
– miért érzik a szülők, hogy nekik küldetésük van gyermekük sportolásával kapcsolatban
– hogyan formáljuk és hogyan kommunikáljunk a szülőkkel
– mikor, mit mondjunk és hogyan tájékoztassuk a szülőket
– nekem mint edző, hogyan kell viselkednem
– milyen lényeges dolgokat tartalmaz az EDZŐK ETIKAI KÓDEXE

Mindenről tájékoztatni kell a szülőket még abban az esetben is ha a mondandónk nem minden esetben pozitív, vagy dicsérő tartalmakat tartalmaz. Legyünk őszinték a szülők felé, gyermekük jellemzése, értékelése kapcsán.

Az Edzők Etikai Kódexe fontos és lényeges viselkedési és magatartási normatívákat fogalmaz meg. A slide-ok csak néhány szemelvényt emelnek ki. Minden amit teszünk, mondunk, megmarad a tanítványunk fejében, lelkében. A szülők hasonlóan raktároznak mozaikokat rólunk de már felnőtt fejjel értékelik, vagy minősítik hozzáállásunkat. Legyen mindenki számára irányadó és útravaló az alábbi néhány szemelvény.

Korosztályos képzési gyakorlatanyag kisfilmek.


A három évvel útjára indított „Velünk kerek a világ! Tanuld a kézilabdát!” utánpótlás-nevelési koncepció három nagyon fontos tételt fogalmaz meg
a. Egymásra épülő egységes tematika, képzés
b. Egységes szemléletmód
c. Sportolókat neveljünk, és csak ezután képzünk kézilabdázókat

Ezeket az alaptételeket az alábbi eszközökkel igyekszik megerősíteni a rendszer

a. Szakfelügyeleti rendszer felállítása
b. Korosztályos képzési kézikönyv
c. Digitalizált munka és edzésnapló

A legnagyobb hibája a rendszernek, hogy a nevelőedzőink többsége nem érti az egymásra építhető képzési folyamatokat és azok összefüggéseit. Kevés gyakorlati tapasztalat hiányában csak kevesen képesek hibát javítani. A többség nem akar teamben dolgozni és kommunikálni egymással. A képzéseink nagyon elméletiek és hiányzik a gyakorlatiasság.

A fentiek figyelembevételével hamarosan megosztásra kerülnek a Korosztályos képzési kézikönyv 50 gyakorlatának kisfilmje az MKSZ digitalizált felületén. Ezek közül adok közre most négyet.

171_7

171_8

173_11

177_22

” A tökéletes védekezés” – offenzív, aktív és szinte áthatolhatatlan.

ZAGREB, CROATIA – JANUARY 28: Raul Entrerrios of Spain lifts the trophy after the Men’s Handball European Championship final match between Spain and Sweden at Arena Zagreb on January 28, 2018 in Zagreb, Croatia. (Photo by Martin Rose/Bongarts/Getty Images)

Hogy juttatta Spanyolországot Európa-bajnoki címhez a védekező játékstílusának megváltoztatása

Kun István fordítása

Aki egy hátrányos meccsállást a maga javára akarja fordítani, leggyakrabban a védekezésre teszi a hangsúlyt. Így tett Jordi Ribera is, a spanyol férfiválogatott edzője a Svédország ellen játszott Európa-bajnokság döntőjében 2018-ban. Egy – mindenképpen szerencsés – 12-14-es félidei állást követően Spanyolországnak sikerült a szünetet követő első 20 perc alatt az állást 23:16-ra módosítani.
Klaus Feldmann cikkében alaposan elemzi, hogy mi vezette Spanyolországot a győzelem útjára – ugyanakkor azt is, hogy milyen taktikai válaszokat lehetett volna esetleg fontolóra venni a svéd oldalon.
A taktikai mesterműre való visszatekintés mellett a cikk részletes bepillantást enged sportágunk egyik örök témájába. A spanyol védekezés példáján keresztül kiderülnek egy nem csak offenzív, hanem igencsak aktív játékstílus alapelvei.

Támadással lehet meccset nyerni, de védekezéssel lehet megnyerni a bajnokságot

A jelenlegi Európa bajnok, Spanyolország offenzív, aktív és szabálykövető (!) védekezőjátékával mindig is különbözött sok más nemzettől. A horvátországi Európa bajnokságon Spanyolország rendkívül hatékonyan védekezett, amit többek között az alábbi statisztikai értékek is igazolnak:
• Spanyolország átlagosan mindössze 24 gólt kapott, míg az elődöntőben szereplő többi csapat – Svédország, Franciaország és Dánia – 27-27 találatot jegyzett az ellenfelektől.
• Spanyolország 45 labdaszerzésével (aktív labdaszerzések, melyek gyakran közvetlen ellentámadásokhoz vezettek) abszolút első helyet ért el minden résztvevő nemzettel szemben (a rangsorban 2. helyet Franciaország érte el 33, a 3. helyet Dánia 31 labdaszerzéssel).
• Spanyolország a teljes torna alatt 18 kétperces büntetést kapott (Franciaország 24-et, Dánia 26-ot és Svédország 33-at).

A puszta számok mellett elsősorban Spanyolország „taktikai ütemterve” érdekes. A döntő fontosságú meccseken a torna végén Spanyolország a 6:0 védekezéssel kezdett, de a helyzetnek megfelelően átváltottak az 5:1-es védekezésre. És pontosan ez, a támadást folyamatosan nyomás alá helyező 5:1 védekezés volt a siker kulcsa a Svédország ellen játszott döntőben (lásd a 42. és azt követő oldalon lévő 1-3 ábrákat). Ezzel összefüggésben az is érdekes, hogy Spanyolország folyamatosan két embert cserélt (Morros és Cañellas védekezésben – Aguinagalde és Sarmiento támadásban). 6:0 védekezésnél Gurbindot cserélték be 2-es védőnek, akit 5:1-es védekezésre való átálláskor Dujshebaev váltott (zavaró poszt).

A döntő 1. félideje
Spanyolország a megszokott 6:0 védekezéssel kezdte a mérkőzést két támadó- és védekezőspecialista cseréjével együtt. Svédország támadásban gyakran labda nélküli keresztmozgásokat alkalmazott az irányító és a bal átlövő poszton, azért hogy a bal átlövő Arnesson a játéktér közepén birtokolhassa a labdát. Spanyolország valamivel jobban kezdett, de 3:4 állásnál (9. perc) Svédország átvette a vezetést. Amikor 4:6-ra vezettek a svédek (10 perc 30 másodperc), Jordi Ribera spanyol edző kikérte első idejét. Ennek ellenére is lemaradtak a spanyolok a svédektől 3 góllal. A továbbiakban Spanyolország felzárkózott, de Svédország többször visszavette a vezetést. Alex Dujshebaevet a 22. percben emberelőnyben cserélték be, és a spanyol védekezés átállt az 5:1 felállásra.

Miután a svédek kiegészültek a kétperces büntetés végét követően, Spanyolország 6 a 6 ellen továbbra is 5:1-es felállásban védekezett a félidei 12:14-es állásig. A meccs 24. percében Sterbik Árpád váltotta Corralest a spanyol kapuban. A szünetig Svédország összesen négy alkalommal is három góllal vezetett (4:7, 6:9, 9:12, 11:14). A spanyolok úgy érezték, több problémájuk van a támadással, mint a védekezéssel.

ZAGREB, CROATIA – JANUARY 28: Jasper Nielsen (front L) of Sweden in action during the 2018 EHF European Men’s Handball Championship final match between Spain and Sweden at the Arena Zagreb in Zagreb, Croatia on January 28, 2018. (Photo by Stipe Mayic/Anadolu Agency/Getty Images)

A döntő 2. félideje
A második félidő táblázatos leírása (lásd 2 információs ábra a 38. és azt követő oldalon) csak az első 16 támadást foglalja össze a meccs 50. percéig – ekkor a meccs állása 23:16 volt, és ezzel a végeredmény sorsa eldőlt. Spanyolország 11 gólt szerzett 16 támadásból (69 százalékos támadási hatékonyság mellett csaknem annyi gólt szereztek a spanyolok, mint a teljes első félidő alatt), mellyel szemben a svédek 20 perc alatt mindössze kétszer (!) voltak eredményesek.
Spanyolország továbbra is olyan felállásban játszott, hogy Sterbik Árpád állt a kapuban, és Dujshebaev játszott zavaró poszton 5:1 védekezési felállásban, aki nagyon offenzív volt, és ezáltal a svéd irányítót, Gottfridssont szinte a saját játékrészre szorította vissza (lásd 1. kép). Svédország változatlan felállással játszott: Arnesson (bal átlövő) Gottfridsson (irányító) és Zachrisson (jobb átlövő) már az 1. félidőben is többé-kevésbé jól megértették egymást.

