Négyhetes felkészülési keretterv a 9-10 éves gyerekek részére.

A törzsanyagban található elemeket, értelemszerűen korosztálytól függően kell, alkalmazzuk. Eleve a térlátás és az eszközhasználat sem egyezik a két korcsoport esetében. Más a pálya mérete és a labda anyaga is, természetesen különböző érettségi szint a jellemző.
Az első héten a legfontosabb feladat a munkához való szoktatás lenne, hiszen vegyük figyelembe azt a tényt, hogy többségében az ilyen életkorú gyerekek, nem hogy napi két alkalommal nem, de szezonálisan sem eddzenek mindennap. Tehát az első héten 4-6 alkalommal tartanék edzéseket. A foglalkozásokon, fele-fele arányban jelentkezzenek a fizikális és labdás edzésekre történő felkészítés. Végezhetünk felméréseket, teszteket futásra, dinamikus láberő vizsgálatára, vagy nehezített labdák hajítására, vagy éppenséggel törzsstabilizációra. Egyszerű labdaátadások, és alapmozgások felelevenítése lehet a labdás edzések tartalma.

I. hét (futómunka)

1. 2 x 5 perc futás, közte valamilyen felmérés
2. 10 perc folyamatos futás, ugróiskola
3. Vágta futások 10 x 20 m, 5 x 40m

Hétfő: Pihenő du: Labdás edzés összevont
Kedd: de: Futás + Labdás egyéni foglakozások du: Kondicionális képzés
Szerda: de: Pihenő du: Labdás edzés összevont
Csütörtök: de: Futás + Kondicionáló képzés
Péntek: de: Labdás összevont képzés

II. hét (futómunka)

1. 2 x 10 perc folyamatos futás, közte 2 perc pihenő
2. 2 x 15 perc folyamatos futás, közte 3 perc pihenő
3. 15 perc folyamatos futás + 5 perc lüktető futás, közte 3 perc pihenő

Hétfő: de: Futás + kondicionális képzés du: Labdás edzés összevont
Kedd: de: Futás + Labdás egyéni foglakozások du: Kondicionális képzés
Szerda: de: Pihenő, úszás du: Labdás edzés összevont
Csütörtök: de: Futás + Kondicionáló képzés du: Labdás egyéni foglalkozás
Péntek: de:Labdás összevont képzés du: Labdás egyéni képzés

III. hét (futómunka)

1. 2000 m futás időre
2. 3000 m futás időre
3. 30 perc folyamatos futás
4. 1 x 1200 m + 3 x 800 m futás időre, intervall edzés

Hétfő: de: Futás + Kondicionális képzés du: Labdás edzés összevont
Kedd: de: Futás + Labdás egyéni foglakozások du: Kondicionális képzés
Szerda: de: Pihenő, úszás du: Labdás edzés összevont
Csütörtök: de:Futás + Kondicionáló képzés du: Labdás egyéni foglalkozás
Péntek: de: Labdás összevont képzés du: Labdás egyéni képzés

Naponta alkalmanként legyen 60-90 perces foglalkozás a gyerekeknek. A futóprogramot összehangolhatjuk a kondicionális képesség fejlesztéssel, de külön szünet beiktatásával is levezethetjük. Ne feledjük, hogy kisiskolás gyerekekről van szó, akik még nem igazán fogják fel a kitartó futás hasznosságát. Ne is próbáljuk elmagyarázni, mert úgy sem értik. Inkább, helyzeteket, szituációkat teremtsünk a magyarázatok helyett. A futóprogramon kívül olyan, főleg a saját testsúlyra tervezett törzserősítő, stabilizáló programot állítsunk össze, ami alapvetően az izomláncokra épül és főleg a mélyizmokat terheli. Induljunk ki a természetes és az utánzó mozgásokból. Érkezzünk el például,
– hanyatt fekvésből felülések
– állásból guggolások és vissza sorozatban
– mellső támaszhelyzetben láb, kar emelések a törzs megtartásával
– mérlegállások egy lábon
– dynaren állások, guggolások, egy lábon történő súlypont csökkentések
– plank helyzetek 25 – 35 45 másodperces megtartásokkal


A felkészülés tartalmazzon két eltérő labdás edzést. Az egyik csoportos feladatokat, a másik főleg egyéni ügyességi és alap technikai gyakorlatokra építkezzen. Míg az elsőnél sok együtt történő mozgással, a másiknál kis csoportokban, ugyan de az egyéni technikákra koncentrálva képezzük őket. (lövések, cselezések, lendületszerzések, fel és elrugaszkodások, védekező alapállásból történő mozgások) Ezek lehetnek teremben, vagy szabadtéren is.

A harmadik héten igyekezzünk a páros kapcsolatokra koncentrálni és erőltessük a labda nélküli elindulásokat, illetve a labdával történő egy – két lépéssel történő mélységi és szélességi elindulásokat, eltérő átadási irányok és távolságok bekapcsolásával.

