Agility, vagy funkcionális tréning létra.


Gyakorlatilag ma már szinte minden sporttevékenységet űző sportoló eszköztárában megtalálható. Használata olyan szinten elterjedt az elmúlt évek során, hogy a különböző ugró, szökellő, futó és steppelő feladatok kombinált ötvözetei a képzés minden szegmensében megtalálható. Az emberei leleményesség határtalan lehetőséggel ruházza fel a szakemberek fantáziáját, hogy más eszközzel összevontan, vagy az intenzitás és a terjedelem változtatásával bármilyen képességet tudjanak fejleszteni. Miért is hasznos maga a létra?
„Lábmunka gyakorlathoz kiválóan alkalmas hordozható segédeszköz, mely fejleszti a gyorsaságot, kitartást és kondíciót. Remek oldalirányú gyakorlatokat tesz lehetővé. A lépcsőfokok távolsága egyenként állíthatók, így különböző edzettségi szintnek megfelelően használható. Ideális a teremben vagy a szabadtéri területen egyaránt. Hossza 150-500 cm-ig állítható. Kiválóan használható egyéni edzések, és különböző gyorsasági és állóképességi sportok csoportos felkészítő tréningje során. Nem csak előre, hanem hátra és oldalirányú futások és ugrások is kivitelezhetőek segítségével. Alsó végtagi sérüléseket követően megfigyelhető, hogy a sérült végtagot a gyógyulás után sem meri a sportoló úgy terhelni, mint az épet, ezáltal újabb sérülések esélyét kockáztatva. A funkcionális tréning létra ilyen esetekben nagyon gyorsan és hatékonyan fejleszti a neuromuszkuláris rendszert, és a sportoló rá van kényszerítve a két végtag egyforma terhelésére. Nagy előnye a földre festett létrákkal szemben, hogy a hibák (létra fokába akadó láb stb.) azonnal észrevehető a műanyag fokok elmozdulása révén.” (R-med webáruház)

Több eseteben érzékelhető, hogy a funkcionális eszközök alkalmazása során az edzők nem a megfelelő célzattal és főleg nem abban a mozgástartományban tervezik meg a feladatokat, amiért kitalálták. Sok esetben úgy tűnik, hogy maga a feladatsor nem tudatos, hanem véletlenszerűen, mondhatni rutinból kerülnek az edzésgyakorlatok közé. A létra elnevezése kapcsán elterjedt a koordinációs kifejezés, ami maga után vonja a következő problémát. Pontosan arról van szó, hogy a nevelőedzők többsége úgy véli, hogy a létra használata kiváltja a koordináció fejlesztését, vagy sokkal inkább azt hiszik, hogy a néhány gyakorlat, amit alkalmaznak, azonos lehet a koordináció fejlesztéssel. A koordinációs képességek fogalma és azok fejlesztése jóval összetettebb és bonyolultabb megvalósításra váró feladat, amit nem lehet egy létra használattal helyettesíteni. Gyakorlatilag kis túlzással, minden mozgás, mozdulat, amit a játékos elkövet a pályán, összefüggésben áll a koordinációval. Mit lát, hogyan érzékel, milyen gyorsan mozog és veszi át labdát és azt hogyan továbbítja? Milyen távolságról indítja el a cselező tevékenységét és hogyan, milyen ritmusban tudja mozgatni a végtagjait akár passzív helyzetben, vagy mozgás alatt, eltérő irányokban?

Agility létra 1.

Agility létra 2.

Lényeges tisztázni, hogy a gyors lépés és szökellő kombinációk jó ritmusban történő megvalósítása, még közel sem jelenti azt, hogy a játékosunk jól koordinált. A koordináció magasabb szinten történő alkalmazása egy játékos esetében, sokkal inkább attól függ, hogy a játékszer a társak, illetve az ellenfél mozgásától függően, hogyan tud a lehető leghatékonyabban alkalmazkodni a külső ingerekre.
Összegezve, a létra használata hasznos, de ne gondoljuk, hogy ezzel kipipáltuk a koordináció fejlesztés szakmai tartalmát. A játék bonyolult előre nem kiszámítható mozgások szövevénye, aminek nagy részét a külső ingerek hatására kell végrehajtani. Az edzéseink alkalmával koncentráljunk a fenti gondolat gyakorlatban történő szimulálásához.

A norvég ifjúsági elit kézilabdázók edzésterhelésének, mérkőzési tevékenységeinek és egészségügyi problémáinak vizsgálata egy versenyszezonban.