A döntőben szereplő csapatok stratégiái – és ami kisült belőle
Ha a meccs 31. és 50. perce között végrehajtott 16 támadásra tekintünk, nyilvánvalóvá válik mindkét csapat stratégiája. Spanyolország B tervvel állt ki védekezésben – Svédország pedig úgy tűnt, nem képes arra, hogy alkalmazkodjon ehhez az offenzív védekezéshez, habár Spanyolország ezt a variációt az Európa-bajnokság más meccsein már bemutatta.

Svéd támadójáték
A spanyolok offenzív védekezése ellen Svédország igen gyakran befutásokkal (a 9 méteres területén kívülről) vagy a jobb (hét alkalommal) illetve bal szélső játékos (két alkalommal) betöréseivel próbálkoztak, akik ekkor második beállós játékosként funkcionáltak. Mindezzel az lett volna a cél, hogy a spanyol védekezést mélységben törjék fel. A jobb szélső középre való befutásával kombinálva labda nélküli keresztmozgást végzett az irányító és a bal átlövő játékos is. Először Arnesson (bal átlövő) és Gottfridsson (irányító) cserélték meg pozíciójukat azért, hogy a keresztmozgással ismét felvehessék saját eredeti posztjukat.
Egy további standard támadásindítási cselekvést szintén bevetett Svédország, melyben az irányító játékos keresztmozgást végez a beállóssal. A spanyol 5:1-es védekezésben Dujshebaev zavaró játékosként mutatott nagyon offenzív játékstílusa miatt ez a taktika csaknem sosem hozta meg a sikert, mivel Nielsen beállósnak részben a középvonalnál kellett a saját térfelére visszafutnia, hogy hátul Gottfridsson irányítót keresztezni tudja. Ennek megfelelően távol volt a 6-os vonalától is, mellyel a spanyol védőknek elegendő idejük maradt arra, hogy rendben vissza tudjanak rendeződni.
Meglepő módon Svédország a 7 a 6 elleni felállást mindössze két szituációban használta:
• A 4. támadásban (közvetlenül az 1. időkérést követően a második félidőben, 2 perc 35 másodperckor), mely lépéshibába torkollott. A következő védekezés során Svédország bezsebelt egy kétperces kiállítást, úgyhogy a plusz mezőnyjátékos becserélése csupán 6 a 6 elleni játékot eredményezett az emberhátrány miatt.
• A 16. támadásban (49. perc, hat gólos hátrány) relatív ritka variációban négy belső poszton játszó játékossal, ami Spanyolországot arra kényszerítette, hogy visszaálljon 6:0 védekezésre. Az eredmény egy bejátszási hiba lett, amiből közvetlenül gólt szereztek a spanyolok üres kapura.

Image processed by CodeCarvings Piczard ### FREE Community Edition ### on 2018-09-23 11:11:40Z | http://piczard.com | http://codecarvings.com

Spanyol védekezőjáték
A spanyol védekezési koncepció egyértelműen arra irányult, hogy lehetőség szerint távol tartsák a svéd irányítót a kapujuktól. Dujshebaevnek többször is sikerült Gottfridssont a saját térfelére visszaszorítania. Mindkét kettes védő 5:1 védekezésben (jobb oldalon Enterríos és bal oldalon Cañellas) labdás játékossal szemben túlnyomórészt defenzíven védekeztek. A jobb szélső befutásokra, illetve betörésekre Spanyolország legtöbbször azzal reagált, hogy a befutó jobbszélsőt az egyébként is defenzíven védekező bal kettes védő, Cañellas vette fel, míg AL Ariño offenzíven lépett ki a jobb átlövő Zachrissonra. Svédország nem töltötte be a szabadon maradt jobbszélső posztot, úgyhogy középen kevesebb hely maradt (lásd 2. kép).

A másik oldalra befutó jobbszélsőt Cañellas átadta Morrosnak (és ezt követően a beállósra koncentrált), majd Morros egyeztetést követően továbbadta Enterríosnak, így Morros ki tudott lépni a befutó svéd bal átlövővel szemben – illetve kilépő cselt alkalmazott, hogy azt követően defenzíven visszalépjen. Ez az extrém mozgékonyság – oldalra tolódásban, de mindenekelőtt a kilépés és visszalépés(!) tekintetében – a védekező játékstílus egy szembetűnő jellemzője volt. Elsősorban az azon az oldalon védekező 2-es védő, aki nem a svéd beállóval volt elfoglalva, rugalmas, helyzetnek megfelelő (igen) offenzív helyezkedésével zavarta meg a vele szemben belső poszton támadó játékos passzjátékát, befutását és labdaátvételét. Spanyolországnak így sikerült, hogy egy sor technikai hibát, vagy a védekezőblokkon elakadó lövést (1., 2., 4., 5., és 9. támadások) provokáljon ki. Ennek az ügyes védekező játékstílusnak az áldozata többször is a svéd bal átlövő, Arnesson volt, akinek egyéni mérlege két rontott lövéssel, három bejátszási hibával és egy támadóhibával katasztrofálisra sikerült.
A védekező játékstílus mellett Spanyolország igen hatékony visszarendeződését is ki kell emelni: nem csak hogy szinte veszteség nélkül átvészelték azt, hogy folyamatosan két-két támadó és védekező specialistát cseréltek (Svédország csak a 12. támadásnál a 20:16-os állás elérésekor szerzett lerohanásból gólt), hanem ezen felül Spanyolországnak sikerült visszafutáskor labdákat szereznie (labdaszerzés a 8. támadásban, kiprovokált támadóhiba a 10. támadásban, vagy megakadályoztak egy üres kapura lőtt gólt a 14. támadásban).

Viran Morros de Viran of Spain celebrates after winning the Men’s Handball World Championship 3rd place match between Sweden and Spain in Malmo, Sweden, 30 January 2011. Photo: Jens Wolf

Spanyol támadójáték
A stabil 5:1-es védekezésből Spanyolország a 31. és 50. perc között indított 16 támadásból három gólt szerzett gyors lerohanásból, egy további kísérlet meghiúsult (75 %-os hatékonyság!).
Felállt fal elleni támadáskor a svédek defenzív 6:0 védekezésével szemben világosan felismerhető volt, hogy a spanyol támadók csak ritkán játszották középre a labdát, ahol a védőknek egyértelmű fizikai előnyük volt Enterríossal (bal átlövő 1,91 m / 92 kg), Sarmientoval (irányító, 1,86 m / 80 kg) és Dujshebaevvel (jobb átlövő, 1,87 m / 88 kg) szemben. Erre válaszul mindkét szélső posztot többször expressz passzokkal játszották meg az irányító posztról (Enterríos és Dujshebaev a helycserét követően), és a szélsők sikeresen fejezték be az akciókat (3 gól, egy hétméteres büntető). Kiváltképp Entrerríos próbálta a bal átlövő poszton, hogy betörjön a 6 méteres vonalra az 1 az 1 elleni akciókkal. Mérlege egy gól, egy kiharcolt 2 perces büntetés és két rontott lövés. Dujshebaev a 10. támadásban be tudta játszani a labdát egy gólveszélyes mozdulattal a 6-os vonalon 1/2-nél egy keresztmozgás segítségével a jobb szélső Balaguernek, aki könnyen gólt tudott szerezni, és 19:15-re módosította az állást.
A múltból már jól ismert összjáték az erősebb testfelépítésű Aguinagaldeval szintén hatékony volt, de a beállóst már közel sem csak az egyetlen megoldásként keresték meg labdákkal. Összeségében Spanyolország egy jelentősen szélesebb játékrendszert tud felmutatni – melybe hatékonyan kapcsolta be az összes posztot.

ZAGREB, CROATIA – JANUARY 28: Raul Entrerrios of Spain lifts the trophy after the Men’s Handball European Championship final match between Spain and Sweden at Arena Zagreb on January 28, 2018 in Zagreb, Croatia. (Photo by Martin Rose/Bongarts/Getty Images)

Alkoss újat a régiből – variációk a keresztmozgásra.