A negyedik héten térjünk vissza az első hét edzésszám terjedelmére. Fokozatosan vegyünk vissza az edzések számából, de magát az edzések intenzitását igyekezzünk növelni. Tehát, a sorozat és az ismétlésszámok csökkenjenek, de a hatékonyság és a gyorsaság szintje emelkedjék.
Szabadtéri erősítő jellegű edzések tartalmi része
– Mélységi és szélességi alapmozgások gyakori ismétlésszám melletti alkalmazása állóképesség fejlesztéssel egybekötve (háromszögelések, kitámadások- visszahúzódások időre egyénileg, párban, hármasokban)
– Rajtgyakorlatokkal egybekötött gyors erőfejlesztések (eltérő kiinduló helyzetekből, bizonyos speciális mozgást vagy pozíció felvételt kell végrehajtaniuk)
– Statikus törzserő stabilizációs feladatok (plank helyzetek, támaszban gyakorlatok)
– Dinamikus törzserő gyakorlatok (BOOT CAMP feladatok) természetes és utánzó mozgások nehezített feladatokkal, sok ismétlésszámmal)
– Lelépések, fellépések, mélybe ugrások, sorozatugrások, zsámolyok, torna padok használatával, cikk-cakk ugrások páros és egy lábbal oldal irányban szélesen.
Nehezített labdákkal sorozat hajítások (10 – 15 – 20 – 30) ismétlésszámmal
a. talajról egykezes felső
b. talajról alsó és felső elhajlásos dobások
c. felugrásból történő dobások
d. cselből történő felugrásos dobások
– has, hát, mell, kar, váll, lábizom erősítések saját test mozgatásával

Termi edzések tartalmi része

Védekezés
Kilenc éveseknek
– Egyéni védekező alaphelyzetekből történő helyzet és helyváltoztatások
– Páros + társas alapgyakorlatok, főleg a szélességi és mélységi irányok szerint, ütközések, váltások, felkísérések, sáncolások, ácsúszások stb..
Tízéveseknek már lehetséges
– Páros, társas feladatok, összezárások + besegítések + ütközés lényege
– Beálló elleni védekezés, váltás, fel kisérés, feltolni a beállót, átlövőre fellépés
– Csapatban történő együttmozgás, csapatrészek összehangolása
– Nyitott védelem esetén az oldalakra koncentrálva a beálló helyzete szerint
– 1:1, 2:2, 3:3 elleni emberfogásos védelem gyakorlása, labdatartó játékok
– Előkészítő játékok a helyezkedésre, a labda megszerzésére, a faultok létrehozására

Támadás

Kilenc éveseknek
– Egyén, páros és társas támadó mozgások mélységi és szélességi irányban labda nélkül és labdával. Szélességi és mélységi irányban történő labda nélküli mozgások alkalmazása, de de megfelelő tudatosság hiányában. Húzások, kerülések, keresztek, elzárások stb..
Tízéveseknek már lehetséges,
– Előkészítő játékok, labdatartó, zsámolylabda, rögbi, vonalkézilabda. Fontos az üres területekre történő helyezkedés és a kellő agresszivitás!
– Mélységi lábmunka labdajáratással, kapuelőtérrel szemben. Pozíciók helyes bemozgása, térlátás, térérzékelés.
– Páros kapcsolatok (szélső-átlövő; átlövő-irányító; beálló-irányító)
– 1:1, 2:2, 3:3 elleni támadások
– elzárások, leválások gyakorlása


Indítások
– Egyéni, páros, hármas, négyes
– Csapatrész labdafelhozatal + visszarendeződés
– Küzdő indítások – 1:1, 2:2, 3:3, és csapat: csapat ellen
Kapura lövési feladatok
– Pozícióból, változó lendületszerzéssel (labdaleütés 3 lépés, labdával a kézben 3, 2, 1 lépéssel, társtól kapott labdával, oldal irányból majd hátulról)
– Páros kapcsolatból, labdaátadást követően
– Társas taktikai elemből
– Egyéni képzés formájában, mozgásból, cselből, passzív majd aktív védővel szemben

Bemelegítés jelentősége
Felhívnám mindenki figyelmét, hogy a bemelegítés egyben a sérülések megelőzését is magába kell, hogy foglalja! Ezért minden edző kötelessége levezetni ezeket. Lehetőleg a protokoll gyakorlatait használjátok! A gyerekek egyéni melegítése tiltott!
Minden edzést követően tessék alkalmazni a regeneráló levezetéseket és nyújtó gyakorlatokat, amit szintén az edző vezessen le!

Labda ugyesség fejlesztés alsós gyerekeknek

Kondicionális képességekről általánosságban.

Crossfit training fitness man plank exercise


Az elmúlt 30 év nagy változásai kapcsán kénytelenek vagyunk elgondolkodni, hogy mi minden változott és ezzel összefüggésben, hogyan befolyásoljon minket. Néhány kifejezés, terület, csak ami hirtelen eszembe jut. Tiszta felkészülés, vegyes felkészülés stb…Futás, erősítés, labda csak két-három hét után. Nyújtás hiánya. Streching bejövetele, no de mikor lehet ezen edzés előtt vagy csak a végén. Sérülés megelőzés, propriceptív gyakorlatok, rehabilitáció, gyógytorna. Funkcionális tréning. A propriocepció, vagyis az ízületi helyzetérzés fontos szerepet játszik az ízület dinamikus stabilitásában, az ízület védelmében. Nem célszerű és valójában nem is lehet egymástól függetlenül fejleszteni egyik képességet sem. Kölcsönhatásban vannak a koordinációs képességek fejlesztésével. Néhány gondolat erejéig foglalkozzunk a kondicionális képességekkel egy kicsit általánosságban.

Egyes erőfajták bemutatása és példák említése

Maximális erő Az a legnagyobb erőkifejtés, amelyben az izmok egy adott mozgásszerkezetben a legnagyobb erőkifejtésre képesek.
Relatív erő: Maximális erő egy adott testtömegre nézve. A relatív erő az izom azon képessége, amit egy maximális feszülési megnyúlás után egy gyors összehúzódó fázis követ.

Gyorserő Egy tudatosan létre jövő összehúzódó képesség, ahol a gyors erőkifejtés, optimálisan jön létre. Alapszabály, hogy ehhez egyrészt egy alap maximális erőre van szükség, másrészt pedig megfelelő mozgásmintára, hiszen csak rontunk a helyzeten, ha a fennálló diszfunkciót dinamikával fűszerezzük. A pliometrikus munka várhat.