Nagyon magas színvonalú tudományos értekezésre hívta fel figyelmemet Horváth Gabriella, amit ezúton is köszönök! Mindig is sejtettük a problémát és lám Norvégjában is (a kézilabdasport a nemzetközi elitben tartozik mindkét nemben) van még számos olyan terület, amit vizsgálni kell, főleg az utánpótlás-nevelés időszakában. Maximálisan egyetértek, hogy a kutatások elsősorban az elit és a felnőtt sportolókat célozza meg, pedig az értékek jelei már fiatalabb életkorban is láthatóvá válnak, csak nem mindig és nem mindenki éri el célját! Alább csak részleteket emeltem ki, de a lenti linken az egész cikk olvasható.

An Examination of Training Load, Match Activities, and Health Problems in Norwegian Youth Elite Handball Players Over One Competitive Season.
(Christian T. Bjørndal, Lena K. Bache-Mathiesen, Siv Gjesdal, Christine H. Moseid, Grethe Myklebust and Live S. Luteberget)

ORIGINAL RESEARCH ARTICLE
Front. Sports Act. Living, 08 March 2021 | https://doi.org/10.3389/fspor.2021.635103

https://www.frontiersin.org/articles/10.3389/fspor.2021.635103/full#supplementary-material

„Norvégiában a kutatók elkezdték feltárni, hogy a sportolók fejlődési rendszerei és a sportágakban, például a kézilabdában való specializáció hogyan befolyásolja a sérülések előfordulását, és hogy a túlzott mértékű kihatás miként hat az ifjúsági sportolókra (Åsheim et al., 2018; Moseid et al., 2018). A sportolók fejlesztése a norvég kézilabdában a klubalapú gyakorlat és a verseny, a sportakadémia középiskolai programjai, valamint a Norvég Kézilabda Szövetség regionális és országos sportolók fejlesztési kezdeményezésének kölcsönhatásából adódik. A modell lazán kapcsolódik és decentralizált, és olyan hangsúlyt fektet, hogy minél több gyermek és fiatal számára biztosítsanak gyakorlási lehetőségeket. A rendeletek tiltják a sportágspecifikus specializálódást az elit-orientált fejlődés felé 13 éves koruk előtt, és az előírások megsértése esetén pénzügyi szankciók szabhatók ki egyénenként és klub szinten is. Az atléták fejlesztési modellje tehát olyan módon van felépítve, hogy megkönnyítse a későbbi életkor elkötelezettségét szakosodás nélkül (Bjørndal és Ronglan, 2020).”

„Ennek a tanulmánynak a célja tehát az volt, hogy feltárja a sportolók edzésterhelését, a mérkőzések aktivitásának számát és gyakoriságát, valamint a norvég ifjúsági elit kézilabdázók egészségügyi problémáinak (sérülések és betegségek) előfordulását és előfordulását egy versenyszezon során. Ezenkívül a tanulmány megvizsgálja a sportolók egészségügyi problémáit, amelyek a nemhez, a verseny szintjéhez és a nemzetközi csapattagsághoz kapcsolódnak.”

„Gyakorlati következmények és jövőbeli irányok
A jelenlegi tanulmány eredményei azt mutatják, hogy a kézilabdázók jelentős edzéseket és versenyeket terhelnek, és hogy a sérülések és az egészségügyi problémák magasak. Ez arra enged következtetni, hogy a jelenlegi edzésterhelés fenntartható módon nem mozdíthatja elő a tehetségfejlesztést vagy a sportoló jólétét. További kutatásokra van szükség ahhoz, hogy betekintést nyerhessünk a tehetséggondozó programokba, hogyan lehet optimalizálni az edzéseket és a verseny terhelését, valamint hogyan lehet csökkenteni az elit ifjúsági sportolók képzésével kapcsolatos sérüléseket és betegségeket”

„Következtetés
Eredményeink azt mutatják, hogy a sportiskolai programokban részt vevő játékosok nagy edzésnek és versenyterhelésnek vannak kitéve, és általános és jelentős egészségügyi problémák egyaránt gyakoriak. Véleményünk szerint a tehetséggondozás ezen formái fenntarthatatlanok. A sportolók fejlődésének megerősítésére irányuló erőfeszítéseknek az edzés és a verseny terhelésének, valamint a sérülések kockázatának konkrét összefüggésekben történő részletes ismeretén kell alapulniuk. Vizsgálatunk egy új lépést jelent a tudásfejlesztés folyamatában.”