A 2017-es franciaországi kézilabda világbajnokság taktikai elemzése: Kun István fordítása

Az IHF Commission of Coaching and Methods (CCM) foglalkozik az edzők és a nemzetközi kézilabdában bekövetkezett fejlődések témáival. A bizottság tagjai aprólékosan elemzik az edzői szimpóziumokra való készülés keretén belül a nagyszabású sportversenyek játékait, hogy bemutassák a trendeket és kiszűrjék az új elemeket a kézilabdában. Dietrich Späte az elnöke ennek a bizottságnak (Chairman IHF-CCM).
A cikk további részében betekintést enged azokba a taktikai szempontból feltűnő játékstílusokba, melyeket a franciaországi világbajnokság során figyelt meg. Az elmúlt tíz évben tapasztalt fejlődés alapján igazoltnak látszik az, hogy a csapatok miért nyúltak nagyobb mértékben a keresztmozgás változatos formáihoz: ez a támadói taktika a logikus reakció az egyre inkább defenzívebb formációban felálló védőfalakra.

Általános fejlődési tendenciák
A franciaországi világbajnokság következő elemzését a kézilabdában megfigyelhető hosszútávú fejlődési trendekkel összefüggésben kell megvizsgálni és kiértékelni. Ezek az alábbiak:
1. Egyéni játékosprofilok: nagyobb variációs lehetőség a technikai-taktikai repertoárra nézve (lövési és passzolási variációk, 1 az 1 elleni játék, kooperatív csapatjáték)
2. Védekezési taktika: szervezett alapfelállásból indított rugalmas, aktív védekezési stratégiák
3. Nagy iramú játék: következetes nagy iramú játék minden fázisban taktikai ritmusváltásokkal
4. Támadó taktika: változatos, taktikus játékkoncepciók, melyek során a támadók rugalmasan alkalmazkodnak az ellenfél adott játékához.
Elsősorban néhány hosszútávú fejlődési trend érdekes a mennyiségi játékelemzés alapján. Itt az elmúlt tíz évben megrendezett összesen 6 világbajnokság adatait (2007-2017) hasonlítottuk össze.

Nagyobb minőség a támadójátékban
A 2011-es világbajnokság óta a támadóhatékonyság folyamatos növekedése (+14,8 %) tapasztalható. 55,2 százalékkal Franciaországban a legjobb 8 csapat az elmúlt tíz év legmagasabb értékét érte el (lásd 1. információs tábla 1. ábráját a 8. oldalon). Az alábbi csapatok (1.-8. helyig) érték el a legjobb támadási hatékonyságot:
1. Svédország 60,4 %
2. Franciaország: 57,1 %
3. Spanyolország: 57,0 %

Ha megnézzük a nyolcaddöntőben kiesett csapatok eredményeit, akkor Németország a lejátszott 6 meccsen 58,1 % os támadási hatékonyságot ért el.
Következtetés: Növekvő hatékonyság a támadójátékban – az okok sokrétűek:

• az egyéni játékosok képességeinek folyamatos javulása valamennyi poszton
• magas eredményességi arány a nagyiramú játékban vezetett támadásokból

A felállt fal elleni támadásban tapasztalható magasabb minőség azon játékosok összeségében jobb döntéshozó képességén alapul, akik megtanulják jobban megítélni, hogy a legnagyobb valósszínűséggel melyik befejező akció vezethet sikerre. A felállt fal elleni támadás során így sok meccshelyzetben a labda célzott tovább járatását lehet megfigyelni a taktikus támadásoknál egészen addig, amíg nem mutatkozik egy magasabb eredményességi valószínűséget kínáló befejező helyzet (pl. beálló játékos szabaddá játszotta magát középen).

Mélységi kooperatív csapatjáték, mint az eredményességet meghatározó ismertetőjegy
Melyik területekről lövik a legtöbb gólt ma felállt fal elleni támadás esetén? A második ábrán (1. tájékoztató ábra, 8. oldal) elsősorban a felállt fal elleni támadásban átlövő posztból, illetve a szaggatott vonalról (9 méteres lövések), szélső posztokról (= wing shots) és beálló pozícióból, illetve a kapu előtti térből (= 6 méteres lövések) szerzett gólok kerülnek felsorolásra. Nem kerültek figyelembevételre az úgynevezett „breakthrough” akciók (betörés) felállt fal elleni támadásnál, azaz a szaggatott vonaltól a 6 m-es vonalhoz indított kapura lövési akciók betörést követően (1 az 1 elleni helyzet vagy tovább passzolás). Ezeknek a góloknak az aránya Franciaországban 21,6 százalékot ért el:
• A szaggatott vonalról szerzett gólok aránya az utóbbi tíz évben csaknem folyamatosan több mint egyharmaddal (34,6 %) csökkent (2017-es adatok összevetése a 2009-es maximális értékekkel).
• A szélső pozíciókból szerzett gólok aránya 31,3 % al emelkedett (2017-es adatok összevetése a 2015-ös minimumértékekkel).
• A 2017-es világbajnokságon első alkalommal összességében a legtöbb gól a kapu előtti zónából, a 6-os vonalról érkezett. Mindössze 10 év alatt a kapu előtti területről szerzett gólok aránya 87,8 % al nőtt (2017-es adatok összevetése a 2011-es minimumértékekhez).

Következtetés: Ezek az eredmények nagyon központi fejlődéseket tükröznek vissza a játékunkban:
• Elsősorban a beállós játékosokkal való kooperatív összjáték (2 a 2, vagy 3 a 3 elleni játék) ment keresztül hatalmas fejlődésen az elmúlt években. A 3:3 felállt fal elleni játékban, és a különböző formációjú támadójátékba történő átállásokat követően két beállóssal a 2 a 2 elleni játék változatos formáit lehet megfigyelni az átlövők, irányító és a beállósok, illetve a szélsők és a beállósok között mélységben és oldalirányban egyaránt.
• Ami az egyéni játékkvalitásokat illeti, sokat fejlődött a beállósnak való bejátszás technikai-taktikai repertoárja.
• Ezzel egyidejűleg a beállósok játékosprofilja is nagy változáson ment keresztül. A nagy termetű, erős testalkatú beállósokat, akik szinte folyamatosan a 6-os vonal területén a taktikának megfelelő zárásokat hajtanak végre a védőjátékosokkal szemben, ma már szinte minden szituációban – gyakran egy kézzel – meg lehet játszani mélységi passzokkal.
• A szélekről szerzett gólok növekvő aránya egyrészt a szélső játékosok lövési repertoárjának folyamatos változására (kreatív, trükkös lövések) vezethető vissza. Másrészt ma a különböző taktikai támadásokból (keresztmozgások, átállások) célzottan tovább passzolnak. Sok ilyen egymást követő esemény hatására a szélső játékosokat szabadon lehet megjátszani.
Az, hogy a kooperatív „fal mögötti játék” egy sikert meghatározó ismertetőjegy a mai top kézilabdában, az alábbi példa is jól mutatja: a világbajnok franciák a góljaik több mint egyharmadát (34,0 %) 6 m-re bejátszva szerezték. Egyik másik csapat sem lőtt megközelítőleg ennyi gólt a 6-os vonalról.


9 méterről lőtt távolsági lövések háttérbe szorulása
A leírt fejlődések kiegészítéseképp a harmadik ábra (1. tájékoztató ábra, 8. oldal) megmagyarázza a 9 m-ről lőtt távoli lövések (= 9-meter shots) száma alapján még egyszer a nemzetközi kézilabdában tapasztalható egyértelmű trendeket:
• 2007 óta a távoli lövések száma 46,6 százalékkal csökkent. Összehasonlítva a 2015. évi katari világbajnoksággal, a távoli lövések száma már a franciaországi világbajnoksághoz képest is 21,2 %-kal csökkent. Ezzel egyidejűleg az átadások (= passzok, melyek eredményes, góllal végződő kapura lövéshez vezettek; gyakran bejátszások a 6-os vonalra) száma a 2013-as világbajnoksághoz képest 27,1 százalékkal nőtt. Ez egy egyértelmű jel a kooperatív csapatjáték fejlődésére.