Relatíverő
A saját testsúlyos terhelés jelölésére szolgálhat a relatív erő, amely az egyénnek a testtömeghez viszonyított ereje. Reaktív vagy PLIOMETRIKUS erő: hatás-ellenhatáson és az ideg-izomapparátus együttműködési törvényszerűségein alapuló önálló kondicionális képesség. A megnyúlás közben megfeszülő (előfeszülő) izmok után engedő (fékező) munkáról azonnal legyőzőre történő átkapcsolása következtében a mozgásban résztvevő egyes izmok összegzett erejénél nagyobb, robbanékony teljesítményt produkál.Alapvetően függ:
A maximális erő színvonalától
Az izom-összehúzódás sebességétől
Az izom reaktív feszülési képességétől

Maximáliserő
Erő alatt a maximális vagy abszolút erőre gondolok (limit erő). Ez az a maximális terhelés, amellyel adott edzettségi fokon az egyén meg tud birkózni a célgyakorlatban. A célgyakorlat ilyenkor mindig összetett, számos ízületet igénybe vevő gyakorlat, mint például az elemelés és a súllyal végzett guggolás. Az erő itt a versenyző testsúlyától független. Ezen a terepen az erőkifejtés a terhelés méretéből adódóan szükségszerűen rövid ideig tart. Az erő fajtái közül ez a legfontosabb, minden egyéb csak ezután következik hierarchikusan

Erő-állóképesség
Itt már megjelenik egy határozott állóképességi elem. Az erőkifejtés ideje hosszabb, ám ettől még nem halványul el a tevékenység erőigénye. A saját testsúlyos terhelés jelölésére szolgálhat a relatív erő, amely az egyénnek a testtömeghez viszonyított ereje. Azaz, például, hogy hány fekvőtámaszt, húzódzkodást tud elvégezni, vagy saját testsúlyának hányszorosával képes egy adott gyakorlatot elvégezni. Itt az önsúly szolgál mérceként. Gyakran előfordul, hogy egy nagyobb testsúllyal, nagyobb izomtömeggel bíró atléta nálánál sokkal kisebb abszolút erővel bíró társának relatív ereje mögött eltörpül. De ettől még ugye nem gondoljuk, hogy aki százötven fekvőtámaszt tud egyvégtében lenyomni, az erősebb annál, aki 250 kilóval nyom fekve?

Reaktív erő
Reaktív vagy PLIOMETRIKUS erő: hatás-ellenhatáson és az ideg-izomapparátus együttműködési törvényszerűségein alapuló önálló kondicionális képesség. A megnyúlás közben megfeszülő (előfeszülő) izmok után engedő (fékező) munkáról azonnal legyőzőre történő átkapcsolása következtében a mozgásban résztvevő egyes izmok összegzett erejénél nagyobb, robbanékony teljesítményt produkál.
Alapvetően függ:
A maximális erő színvonalától
Az izom-összehúzódás sebességétől
Az izom reaktív feszülési képességétől

Az állóképesség

Az állóképesség 80-90 % – ban öröklés által meghatározott tulajdonság. A teljesítmény alsó és felső határa és fejlődésének üteme a genetikai kódtól függ.
Minden izomtevékenységhez – így az állóképességi jellegű izomtevékenységhez is – a szükséges energiát elsősorban, közvetlenül az ATP (adenozintrifoszfát) szolgáltatja. Ez tulajdonképpen „energiatároló” vegyület, és bármely izomműködés kizárólag az ATP formájában tárolt energia terhére történhet. Amennyiben a fizikai igénybevétel nagy intenzitású és viszonylag rövid ideig tart (t > 15 s ), akkor az energia biztosítása az izomban már eleve meglévő ATP révén történik. Ezt a „szolgáltatást” anaerob alaktacid folyamatnak nevezzük. Tulajdonképpen az energiaraktár kiürítése, energiafelhasználás játszódik le. A terhelés időtartamának rövidsége miatt tejsav még nem, illetve minimális mennyiségben (alig kimutatható mértékben) szaporodik fel (alaktacid). Az izom rövid idei képes oxigénfelvétel nélkül is dolgozni. Azt az oxigénmennyiséget, amelyre a munka végzéséhez szükség lenne, oxigénadóságnak nevezzük, ennek kiegyenlítése a terhelés után történik meg.

Abban az esetben, ha a terhelés időtartama 45 – 55 s-ig tart (viszonylag magas intenzitás mellett) az izmokban az anaerob glikolízis vagy glikogenolízis útján is nyerhető energia, – azaz ATP. A munkavégzéshez az ATP felhasználása és ennek pótlása, azaz az ATP bomlása, mint energiafelhasználás és az ATP beépítés, mint energianyerés, – az anaerob laktacid folyamatok révén történik

Az állóképesség fejlesztésének módszerei

A Marathon módszer

Fartlek (iramjáték)
A klasszikus, intervallumos edzés során a pihenési szakaszban a pulzusszám 120 ütés/perc alá nem mehet. A pulzusszám 120 alá süllyedésekor a hajszálerek megkezdik összehúzódásukat, és nagyobb munka kell az optimális 180 körüli pulzusérték újbóli eléréséhez. A mai csúcsterhelésekben igen gyakran előfordul, hogy 140 – 150-es pulzus mellett kezdődik a következő munkaszakasz.

Ismétléses edzésmódszer

Hosszútávú állóképesség 15-30 perc feletti erőkifejtés esetén, iram- vagy intenzitáscsökkenés nélkül. Aerob energianyerési folyamat, nő a szív ütő térfogata. Fontos a megfelelő intenzitás megválasztása.