Következtetés: A 6-os vonalról elengedett lövések fejlődésével kapcsolatban az alábbi végkövetkeztetéseket lehet levonni a top kézilabda mai játékstruktúrája vonatkozásában:
• A korábban távolsági lövésekkel domináló kézilabdajáték egy mélységben és oldalirányban is kreatív, csapatjátékra épülő játékká fejlődött.
• Előfeltétel a szélső, beálló és a belső hármas posztokon játszó játékosok egyre teljesebb profilja.
• Mindenekelőtt a belső hármas posztokon játszó játékosok rendelkeznek kifejezetten nagy kooperatív játéktudással. Néha az embernek az volt a benyomása Franciaországban, hogy az olyan top játékosok, mint Mikkel Hansen (DEN) vagy Nikola Karabatic (FRA) kimondottan a beállóssal való összjáték változatos lehetőségeit keresték ahelyett, hogy azt helyeznék előnybe, hogy saját maguk fejezzék be a támadásokat.

• És még egy: Ezek a top játékosok ma képesek arra, hogy szinte bármilyen elképzelhető helyzetben – pl. egy 1 az 1 elleni akció minden fázisában és/vagy egy vagy több (!) ellenfél játékosa általi nagy nyomás alatt – hatékonyan játszák meg csapattársukat (pl. beállós).

Védekező taktika – Visszatérés a reaktív 6:0 védekezéshez?
A nemzetközi kézilabdában jelenleg túlnyomórészt mindenki a 6:0 védekező-formáció mellett teszi le a voksát. E tekintetben nincs fejlődés, ami ebből a kiinduló formációból folytatott rugalmas, aktív védekező játékmódokat érinti. Épp ellenkezőleg: sok meccsen az volt az ember benyomása, hogy a védekezés reaktív és kiváró egy inkább zárt formációból kiindulva. Az okok sokrétűek:
• A jelenleg eredményes kooperatív támadójáték ellen elsősorban a beállóssal való összejátékkal kapcsolatban a belső védők elsősorban 6:0 védekezési formációban tudnak hatékonyan belépni a területekre, a támadóval lépést tartani, vagy blokkolni, megszerezni a beállósnak szánt bejátszásokat.
• A következetes IHF szabálymagyarázat alapján a 6-os vonalnál lévő párharcoknál a védekező játékosoknak meg kell próbálniuk, hogy az 1 az 1 elleni akcióknál (= izolált párharc egy védőjátékos és a beállójátékos között) nagyobb területeket nyissanak. A valóságban itt gyakran meg lehetett állapítani, hogy a beállósokat a labda bejátszását követően két vagy akár három védőjátékos is körbeveszi.
• Végezetül a fokozott visszatérés a 6:0 védekezéshez egy reakció arra, hogy a kapust a tavalyi évhez képest egyszerűbben lehet lecserélni egy plusz mezőnyjátékosra. Az eddigiek azt mutatják, hogy a 6 a 7 elleni játékot a leghatékonyabban a 6:0 védekezéssel lehet kivédeni.
Különböző rugalmasabb, aktív védekező koncepciókba váltást lehetett megfigyelni a 6:0 védekezésből kiindulva elsősorban Magyarországnál, Spanyolországnál és Katarnál. A világbajnok Franciaországnak a döntőben csaknem egy félidőre volt szüksége ahhoz, hogy ráálljon a norvég csapat konzekvens gyors iramú játékára. Ezt követően ugyanakkor szinte tökéletesen demonstrálták, hogy kell a játékban taktikusan váltani 6:0 védekezésből.

Támadó taktika – a keresztmozgás változatos formái a támadás indításakor!
A 6:0 védekező formáció gyakoribb alkalmazásának következményeként a csapatok a támadások megindításakor elsősorban a keresztmozgás változatos formáihoz nyúltak. Az olyan csapatok, mint Franciaország, taktikai szempontból meglehetősen gyakran kombinálták a keresztmozgásokat a 9-es vonalnál a labdától távolabbi oldalon lévő szélső játékosok egyidejű befutása mellett. Fontos taktikai elem felállt fal elleni támadásnál (gyors iramú játéknál egyaránt) továbbra is a tempó- és ritmusváltások célzott változtatása annak érdekében, hogy pozícióelőnyhöz lehessen jutni, illetve ki lehessen játszani az ellenfelet.

A felállt fal elleni támadás központi célja 3:3 támadó formációból vagy taktikai támadásokból (keresztmozgás és/vagy betörés a 6-os vonalhoz) a 2 a 2 elleni szituációk kialakítása lehetőség szerint nagy területen. 2 a 2 elleni szituációkat újra és újra meg kell teremteni, de a mérkőzés különböző fázisaiban és eltérő játékhelyzetekben:
• 3:3 felállt fal elleni támadásnál
• a keresztmozgás különböző támadóakcióiból – gyakran területeket megnyitó illetve megnyújtó mozgásokkal
• 6-os vonalhoz való betörésekkor, vagy azok után
• közvetlenül szabaddobásból dinamikus tempóváltásokkal együtt
• 3. hullámú ellentámadásokból a felálló védelem ellen.

A szlovén kézilabda koncepciója.

Az RZS általános iskolai programja a „Kézilabda – az én játékom”. Bár az elsődleges célcsoportját az általános iskola felső tagozatos korosztályok jelentik, egyes elemei kiterjednek a fiatalabbakra (minik) és az idősebbekre (középiskolások is). A legfőbb cél a sportág népszerűsítése különböző versenyek szervezésével, illetve a média közreműködésével.

member of Slovenia Olympic Handball Team at official photo shooting in hotel Planja at Rogla Olympic Centre, Slovenia on July 4, 2016

A program arca, a szlovén férfi kézilabda legendás alakja, az EB ezüstérmes, négyszeres Bajnokok Ligája győztes irányító, Uroš Zorman, de rajta kívül más régi / új sztárok is rendszeresen részt vesznek a gyerekrendezvényeken. A programot úgy alakították ki, hogy minél több gyereket mozgasson meg, a szó szoros és átvitt értelmében. Kulcsszavai, az ingyenesség, a szabadidősport és az egészséges életmód.

A nagyjából 10 éve futó és kb. 200 iskolát érintő projekt aktuális fázisa a 2016-2020 közötti időszakot öleli fel. A versenyeket elsősorban helybe szervezik, amivel (utazási) időt és költséget takarítanak meg. A csúcspont minden évben a szezonzáró kézilabda fesztivál, amelyről az írott sajtó és az elektronikus média több orgánuma is beszámol. Fontos cél, hogy az iskolák és a klubok minél szorosabban működjenek együtt, ami mindkét fél számára hasznos. Az iskolák – a pedagógusok kompetenciát erősítő nyomtatott segédanyagokon túl – személyes segítséget kaphatnak a szakmai munkához, a klubok pedig játék közben fedezhetnek fel tehetséges fiatalokat, akiket azután lehívhatnak az edzéseikre.

A gyerekek motorikus képességeinek fejlesztésén túl, nagyon ügyelnek a szellemi és lelki fejlődésükre is. Megtanítják nekik, hogyan éljék meg a győzelmeket és hogyan viseljék el a vereséget.
Természetesen, itt is előkerül a Szövetség által oly fontosnak tartott Fair play szabályainak megismertetése és alkalmazása. A viselkedési szabályok kezdőbetűiből a SPORTIKUS szó adódik ki, ami sportszerűként is fordítható. „Pravi športnik je sportikus”
– Az igazi sportoló a sportszerű sportoló. Maga a Fair play pedig a sport szíve – lelke. (A két motívumot önállóan, illetve kombináltan, logóként is használják.)

A 9 db, általános sportszerűségi szabály mellett – a németekhez hasonlóan – külön viselkedési ajánlásokat fogalmaznak meg a szervezők, a játékvezetők, az edzők / pedagógusok és a sportolók számára.

A tehetséges gyerekek tudatos kiválogatását 12 éves korban kezdik.
(A Szövetség adatbázisában csak a játékosok személyes alapadatait tartják nyilván.) A válogatási direktívákat és a korosztályos követelményrendszert top edzők állítják össze és ezek több csatornán keresztül jutnak el a klubokhoz. A fiataloknak általában heti 3-4 foglalkozást tartanak. Az utánpótlásban dolgozó szakemberek az ismereteiket az éves rendes továbbképzéseken, különböző meetingeken, valamint számos könyvből és videóanyagok segítségével bővíthetik. Az edzők tevékenységét azonban a Szövetség központilag nem felügyeli, nem ellenőrzi és Akadémiát sem működtetnek.
A klubok utánpótlás együttesei korosztályonként, különböző bajnoki osztályokban, országos bajnokságokban szerepelnek. Jellemzően, azoknak az egyesületeknek az utánpótlás csapatai sikeresebbek, ahol a felnőtt is komoly játékerőt képvisel. Az átjárást úgy segítik, hogy a helyi önkormányzatok, külön támogatási forrást biztosítanak a kluboknak, a hazai tehetségek foglalkoztatására.
A Szlovén Kézilabda Szövetség minden nyáron kézilabdás tábort szervez Izolán, az ismert tengerparti üdülőhelyen. A 2017-es rendezvényen 52 klub 156 játékosa vett részt a 12-14 év közötti korosztályból. A technikai és taktikai jellegű edzéseken felül a játékon és az élményszerzésen van a hangsúly. Az esemény súlyát jelzi, hogy azon Uroš Mohoričnak, a férfi válogatott csapatok technikai igazgatójának vezetésével, valamennyi válogatott edző, így Veselin Vujovič, a felnőtt csapat szövetségi kapitánya is részt vesz.

Slovenia’s coach Veselin Vujovic (L) gestures as he speaks with the referre (R) during the group C handball match of the Men’s 2018 EHF European Handball Championship between Slovenia and Germany, in Zagreb, on January 15, 2018. / AFP PHOTO / STR

Szlovéniában – a norvég modellhez hasonlóan – a tehetséggondozás legfőbb színterét a korosztályos válogatott csapatok jelentik.
(„B” válogatottat nem állítanak össze.) Hasonlóság az is, hogy a felnőtt együttestől kiinduló szakmai elvek lefelé, valamennyi korosztályban érvényesülnek. Különbség talán csak annyi, hogy minden együttes külön háttérstábbal dolgozik, viszont a koordináció egy kézben, az adott szakág nemzeti válogatottjainak igazgatójánál van. A következőkben, az utánpótlás válogatott csapatoknál folyó munka legfontosabb jellemzőit ismertetem. Ahhoz, hogy ezt megtegyük, vissza kell tekintenünk az 1990-es évek elejéig: ekkor esett szét a „nagy Jugoszlávia” és vált függetlenné Szlovénia. Az első elemzések megmutatták, hogy nagyon jó munka folyik a fiatalabb kézilabdás korosztályoknál, de kezdetben a válogatott játékosok testi mutatói – főleg magasságuk – elmaradtak a nemzetközi szinttől. A játék a hagyományos jugoszláv iskolára és a helyi sajátosságokra épült. A csapatok nagy része és a válogatottak a 3-2-1-es mélyen tagolt és agresszív védekezést választották. A megszerzett labdákból indított lerohanást olyan gyakran alkalmazták, ahogy csak lehetett.
Támadásban egyéni betörésből és a játékosok jó együttműködéséből (páros, hármas kapcsolatok) fakadóan voltak eredményesek, sok gólt szereztek beálló és szélső pozícióból, de hiányoztak az igazi átlövők, mint amilyen pl. az akkor még horvát színekben szereplő, későbbi szlovén legenda, Iztok Puc.


Akkoriban még nem voltak nemzetközi tapasztalattal bíró edzőik az idősebb játékosok – akiket már nem motivált a válogatottban való szereplés – külföldre mentek a fiatalok pedig nagyon gyorsan akartak sok pénzt keresni és nem a fejlődésük volt az elsődleges.

Az előzőekben leírtak kijelölték a saját út keresésének legfontosabb lépéseit.

Az értékek (technikai képzettség, gyors Az játékra való törekvés) megtartása.
Magas, erős testalkatú játékosok kiválasztása.
Az 5-1-es és a 6-0-s védekezési variációk elsajátítása és alkalmazása.
Az élenjáró kézilabda nemzetek folyamatos monitorozása, jó gyakorlatok adaptálása.
Jó csapatszellem kialakítása és fenntartása.
Az utánpótlás válogatottak rendszerének kiépítése, annak központi (szervezési, szakmai) koordinációja és transzparens működtetése.
Az utánpótlás játékosok fejlődésének nyomon követése mérésekkel, valamint erős (!) külföldi ellenfelekkel szemben lejátszott edző- és tétmérkőzéseken.

A fentieknek megfelelően, az egyes korosztályokat az alábbiak szerint foglalkoztatják.
U15
4 régióban azonos vezetőedző és másodedző + régiónként külön asszisztens irányításával első kiválasztás és alapképzés 1 napos összetartásokon, nemzetközi mérkőzések nélkül.
U17
4 régióválogatott mellett nemzeti válogatott csapatot is építenek. Évente 8-10 alkalommal 1 napos gyakorlás + 2 alkalommal 5 napos edzőtábor, nemzetközi edzőmérkőzésekkel. A hangsúly még a kiválasztáson és a technikai képzésen van.
U19
Ebben a korosztályban már csak nemzeti válogatott van. Évente 8-10 alkalommal 1 napos gyakorlás + 3 alkalommal 5 napos edzőtábor, nemzetközi edzőmérkőzésekkel és tornákkal a szomszédos országok csapataival. Világverseny selejtezők + részvétel. Az általános technikai képzésen túl, a posztspecifikus képzés (kapusokat is beleértve) és a taktikai képzés (főleg támadó taktika) kerül előtérbe.
U21
Mennyiségi paramétereiben megegyezik az előzővel, de a tornák esetében már az a fő szempont, hogy a lehető legerősebb ellenfelekkel találkozzanak. A taktikai képzésben a hangsúly a védekezés irányába tolódik el.

Korosztály specifikus szakmai munka a szlovén utánpótlás válogatottaknál

U17 KOROSZTÁLY

Az alap motorikus képességek edzése
Koordináció, sebesség fejlesztése Koordinációs létra, alacsony és habszivacs gátak használata. Futás és ugrás fejlesztése. Talajtorna alapjainak elsajátítása.

Stabilitás, erő fejlesztése Core és váll stabilitási gyakorlatok. x Váll mozgékonyságának javítása. Az izomcsoportok erő egyensúlyának kialakítása (agonisták és antagonisták). Erőfejlesztés saját testsúllyal: különböző fekvőtámaszokban végzett karhajlítások. Partner ellenállása ellen végzett gyakorlatok. Súlyemelés oktatása: alap gyakorlatok terhelés nélkül

Taktikai és technikai edzések
Támadás rendezett védelem ellen
Egyéni technika
Speciális támadó mozgások és lövések különböző pozíciókból. Átadások és cselek fajtái, alkalmazásuk.
Csoportos taktika és technika
Együttműködés a különböző pozíciókban játszók között. Átadások sorozata rátörések után. Meghatározott mozgások a labda átvétele előtt és után, távoli és közeli pozíciókban Pozíció cserék labdával, vagy labda nélkül, különböző játék szituációkban Befutás két beállóra. Taktikai megoldások emberelőnyben és emberhátrányban.
A lerohanások szervezettségének és összefüggéseinek ismerete.
Zónavédekezés
3-2-1 két változatának begyakorlása (A játékosok tanuljanak meg védekezni különböző pozíciókban, de jobban fókuszáljanak arra, amelyik a sajátjuk lehet A játékosok ismerjék meg az 5-1-es védekezésből átalakuló kombinált 5+1, 4+2-s formákat Kiemelten fontos az egyéni képességek fejlesztése a védekezésben: alapállás, a támadó megközelítése és megállítása testtel és a karokkal, a beálló letakarása, az átadások megakadályozása.

Mérések
Antropometriai mérések. A láb explozív erejének és ruganyosságának mérése tensiometriai mérőlemezen, három különböző ugrásfajta által: o felugrás fél guggolásból, o ellenkező irányú ugrásból, o mélybe ugrás után. A gyors futások sebességét a sprintek idejének értékelésével mérik 5, 10, és 20 méteres távon, álló és repülő rajtból. A futó állóképesség méréséhez a 30-15 IFT tesztet használják: a kézilabda pályán 30 m futások 15 mp pihenőkkel. A futás sebessége minden ismétlésnél emelkedik, ameddig a futó bírja. Az eredmény lehetővé teszi a maximális oxigén felvevő képesség kiszámítását
Elméleti oktatás
Táplálkozás, folyadékháztartás: – Étkezés és sportteljesítményt kapcsolata. – Kiegyensúlyozott és sportétkezés. – Dehidráció és rehidráció.
Alkalmazkodás az edzőtáborokban való együttléthez. Videó elemzés: o Saját edzések, mérkőzések visszanézése. – Klasszis játékosok megfigyelése. A kézilabda játékszabályok ismerete, játékvezetés. A Fair play írott és íratlan szabályai. A válogatottban való játék velejárói: felelősség, büszkeség.