Középtávú állóképesség 2-9 perc közötti időtartam (800-1500 m síkfutás, 200-400 m úszás). Részben aerob, részben anaerob, mérsékelt oxigénadósság jön létre. Fontos: erőállóképesség, gyorsasági állóképesség szintje. Az adott távok viszonylag magas iramban, nagy ellenállás mellett teljesítendők. Minél nagyobb az intenzitás, annál nagyobb hányadban anaerob. (3000 m 20%, 1500 m 40-50% az anaerob energianyerés aránya) Mivel a mozgás még mindig nagyobbrészt aerob, ezért fontos a hosszútávú állóképesség fejlesztése.

Rövidtávú állóképesség 45 mp-2 perc között. Anaerob: 400 m: 80%, 800 m: 60-70%. Fontos: az energia raktárak edzettsége, a szervezet azon képessége, hogy az anyagcserében a savanyú reakciókat semlegesíteni tudja, oxigénhiányos energianyerés képessége, az izmoknak az a tulajdonsága, hogy magas tejsav tartalom mellett is össze tudnak húzódni.

Erőállóképessé: állóképességi szempontból: nagy teljesítmény mellett a helyi izomfáradás későn alakul ki. Szerepet kap: nagy ellenállás mellett végzett sportoknál (birkózás, szertorna), középtávú- és hosszútávú állóképességi sportoknál.

Gyorsasági állóképesség ellenállás a fáradás miatt bekövetkező sebességcsökkenéssel szemben. Főként az korai elfáradása játszik szerepet ebben a képességben, önálló képességként ritkán jelenik meg (200 m síkfutás).

Gyorsaság

A gyorsaság az a kondicionális képesség, amely az adott feltételek mellett az érzékelési, megismerési folyamatok és az ideg-izomrendszer segítségével a lehető legnagyobb reagálási, és mozdulatsebesség elérését teszi lehetővé.

A tudomány jelenlegi ismerete szerint az izomrost összetételi mutatók közül a rostvastagság változtatható. Éppen ezért az edzéseknek arra kell irányulniuk, hogy a rostok méretét megváltoztassák.
ÖSSZEFOGLALVA az edzéseknek arra kell irányulni, hogy minél több motoros egység kapcsolódjon be az erőkifejtésbe.
A motoros egységek a lehető legrövidebb időn belül kapcsolódjanak az erőkifejtésbe (motoros egység szinkronizáció).
Az egyes izmok egyszerre fejtsék ki erejüket.

A gyorsaság megjelenése

Lokomotorikus gyorsaság: helyzetváltoztató gyorsaság, összetett képesség.
A gyorsaság fogalma összetett és ellentmondásos. Haladási sebesség függ: reakcióidőtől, mozdulatgyorsaságtól + lépéshossztól. (100m ffi: 2,2-2,5m, hosszútávfutó: 1,5-1,7 m, kocogóké: 0,7-1 m,2 m.)

Mozdulatgyorsaság: (például, vívóknál) egyetlen mozdulat végrehajtásának gyorsasága. Lehet valaki kiváló, gyors vívó, de lassú rövidtávfutó.

Egyszerű reakció adott, ismert ingerre adott egyszerű mozgásválasz (például, rajt)

Összetett reakció adott, ismert ingerre adott összetett mozgásválasz (például, vívók, küzdősportok)

Az egyszerű reakciókat javítják a gyakoroltatott összetett reakciók, de fordítva nem igaz: felvillanó fényre lámpakapcsolót nyomogatva nem javul a kapusteljesítmény fociban. Mozgótárgyas sportág (tenisz, röplabda) gyorsasága függ a mozgó tárgy érzékelésének gyorsaságától. A szemmel tartott tárgyra gyorsabban tudunk reagálni, mint váratlanul felbukkanóra.

Helyzetgyorsaság a választás vagy döntés, illetve helyzetmegoldás gyorsasága, függ a taktikai tudástól, nagyon jól fejleszthető. („olvasni” az ellenfél játékát – tenisz, öregfiúk)

Egyszerű reakcióidő egyfajta ingerre kell reagálni. A jel megjelenése és a mozdulat megkezdése között eltelt időt mérjük.

Választásos reakcióidő: több alternatíva közötti választás után a cselekvéshez szükséges időértéket mérjük. Az alternatívák számától függően a reakcióidő értéke nő.

Reakciógyorsaság vagy reagálási gyorsaság (külső parancsra indul a mozgás).

Vágtagyorsaság vagy lokomotorikus gyorsaság a ciklikus mozgások távleküzdése során kialakult, és tartott sebesség viszonyokat jelenti.

Vágtagyorsaságon az általában a 20 secundumon belüli maximális teljesítményeket értjük.

Gyorsulási – lassulási képesség azt a mozgás – végrehajtási képet jelenti, amelynek során a sportoló mozgásszabályozása és fizikai képességei alapján a lehető legrövidebb időtartam alatt eléri a mozgási sebességének csúcsértékét, illetve ebből a maximumból a lehető legrövidebb idő alatt lefékezi a haladási sebességét. Sportjátékok területén a siker alapfeltétele a gyors robbanékony megindulás, a visszaforduláshoz szükséges fékezésből történő újragyorsulás.

Helyzetgyorsaság, választásos vagy döntési gyorsaság: A sport-, a versenyzés folyamatában az egyén számára feltárulkozó döntést igénylő taktikai helyzetek, többválasztásos alternatívák létrejötte, célszerű cselekvési programok alkalmazásának lehetőségét kínálják föl. A gondolkodás különböző részfázisainak – információ felvételétől a döntés meghozataláig – az összerendezése a döntéseknek megfelelő mozgásprogram megindításával és koordinált végrehajtásával, milyen rövid idő alatt történik.

A helyzetgyorsasági képesség színvonalában. A játék helyzetek gyors felismerése, a döntés és a cselekvés végrehajtásának összetett képessége játszik döntő szerepet.Tényezőként itt is szerepel a kellő szintű technikai, taktikai tudás.

Gyors erőkifejtés (gyorsítás – lassítás)

Mozgásgyorsaság, – valamint az ezekben együttesen is jelentkezik a játékügyesség.
Figyelemre méltó tényezőként kell megemlíteni a RUTIN fogalmát. Az anticipáció (mozgás elővételezése) javítja, a bizonytalansági tényező csökkenti a gyorsaság szintjét. A szer, az ellenfél mozgásából, egyéb magatartási reakcióiból következtetni lehet (ANTICIPÁLNI) a cselekvésre. A helyzetgyorsaság vagy szituációs gyorsaság a többfajta megoldási lehetőségekből adódik. A lehető legkedvezőbb megoldás kiválasztása egyben meggyorsítja a reagálást, ezzel együtt a cselekvés végrehajtását is.

Nagyon figyelni kell a mértékre, a terjedelemre, az intenzitásra és legfőképpen a pihenésre. Bonyolult élettani és pszichológiai következményekkel kell számolni.

Természetesen erre nincs lehetősége az edzők 70-80 % nak felkészültség, pénz és kellő szaktudás hiányában. Nagyon kevés műhelynek és területnek adatik meg, hogy kellő orvosi vagy fizióterapeuta háttere legyen a munkájuk során.

Crossfit training fitness man plank exercise

Edzések, mérkőzések előtti bemelegítés.

A bemelegítés során több olyan szervrendszer működését kell nyugalmi funkcióból, munkahelyzetbe hozni, amely a terhelések, edzések végrehajtásának alapját képezik.

Mozgató szervrendszer
Az ízületekben található nedvtermelés fokozódik, ami által az íz felszínek egymáson való elcsúszása könnyebbé válik. Ez a hatás a porcok kopása, esetleges repedése, leválása ellenében hat.

Keringés rendszer
Az izmok vérellátása növekszik. Az izmok vérbőségének kialakulása azok hőmérsékletét is emeli és így rugalmasabbá válnak.
Növekszik a pulzus szám és a pulzustérfogat, ez a vér oxigénszállító kapacitását fokozza.

Légző rendszer, idegrendszer
Az izom-vérellátásának fokozódása, kialakítja a szervezet munkára való felkészítését.
A test hőszabályozásának változása, a test verejtékezését eredményezi.
A központi idegrendszer koordináló szerepe a sport specifikus mozdulatok programjában teljesedik ki.

A bemelegítés célja: az általános biológiai-fiziológiai, pszichikai készenléti állapot megteremtése a fokozott munkára, edzésterhelésre.

• A bemelegítésben alkalmazott terhelés: a bemelegítés alatt a szervezetnek fokozatosan növekvő optimális terhelésre van szüksége. Az optimális terhelés megtalálása szinte lehetetlen, de törekedni kell rá.

• A bemelegítés időtartama: a fokozatosan növekvő terhelés mellett a bemelegítés időtartamát is optimalizálni kell az adott klimatikus viszonyok között. Az optimális időtartam betartását a bemelegítendő szervrendszerek élettani szükségletei diktálják.

A bemelegítés fajtái:

• általános bemelegítés (élettani szempontok dominálnak),

• speciális sportági bemelegítés (az edzés fő része tartalmának speciális követelményei dominálnak).

Az általános bemelegítésben a szervezet nagyobb terhelésre való felkészítését az izomrendszer, ízületi rendszer, a szív és keringési rendszer, az energiaszolgáltató rendszerek, az érzékszervek és idegrendszer együttműködésének és kölcsönhatásainak ismeretében kell megoldani.

• Az izomrendszer felkészítését,

– az izmok merev nyugalmi tónusának oldásával,
– az izmok és ezáltal az egész test hőmérsékletének emelésével,
– a szív- és vázizmok fokozott vér- és oxigénellátásával érhetjük el.

A bemelegítés gyakorlatsorozata hat fő egységből, blokkból áll:
• mérsékelt nyújtó hatású blokk

• keringést fokozó blokk I.

• fő nyújtó hatású blokk

• keringést fokozó blokk II.

• erősítő hatású blokk

• sportág-specifikus bemelegítés blokk

Az időtartam függ: a napszaktól (reggel hosszabb, mint du. és este), a klimatikus viszonyoktól (hidegben hosszabb, mint melegben), a bemelegítést megelőző tevékenységformáktól és azok intenzitásától.

• A bemelegítés intenzitását fokozatosan növeljük.

• Ha a bemelegítés túl rövid, megnőhet a sérülésveszély.

• Ha a bemelegítés túl rövid és túlságosan intenzív, az edzés, illetve a verseny alatt hamarabb következhet be átmeneti, indokolatlannak tűnő fáradás.

• Ha a bemelegítés hosszabb, illetve túl hosszú, időpazarlás.

• Ha a bemelegítés túl hosszú és túl intenzív, idő- és energiapazarlás.

• A bemelegítés jótékony hatása kb. 15 percig őrizhető meg. Ennél hosszabb kényszerpihenő esetén mérsékelt nyújtó hatású és közepes intenzitású, keringést, hőtermelést fokozó mozgásokra van szükség.

Milyen bemelegítési módszereket alkalmazhatunk a kézilabda sportban?