U18 -21 KOROSZTÁLY

Koordináció, sebesség fejlesztése
Koordinációs létra, alacsony és habszivacs gátak használata. Futás és ugrás fejlesztése. Talajtorna alapjainak elsajátítása.
Stabilitás, erő fejlesztése
Core és váll stabilitási gyakorlatok. Váll mozgékonyságának javítása. Az izomcsoportok erő egyensúlyának kialakítása (agonisták és antagonisták). Erőfejlesztés saját testsúllyal: különböző fekvőtámaszokban végzett karhajlítások. Partner ellenállása ellen végzett gyakorlatok. Súlyemelés oktatása: alap gyakorlatok terhelés nélkül.

Koordináció, sebesség és mozgékonyság fejlesztése
Koordinációs létra, alacsony és habszivacs gátak használata. Futás és ugrás iskolázása, javítása. Talajtorna mozgásainak fejlesztése. Plyometrikus edzés alkalmazása.

Stabilitás, erő fejlesztése
Core és váll stabilitási gyakorlatok. Váll mozgékonyságának javítása Az izomcsoportok erő egyensúlyának kialakítása (agonisták és antagonisták).
Erőfejlesztés saját testsúllyal: különböző fekvőtámaszokban végzett karhajlítások.
Partner ellenállása ellen végzett gyakorlatok. Súlyemelő gyakorlatok: az egyénnek megfelelő terheléssel.
Aerob és anaerob állóképesség fejlesztése
HIT2 edzés. (RSA) edzés. Speciális képzés: Propioceptiv edzés. Funkcionális edzés.

Taktikai és technikai edzések

Támadás rendezett védelem ellen: Egyéni technika Speciális támadó mozgások és lövések különböző pozíciókból. Átadások és cselek fajtái, alkalmazásuk. Csoportos taktika és technika Együttműködés a különböző pozíciókban játszók között. Átadások sorozata rátörések után. Meghatározott mozgások a labda átvétele előtt és után, távoli és közeli pozíciókban Pozíció cserék labdával, vagy labda nélkül, különböző játék szituációkban Befutás két beállóra. Taktikai megoldások emberelőnyben és emberhátrányban. A lerohanások szervezettségének és összefüggéseinek ismerete.
Támadás rendezett védelem ellen
Modern, egyénileg kezdeményező játékosokra épülő csapattaktika, variációk a taktikai sablonokon belül (döntési helyzetek). Átlövések a távoli zónából a játék folytatása az átlövőkre fellépő, mélységben tagolódó védelem ellen. Az indítás, lerohanás és a visszarendeződés egységes szemléletének és szervezettségének kialakítása, tudatos végrehajtása

Zónavédekezés
5-1 két variációval a befutásoknál. 6-0-ás anticipatív és nagyon agresszív védekezés.

Mérések
Antropometriai mérések. A láb explozív erejének és ruganyosságának mérése tensiometriai mérőlemezen, három különböző ugrásfajta által: o felugrás fél guggolásból, o ellenkező irányú ugrásból, o mélybe ugrás után.
A gyors futások sebességét a sprintek idejének értékelésével mérik 5, 10, és 20 méteres távon, álló és repülő rajtból.
A futó állóképesség méréséhez a 30-15 IFT tesztet használják: a kézilabda pályán 30 m futások 15 mp pihenőkkel. A futás sebessége minden ismétlésnél emelkedik, ameddig a futó bírja. Az eredmény lehetővé teszi a maximális oxigén felvevő képesség kiszámítását.

Morfológiai (antropometriai) és motorikus méréssorozatok úgy, mint az előző időszakokban.
Egyéni pszichológiai mérések: személyiség, jellem és kognitív képességek.
Csapat szociometria.
Étkezés és sportteljesítményt kapcsolata. Kiegyensúlyozott és sportétkezés.
Dehidráció és rehidráció.
Alkalmazkodás az edzőtáborokban való együttléthez. Videó elemzés – Saját edzések, mérkőzések visszanézése. – Klasszis játékosok megfigyelése. A kézilabda játékszabályok ismerete, játékvezetés. A Fair play írott és íratlan szabályai. A válogatottban való játék velejárói: felelősség, büszkeség.
Táplálkozás, dopping, életmód
Étkezési tanácsadás dietetikus által, a tápanyagok pótlásának kedvező és esetleges káros hatásai. – Doppingszereknek megismerése és tudatos elkerülése. – A sporthoz tartozó életmód: pihenés fontossága alkoholfogyasztás, dohányzás, drogok kerülése.
A kollektív élet szabályai és alkalmazásuk az edzőtáborok alatt. Videó elemzés – A különböző játékpozíciók modelljei és a csapatjáték – A modern kézilabda fejlődési irányai. A kézilabda játékszabályok hatása a technikára és a taktikára. A nemzeti csapatokban való szereplés jelentősége: a haza iránti hűség tudatának felerősítése és a szeretet érzésének elmélyítése.

Magyarázatok

• Plyometrikus edzés: A plyometrikus gyakorlatok a neuromuszkuláris (ideg-izom) összeköttetéseket és az izmok rugalmasságát edzik, ezáltal fejlesztik az erőt és a gyorsaságot. A plyometrikus edzés célja, hogy egy aktív előfeszített helyzetből gyorsabb és erőteljesebb összehúzódásra tanítsuk az izmokat.

• HIT (High Intensity Training) edzés: Magas intenzitású edzés. Ennek az edzésmódszernek a lényege három szóban megadható: kemény, rövid, ritka edzés. A gyakorlatoknak nagy intenzitásúaknak, egyben rövidnek kell lenniük, hogy a testünk minden izmát stimulálják, ezáltal erősítve teljes testedzettségünket, növelve szervezetünk energiafelhasználást.

• RSA (Repeated Sprint Abiliy) edzés: Ismétléses sprint edzés. Az ismételt gyorsasági edzés a szezon alatt is használható a teljesítmény növelése érdekében. A nagy intenzitású aerob gyakorlatokat rendszeresen kell végrehajtani. Ezeket a tréningeket technikai és taktikai munkamenetekkel kell kiegészíteni.

• Proprioceptív edzés: A proprioceptív (más néven neurofacilitációs, vagy neuromuszkuláris) tréning manapság a labdajátékosok edzésébe rendszeresen beépített feladatsor. Alkalmazása már évtizedekkel ezelőtt elterjedt, elsősorban az alsóvégtagi sérülésekre érzékeny sportágakban. A proprioceptív tréning a sérülésmegelőzés egyik leghatékonyabb módja, emellett az alsó végtag erősítésében is hasznos és a sérülés utáni rehabilitáció egyik legfontosabb eleme. Manapság, amikor a boka- és térdsérülések már az utánpótlás-korosztályokban is meglehetősen gyakoriak, minden eszközt meg kell ragadni, ami segíthet a sérülések számának és súlyosságának csökkentésében, ill. megelőzésében.

• Funkcionális edzés: Mozogj úgy, ahogy a mindennapokban! A funkcionális edzés lényege, hogy a testet egészként kezeli. Nem külön izomcsoportokra fókuszál, hanem összetettebb gyakorlatokkal, egyszerre mindig több izomcsoportot dolgoztat meg. A minden napi élet során előforduló mozgások adják az alapot a gyakorlatokhoz, tehát guggolások, emelések, húzó és toló mozgások variációi képezik az edzés alapját.

Forrás: Németh László: Nemzetközi Benchmark kutatás. c. munkájából, a MKSZ megbízásából.

A koncepció stabilitása.

Az utánpótlás-nevelés szakmai koncepciója a „Velünk kerek a világ! Tanuld a kézilabdát!” harmadik évada hamarosan indul. Az elmúlt időszak sok változást hozott egy a korábbitól eltérő gondolkodás és az egységes szemléletmód kialakítása érdekében. Előadásaim alkalmával, olyan területeket, szakmai tartalmakat igyekeztem kiemelni, amik véleményem szerint alap elemeit kell képezni a neveléssel foglalkozó szakemberek tudástárának.
– Egymásra épülés lényegisége egy hosszantartó munkafolyamat során.
– Az összefüggések megértése, mert minden összefügg egymással.
– Minden, ami a hibák javításával foglalkozik, legyen az felismerés, megoldáskeresés és maga a javító folyamat.
Az oktató-nevelőmunkában nem igazán vannak véletlenek. A dolgok egymásra épülnek és összefüggenek egymással!