1. Klasszikus, vagy tradicionális

2. Labda nélkül, vagy labdával

3. Játékos keretbe foglalt
a. labda nélküli
b. labdás

4. Erősítő jellegű

I. Eszköz nélkül
a. egyéni
b. páros
c. hármas

II. Eszközzel (kézi súlyzóval, nehezített labdával, zsámollyal, tornapaddal stb.…)

5. Koordinációs fejlesztéssel egybekötött gyakorlatok

b. Agility létra használata
c. Kerékpárgumi külsők
d. Lapos bóják

6. Gyógytorna hatású

a. Eszköz nélkül (Főleg törzsstabilizáció)
b. Eszközzel (Dynar, Bosu)

7. Protokoll bemelegítés (sérülés megelőzés, prevenció)

8. Funkcionális edzésgyakorlatok használatával

1. Eszköz nélkül

2. Eszköz használatával (DBands, Band, Henger stb.…)

Új utánpótlás-nevelési program lép életbe.


Az egységes tematika lényege

Ha csak gondolkodunk és még semmit nem tettünk a tanítványainkkal, akkor is egységesen tegyük ezt. Legyen ez nevelési alapelv, vagy képzési szempont, az utánpótlás nevelése sok irányból megalapozott, egymásra épülő és egységes folyamat legyen. A tematika abban fog segíteni a sportszervezetek és a nevelőedzői számára, hogy magát a folyamatot helyezi előtérbe. Hiszen a hibák nemcsak akkor kezdődnek, hogy a mit, mikor és hogyan kérdésekre nem megfelelő válaszok érkeznek, hanem a miért pont ezt, vagy miért pont azt helyezzük előtérben az oktatás folyamatában. Egészen pontosan, az objektív képzési elv érvényesülése, szűrni és rangsorolni fogja egy adott edző, adott megoldásra váró feladatait. A képességek fejlesztése a legfontosabb feladata a folyamatnak. Ebben csak az lát tisztán, aki érti és elfogadja magát a felépítettséget. A korábbi évekkel ellentétben nem a „toldozgatás-foltozgatás” hanem a tudatos építkezésé lesz a főszerep!

Az egységesség, idővel megszünteti a képzettségbéli különbségeket, főleg 14 éves életkorig. Nagyobb felületet biztosít majd a kiválasztásnak. Az edzők azonos értékrendek mellett oktatják, nevelik tanítványaikat, ami elvezeti őket a jobb kommunikáció használatához és ezzel megváltozhat az eddigi „belterjesen” gondolkodó szemléletmód. Talán, idővel arculata és markáns megjelenése lesz a magyar kézilabdázásnak.
A szakmai segítségnyújtás, vagyis maga a tematika országos szintű lefedettséget fog biztosítani. Hatéves életkortól tizennyolc éves életkorig, szakmai képzettségi szempontokat állít fel. Edzéselméleti és edzés módszertani tanácsokat fogalmaz meg. Közel 250 gyakorlatot, illetve korosztályonként tudáspróbákat tartalmaz a papírformátumú szakanyag, amihez minden sportszervezet összes nevelőedzője alanyi jogon hozzájut.

Digitális felület kialakítása, kezelése.

Minden sportszervezetnek és/vagy intézménynek hozzáférése lesz az MKSZ honlápján egy olyan felülethez, amelyen napi és havi rendszerességgel kötelezően dokumentálandó az edzők és csapataik edzésmunkája.
A „kötelező” szóval kezdődő mondat egyfajta ellenérzést vált ki az olvasóból. A régi beidegződések munkálkodása sem javít ezen az állapoton, főleg az én és a nálam idősebb nemzedék esetében. Azonban olykor a magától érthető dolgok között is vannak számunkra jobban elfogadható, de végül is kötelező érvényű elvek, tevékenységek, de nem mondjuk ki, hogy kötelező, azonban mégis tisztában vagyunk vele. Mint például, ha belépek valahová köszönök, színházban kikapcsolom a mobilom, vagy a főtétel előtt fogyasztom el a levest, a lefekvés előtti tisztálkodás, vagy mielőtt lelépek az úttestre körülnézek. Minden magára adó edző adminisztrál, tervez, napi jegyzetelést végez, teszteket csinál, rögzíti a különféle felméréseinek eredményeit.
Ma még bizonyára sokan írnak, terveznek spirálfüzetekbe, azonban az adatokat, egészen biztos, hogy az informatikai ismeretükre alapozva, digitálisan tárolják el. Mint ahogy a hanghordozók világában is eljutottunk a bakelit lemeztől az mp3 lejátszókig, úgy a papírformátumú lexikonokat, újságokat is leváltja a digitalizált változat.
A kérdés tehát nem az, hogy miért kell csinálni, hanem, hogy hová kell adminisztrálni az edzők számára. A kialakított felület, nemcsak az adott edzőnek, hanem a sportszervezet részére is lehetőséget ad az adatok ellenőrzésére, és olyan információk felvitelére, amire a központi adatbázis nem lesz kíváncsi. Az adott sportszervezet vezetője, mint az adott terület szakfelügyelője, hozzáféréssel fog rendelkezni, tehát nemcsak látni, hanem belső üzenetváltásra is képes lesz saját szakembergárdájával.