Lényeges felismerés, ha eleinte nevelünk és általános oktató- nevelőmunkát hajtunk végre. Gondolok itt elsősorban arra, hogy kisiskolás, kisgyermek életkorban ne akarjunk képezni és ezt túlsúlyba helyezni a neveléssel szemben. Eleinte a sportolói értékrendek elsajátíttatásának irányába terelgessük őket. A képzés fázisai, jóval később kerülhet előtérbe. Nagyon lényeges, hogy ne akarjunk minden tudást „beleverni” ideje korán a tanítványainkba. Mindennek meg van, és elérkezik az ideje. Nem lehet kapkodni! A taktikai fegyelem és tudatosítása nem előzheti meg technika oktatását, mint ahogy az sem, hogy a képesség fejlesztése ne legyen előbbre való a technikai képzésnél. Hiszen, mint már írtam az elemek összefüggnek egymással.

Képzeljük csak el, milyen jelentőséggel bír a „háromszögelés” a támadó, és a védekező alapmozgásokban, vagy mint a másik „sláger” elem, maga a „kétoldaliság állandó gyakoroltatása” a technikák oktatásánál, gondolok,
– a két oldalra történő elindulás, cselezőtevékenység, labda átadások esetén a (jobb, bal) karok használatára, vagy a labdaleütés és vezetésre.
– a kétirányú mozgások (szélességi és mélységi) térbeli alkalmazásaira.
Taktikai szempontból sem elhanyagolható, hogy nem hatékony a támadás védelem nélkül, míg a védekezést sem érdemes támadás hiányában gyakorolni

Minden nevelőedző felkészültségének minősége a kommunikáció és magyarázó készség, illetve a hibajavító munka szintjével lehet összefüggésben. Ugyanis nem lehet hibák nélkül dolgozni, de ha időben felismerjük és helyes ritmusban lépésről-lépésre javítgatjuk, talán meg marad az esély a rossz beidegződések nélküli fejlődésre.

A hiba sok féle lehet. Megtalálni a hiba forrását nem könnyű feladat, mint ahogy az sem, hogy egyáltalán felismerjük a létezését. Kijavítani pedig csak tudással a birtokunkban lehet.

A nevelőedzők és az őket foglalkoztató sportszervezetek felelősségtudata, elkötelezettsége vitathatatlan a játékosaikkal szemben. A lényeges kérdésre remélhetőleg mindenki tudja a választ. KI VAN KIÉRT?

Nemzetközi kitekintés az utánpótlás-nevelés módszertanába.


Nem a teljesség igényével ugyan, de igyekeztem azokra a tartalmakra felhíni a figyelmet, amelyek számunkra érdekesek, tanulságosak lehetnek. Többek között segítségemre volt Németh László elemző-kutató munkája, amit az Magyar Kézilabda Szövetség felkérésére 2018 évben állított össze több nemzet szövetségével történő megbeszélésen.
A megemlített nemzetek koncepcióiból csak csemegéztem, mert sem terjedelemben, sem szakmai megközelítésben nem lenne célszerű az egészet komplex módon visszaadni. Úgy vélem lehetnek mindenki számára felismerhető hasonlóságok a mi rendszerünk és az anyagban szereplő nemzetközi trendek között. A Balatonfüreden elhangzott előadásnak sem az volt a célja, hogy részletesen mutassam be az egyes tartalmakat. A francia, német, dán és norvég szövetség utánpótlásnevelés felépítését és az adott országok szakmai és versenyeztetési modelljét kívántam általánosságban bemutatni. Minden szövetség stratégiája eredeti és sajátos elemeket tartalmaz némi hasonlósággal. Azonban más kultúrában, szociális és társadalmi berendezkedéstől függően építette fel saját rendszereit. Véleményem szerint nem lehet és nem is szabad átmásolni komplexitásában egyiket sem, hiszen minden nemzet másképp él, tanul, nevelkedik. Célom az előadással az volt, hogy egy minimális képet adjak arra vonatkozólag, hogy milyen irányban és hová tartanak riválisaink a nemzetközi elitben.
Gyakorlatilag a két nagy nemzet a francia és a német iskola mennyi hasonlóságot mutat a mi elképzeléseinkkel, amit több mint két évvel ezelőtt indítottunk útjára. A norvég modell érdekessége, hogy mennyire eltér mindegyiktől, illetve, ha már a méretek veszem alapul, hogyan gondolkodnak a dánok a kiválasztás és a korai versenyeztetésről.
Azonban a legnagyobb azonosság minden vizsgált szövetség esetén az a törekvés, hogy a nevelő-oktatómunka egységes szemléletmódban kerüljön elfogadásra és benne a képességfejlesztés és az egyéni technika fejlesztése kapja a főszerepet. Talán nekünk is el kellene gondolkodnunk ezen, hiszen akad némi adósságunk az úgynevezett „magyaros kézilabda” újbóli felemelkedése érdekében























Jenővári István


A Magyar Kézilabda Szövetség 2018 évben alapította meg a Jenővári István díjat. Kimagasló, példaértékű munkát végző nevelőedzők részesülnek ebben a megtiszteltetésben. Ők azok, akik munkájukkal megteremtették, hogy tanítványuk eljuthasson a felnőtt válogatott szintre.

Jenővári István, Pista bácsi rövid életrajza

Jenővári István 1926-ban született egy kis jászsági faluban, Viszneken. Szüleivel 1941-ben Budapestre költöztek, az általános iskolát már a Városmajor utcai Polgári Fiúiskolában fejezte be.
Több sportággal próbálkozott, atletizált, és kézilabdázott a Bp. Levente Egyletben és a Ganz-Villanyban.
A Testnevelési Főiskolát 1949-ben fejezte be, és 32 éven keresztül egyetlen iskolában, a budapesti Pannónia utcai (később Sallai Imre Általános Iskola és Gimnázium) tanított testnevelést.
1971-ben Budapest Főváros Tanácsa Földes Ferenc díjat adományozott neki az ifjúság neveléséért végzett munkájáért. A Budapesti Kézilabda Szövetség tiszteletbeli tagja.
69 éves korában, 1995-ben hunyt el, de tanítványai emlékeznek rá.

„A közepes tanárok elmondanak. A jó tanárok elmagyaráznak. A kiváló tanárok megmutatnak. Az igazán nagy tanárok inspirálnak.” – William Arthur Ward

Büszke vagyok, hogy tanítványa lehettem.

De ki volt az a Jenővári? Kérdezték tőlem főleg a fiatalabb generáció képviselői.
Jenővári István nemcsak kiváló pedagógus és felkészült kézilabda szakember, hanem újító is volt a maga nemében. Egy angyalföldi általános iskolában nevelte a gyerekeket, mint testnevelő tanár. Délutánonként eleinte a Vasas SC, később a Budapesti Elektromos salakos, majd bitumenes pályáin volt elérhető. Az ötvenes évek végétől, egészen haláláig, a kilencvenes évek elejéig számtalan gyerekkel ismertette meg a sportágat. Sok neveltje volt, akik a felnőtt válogatottságig vitték. Felnőtt csapatokat is irányított két szeretett klubjában. Az Ő nevéhez fűződik a Fekete – Kovács kézilabdázás című könyv egyik fejezete „Az általános iskola kézilabda oktatásának módszertana”.
Pista bácsi írta le és dolgozta ki először a kis területen megvalósítható 3:3, illetve a 2:2 elleni játékok jelentőségét. Ő volt az, aki köredzés formájában (a kisméretű terem miatt), 3-4-5 állomáshely beiktatásával, hogyan kell viszonylag sok gyereket megmozgatni, egymástól eltérő feladatokkal. Ő volt az, akitől elterjedt a DOBD és FUSS kijelentés, amit a folyamatos labda nélküli mozgás kicsikarásáért talált ki.

Most már bevallhatom, hogy én is egyike voltam annak a több száz gyereknek, akik „Istenként” tiszteltük és néztünk fel rá. Igazi példaértékű pedagógus volt, aki nemcsak nevelt, de mint az ábra mutatja inspirált is. Neki ajánlottam 1993 évben kiadott első könyvemet, de sajnos már csak a sírjánál mutathattam meg neki.
Az Ő nevével fémjelzett plakettre, oklevélre, amit ezt követően talán sok száz nevelőedző vehet majd át remélhetőleg az elkövetkezendő évtizedekben, joggal lehet büszke. Bizonyára fentről nézve minket Pista bácsi is örülhet, hogy munkássága, hívatástudata a mai nevelőedzők munkájában testesül meg.