A következő lépéseket kell megtenni az adott felületen

1. Minden sportszervezet, intézmény felviszi a saját maga csapatait az edzésbeosztás szerint. Tehát a rendszer arra lesz kíváncsi, hogy a gyerekek, melyik edzővel és hol végzik a heti edzéseket. (egy edzőnek két ilyen csapata lehet)
2. Minden sportszervezetnek, intézménynek el kell juttatni az MKSZ részére az összes edzéshelyszínt, ahol csapatai edzésileg foglalkoztatva vannak.
3. Az adott edző felviszi a hozzá edzésileg tartozó gyerekeket a rendszerbe.
4. Az edzőnek két tevékenysége lesz ezt követően, edzésnaplót vezet és edzéstervet készit egy hónappal előre.
5. Minden tevékenység adott lesz a felületen, amire csak rá kell klikkelni. Azt hogy ezen belül milyen gyakorlatokat alkalmaz, már az ő saját maga kreativitására van bízva.
6. Lesz egy tesztek, felmérések felület is a rendszerben, amit az edző, vagy a sportszervezet szabadon is használhat, illetve lesznek központilag elvárt felmérések. A távlati terv, hogy idővel növelni tudjuk a későbbi időkben felhasználható adatainkat.
7. Tehát a felület nemcsak országos szinten, hanem a helyi sportszervezet szakmai munkáját is segíti. Ki és melyik sportszervezet, milyen hatékonyan fogja kihasználni a felület lehetőségeit?

Szakfelügyelők munkája

Minden az eddigiektől eltérő folyamat, tevékenység, vagy egy új rendszer igényli az ellenőrzés bevezetését. A világ minden táján így van ez. A kérdés, hogy milyen mértékben, mit és hogyan végzi el? Az újszerűség, amiben előre kell lépni a mi esetünkben az maga a tematika elfogadtatása, és ebben a folyamatosságot megtalálva a felépítettség értelmezése lenne. Megtalálni, megmutatni az egyes korcsoporttal foglalkozó nevelőedzők számára azt a gondolkodásmódot, hogy tanítványai jelen állapotban is egy építkezés közepén vannak. Pontosabban, a pillanatnyi akadályok ne vonják el a figyelmét a lényeges dolgokról. A legnagyobb hiba, amikor a nevelőedző taktikai szempontból akarja képezni tanítványait, több esetben meggondolatlanul. A taktikai képzés a legutolsó fázis a nevelőmunkában! Képességfejlesztés, illetve a mozgások, mozdulatok technika oktatása minden esetben előbbre való tevékenység. Ha nincs izomzat, hiányos, vagy helytelen a technika. Ha nincs kondíció és ezért a technika hibás, nem lehet jó taktikát felépíteni, mert az alapok hiányoznak hozzá! Azonban a képességek fejlesztése területén sem mindegy, hogy mikor, mit és hogyan képezzünk. Az ismeretanyag folyamatos bővülése és a sporttudomány állandó fejlődése miatt, adott korcsoportok esetében irányított ingereket kell behozni a képzésbe. Figyelni kell a szenzitivitásra és arra is, hogy mikor érnek be a „retardált” gyerekek. A nevelőedzők többsége az akcelerált, alapvetően kicsi, de gyors és ügyes gyerekeket játszatja, mert nyerni akarja mérkőzést. Többé kevésbe megsajnáljuk a kisiskolás gyerekeket, de ha ebben az életkorban nem fejlesszük az aerob állóképességüket, később problémát fog okozni.
A szakfelügyelőknek abban lesz fontos feladatuk, hogy szakmailag rávilágítsanak a lényeges dolgokra. Motiváljon, ha kell, nyugtasson, de olykor, ha kibillen a képzésmenete az edző kezéből, képes legyen elmagyarázni, hogy ehhez a képzési szinthez mit kell tenni az edzőnek, hogy tanítványai eljussanak a céljaik felé. Lényeges továbbá tudni, hogy az adott sportszervezet vezetőjével, az adott terület régióvezetőjével és a megyei szövetséggel is kapcsolatban álljon a szakfelügyelő.
Kellő ismerettel a háta mögött a szakfelügyelőnek a digitalizált felületek kezelése és működtetése területén is szükséges lesz a segítségnyújtás az adott területen, hiszen sokan lesznek olyanok, akik nem kevés tapasztalattal rendelkeznek az informatikában. Az a terület, amiért a szakfelügyelő felel, egyes megyékben 35-40 sportszervezetet is tartalmaz. Mindenkihez egy időben nem képes eljutni, ezért a digitális felületen figyelni tudja az edzők tevékenységét. Üzeneteket tud majd küldeni a rendszeren belül az egyéneknek vagy mindenkinek, egyaránt ha ez szükséges.
Végül kiemelném, hogy a szakfelügyelők semmilyen határt, korlátot nem szabnak az edzők öntevékeny kreatív hozzáállásában mindaddig, amíg munkájuk abban a szemléletben zajlik, ahogy ezt a tematika előírja nekik. A szakfelügyelők objektív, pozitív gondolkodású, érzelmektől mentes hozzáállással, következetesen és részrehajlás nélkül fogják végezni a munkájukat.

THE EDUCATION OF HANDBALL IN LITTLE PUPILLAGE

Imagine that children go to the trainings only because they enjoy what they do, because it brings them joy. But if children are conscious of the fact that they have to perform something compulsory, on the first occasion when they notice the possibility for something more interesting and playful, they will move away from handball.

Should I be a good teacher and also a handball expert? Do I have to be able to provide educational tasks but at the same time direct outstanding talents into competitive sport? Playing handball is only possible in teams and against another team.