A sporttevékenység nevelő hatásai.

Labda ugyesség fejlesztés alsós gyerekeknek

Több alkalommal elhangzott már, hogy a sport és maga a sporttevékenység nagy szerepet játszik a fiatalok személyiségének formálódásában, fejlődésében. Azonban, hogy ténylegesen magát a fejlődést idézze elő egy fiatal sportoló esetében, maga a közeg az ingereket kiváltó és azokat rendszerező edző személye az igazi motorja e folyamatoknak. Amikor a nevelés kérdését feszegetjük, hogy annak milyen nagy jelentősége van a tanulási folyamatokra, illetve a jó teljesítmények elérésében, akkor gondoljunk arra, hogy a sport milyen hatást vált ki az alábbi területeken.

• A sport magatartásformáló hatása
• A sport munkáltató funkciója
• A sport, mint eszköz az egyén szocializációjában

Egy jó pedagógiai érzékkel megáldott nevelőedző képes formálni, felépíteni tanítványában azokat az „ingervevő szenzorokat”, amelyek az alábbiak formájában jelennek meg a sporttevékenység alatt.

o Erkölcsi tudat
o Meggyőződés
o Érzelem
o Magatartás.

A sporttevékenység során tehát egységben, egy folyamatban alakul az erkölcsi tudat, meggyőződés, érzelem és a magatartás.
A sportolókat az edzés folyamatában sok pozitív, de sok negatív erkölcsi hatás is éri, amelyek csak akkor válnak tudatossá megfelelő módon, ha az edző nevelőmunkájával kihangsúlyozza azokat. A fiatalokat az edzés folyamatában erkölcsileg nevelni kell. Pedagógiai irányítás nélkül a mégoly értékes sportmunka – a spontán hatásaival – sem teljes értékű. Gondoljunk csak,

– Munkához való hozzáállás
– Alkalmazkodókészség
– Elfogadás
– Alázatosság
– Mások megbecsülése, tisztelete

Nagyon érdekes különbséget fedezhetünk fel a még nem kialakult és rögzült sportolói gondolkodás hiányában, hogy az egyes nemek, milyen belső késztetést, motivációt éreznek a sportolás szerepével kapcsolatban. Összehasonlítva, még mindig fontos szempont a sportolásban, hogy a fiúk a verseny adta hatásait ragadják meg, addig a lányok a „jó lenni” és jól kinézni a sport által, történő késztetést látják lényeges szempontnak. Persze, ez igaz lehet az amatőr, szabadidős sporttevékenységet folytató felnőttek között is.
Minden kapcsolat minősége, hatékonysága azon áll, vagy bukik, hogy milyen a tanítvány és az edzője, illetve a szülő – gyerek – edző hármasának a kommunikációja egymással és kifelé. Már a kisiskolás életkorban és ezt tovább folytatva, még a felnőtté vált sportolók esetében is kardinális kérdés! Tudni kell alkalmazkodni az életkori sajátosságokhoz. Gondolok arra is, hogy ne csak a saját hangodat hald meg, hanem a tanítványaidét is! A közöshang megtalálása, ismételten három lényeges dolog összefonására építhető.

 A szeretet
 A megismerés
 A magyarázat

Minden magyarázat akkor talál helyet egy tanítványunk fejében, ha képesek vagyunk a lelkén keresztül közvetíteni azt számára. Ennek valószínűsége csökken, ha nincs érzelmi kötelék és tovább nehezítheti a feladatunkat a tanítvány megismerésének folyamatában.


SOHA ne éljünk vissza a gyermekek, vagy tanítványaink bizalmával, őszinteségével! Ha nem könnyű és nem rövid időnkbe tellett megnyerni a nyitottságukat irányunkba, ne tegyük kockára azt a pedagógiai tényt, mert ez az egyik legnehezebb feladata egy pedagógusnak is a pályája során! Az alábbiak szerint tudjuk felépíteni ennek a kötődési modell létrejöttét.

Kíváncsiság Őszinte érdeklődés Elfogadás

Sok sikert és kívánok Mindenkinek! 😊

Már megkezdtük a felzárkózást!

Minden bizonnyal vannak még olyan területek az utánpótlás-nevelésben, amiket fejleszteni, tökéletesíteni kell.
A nevelőedzőink többsége arra hivatkozva, hogy a sportszervezet számára, – ami épp foglalkoztatja őt -, elvárás a jó eredmény. Előfordul az is, hogy infrastruktúra, vagy megfelelő szakember hiányában akar sportszervezet kézilabdát csinálni, ahol ennek semmilyen alapja nincs. Vajon miért? Ez felelőtlen és egyáltalán nem a nevelést szolgáló hozzáállás.
Ahhoz, hogy mindenki számára elfogadható legyen az új koncepció, meg kell érteni a lényegét. Egységesíteni kell a képzést és egymásra kell építeni a korosztályok munkáját. Van már egységes tematika, ami soha nem volt, mert mindenki a saját feje után ment, van már prioritásokat meghatározó elmélet, de az igazi összefogás még sok helyen várat magára.
A világbajnoki cím elérését követően, a dán férfiválogatott szakmai stábján kívül, az összes korosztállyal foglalkozó szövetségi edző is aranyérmet vehetett át. Jelezve a munka felfelé ívelő össze fonódását, egymásra épülését.

2017 óta tudatos és szakmailag megalapozott fejlesztés, átalakítás vette kezdetét hazánkban. Vezető klubjainkban egyre többen jönnek rá, hogy nevelni nem csak azt jelenti, hogy hétvégén nyerjen a csapat, hanem hogy egyénileg jó sportolókat, majd ezt követve kiváló kézilabdázókat adjanak a sportágnak. A képzés igen fontos eleme a kondicionáló képességek fejlesztése és főleg az oly sokszor emlegetett dinamikus láberő területe.

Szeretnék beszámolni egy kiváló együttműködésről, amit a Telekom Veszprém utánpótlás csapatai és a férfi korosztályos válogatottak között jött létre.
A közös többszörös Elek László kondicionáló edző, aki minkét területen tevékenykedik.


A veszprémi akadémiánknál a sportág specifikus fizikai képzést az U15-ös korosztálytól kezdik el. Sajnos a gyerekek jelentős része gyenge alapokkal érkezik (ami változni fog, mert a fiatalabb korosztályoknál is elkezdődött egy olyan jellegű munka, amely lehetővé teszi, hogy a 15 évesekkel már egy magasabb szintről tudjanak munkát kezdeni) Az első félév “rámegy „az alapok lerakására. Megtanítják a gyakorlatok helyes végrehajtását a gyerekekének. Eleinte, ellenállás nélkül, mint például a guggolást, fekvőtámaszokat, a TRX használatát és még néhány alap gyakorlatot. Ezeket a jövőben beépítik az erőfejlesztő programba. Elkezdik a talajon való mozgás oktatását (amit már szerencsésebb esetben fiatalabb korban el kellene sajátítani) és ezzel párhuzamosan történik a törzs és a mélyizmok erősítése. A második félévtől amikor már nagy biztonsággal tudják használni a testüket, elkezdik a dinamikus láberő fejlesztését a többek között a videón látható módon, ellenállás nélkül. Itt szeretnék utalni arra a kritikai észrevételre, ami nem állja meg a helyét, miszerint nincs dinamikus láberő fejlesztés nálunk. A második évtől elkezdődik az ellenállásokkal történő munka, a TRX-et felváltja a G-FLEX, a fekvőtámaszok már ellenállással történnek, pl. súlymellényben stb. A videón a serdülő válogatott néhány tagja mutatja be a gyakorlatokat. Itt a guggolást teljes biztonsággal 45 kg-mal tudjuk végezni, és 8 kg-os súlymellény használatánál járnak a lábmunka gyakorlatoknál. Minden gyakorlatot négyszer ismételnek meg, például, 5-6 guggolás + 5db 80cm-es gát átugrása, az ismétlések között 60-120 mp pihenőkkel. A súlymellénnyel történő szökdelő, lábmunka gyakorlatokat általában időre hajtják végre. Például, 3 X 20mp, munka-pihenés arány a jelen esetben 1:2.Természetesen ezek az adatok a serdülő korosztályra vonatkoznak, az U18, U21-es korosztály már nagyobb ellenállásokkal, magasabb gátakkal dolgozik és beépítenek más gyakorlatokat is.