Az elfogadás kérdése


Fiatal edző éveimben, nem értettem az összefüggéseket, nem találtam anyagot, ami rámutatott, hogy a nevelés folyamata mitől és miért lehet egymásra épülő és folyamatos. Tanáraim stádiumokat és kész kialakult technikákat mutattak számomra. Hogyan tudok technikailag helyesen kivitelezni mozgásokat, vagy milyen teljesítményt kell mutatnom, hogy bizonyos korosztályos válogatott motorikus fejlettségi szintjét elérjem. A folyamat, hogy a különféle életkorban mit és mikor és hogyan oktassunk, senki nem árulta el nekem. Nos, ilyen nem létezett. Sok fejtöréstől és hezitáló időszaktól mentett volna meg. Persze az sem okozott volna gondot, ha a sejtéseimet, a bizonytalan döntéseimet megerősítette volna valaki, hogy az út, amit választottam, vagy maga a képzés felépítettsége helyes és megfelelő. Nekem is voltak szerencsés tanítványaim, akik eljutottak a csúcsra. Bizonyára ez másokkal is előfordult, de az igazi értelmet és a választ, hogy mindez miért történhetett meg, nem tudtuk megadni. Ilyen és ehhez hasonló nyilatkozatokat tettünk az adott játékosról. Talán mert igazi nagy tehetség volt. Nagyon szorgalmas és jó adottságai voltak. Kivételes technikai tudása volt. Hallatlan szívós, erős és jó harcos. Ördögien cselezett és kifinomult a technikája.

Ha egy hatemeletes lépcsőháznak azonosítanánk be az utánpótlás nevelés folyamatát a kisiskoláskortól a felnőtté válás állomásáig. Nos, könnyen lehetne szemléltetni a jelen gondjait a képzés területén. Ugyanis ha minden egyes lépcsőfok egy egy lényeges részét alkotja a képzés folyamatának, legyen az akár nevelés, képességfejlesztés vagy technikai érettségi szint. Ebben a lépcsőzésben korán kiesnek azok a gyerekek, akik kisiskoláskorban nem kapják meg a megfelelő koordináció fejlesztést. A kimaradt lépcsőfokokat nem képesek átugrani. Ilyen lehet például az is, ha nem kap kiemelt figyelmet a serdülő életkor elején az aerob állóképesség fejlesztése, illetve a serdülőkor végén a szükséges gyorserő és ezzel szorosan összefüggésben álló technikai képzéshez rendelt kondicionális fejlettség. Ahogy a gyerek kronológiailag növekszik, úgy távolodnak egymástól a lépcsőfokok. Soha nem ismételhető és nem behozható hátrányba kerülnek azok a kollégák, akik kondicionális hátránnyal, vagy technikai hibákkal és eszetlen taktikai tudással akarják felfelé rohantatni a tanítványaikat az emelkedőn. Képtelenek lesznek felérni a csúcsra, a hatodik emeletre, vagyis a felnőtt sportolói szintre.

Igen, eddig is voltak és lesznek kiváló sportolóink, akik büszkeséget és örömet okoztak nekünk, mert felnőtt szinten megmaradtak és jó vagy éppen válogatott kézilabdázók váltak belőlük. Na de hányan nem? Az elfogadás a fejlődés felé abban áll, hogy magát az egységességet és a folyamatot állítjuk szembe a múltbéli ad hock képzéssel. Ismereteink bővültek az elmúlt évtizedek alatt. Tudjuk, hogy mikor, mit érdemes tanítani és azt milyen módszerrel vagyunk képesek a leghatékonyabban átadni.

a group of girls run forward as a little boy strolls slowly behind them

Lesznek szakemberek, akiknek nem azt kell megmondani, hogyan csináljuk, hanem, hogyan érdemes. Nekik kötelességük lesz az egész folyamatot ismerni, közvetíteni a területen. Ha elfogadjuk, hogy az edzőnek minden esetben adminisztrálnia kell magát, és ezzel azonosulni tudunk, már csak egy lépés szükséges a tudatos készültségi szint elérése felé. A naprakész, tervező nevelőedző eddig csak kevesek sajátjaként, vagy inkább elképzelés szinten működött. Aki elfogadja a segítséget és nem valami szükségszerű és fentről jövő kötelezettséget elővételez a mentori rendszer bevezetésével, az képes lesz megváltozni hozzáállását és munkájával, a hibázás eshetőségét a minimálisra tudja csökkenteni.
Mindez elfogadás kérdése lesz.

Amikor egy „álom” megvalósulni látszik.

Több év telt el, amióta írásra adtam a fejem. Azok az olvasóim, akik már régóta megtisztelnek figyelmükkel, bizonyára emlékeznek, hogy milyen témákban és mennyire elhívatottan képviseltem az elkötelezettségemet az utánpótlás-nevelés témájában. Fontosnak és időszerűnek éreztem, hogy sportágunk nevelőedzőit tájékoztassam elképzeléseimről, gondolkodásmódomról. Azt a szellemiséget, amit az elmúlt sok esztendő tapasztalataiból leszűrve gép elé ülve közreadtam, ma sem gondolom másképp.
Ma olyan beosztásból szemlélhetem a sportágunkat, hogy bizonyos kérdésekben lehetőségem nyílt, nyílik a megvalósíthatóságáért tenni valamit. Nagy lelkesedéssel vetettem bele magam a munkába. Az elmúlt több évtized tükrében kijelenthetem, hogy ami most történik, vagy ami meg fog történni, az számomra álomszerű.

Szerettem volna, hogy EGYSÉGESEK LEGYÜNK A KÉPZÉS TERÜLETÉN országos szinten.
Mint ahogy az is lényeges lenne, hogy idővel szűnjenek meg A KÉPZÉSBELI KÜLÖNBSÉGEK.
Több fórumon elmondtam, hogy legyen egy MINDENKI SZÁMÁRA ELÉRHETŐ közös, egymásra épülő SZAKMAI TEMATIKA.

Örömmel jelenthetem ki, hogy mindez nyártól két lábra áll és elindul a változások és a reménykeltő fejlődés irányába. A szakmai tematika négy fontos alapelemre épül.

1. Képzési fázisok, feladatok egymásra építve, kétéves bontásban 7 – 18 év között.
2. Általános és korosztályra bontott edzéselméleti ismeretek.
3. Módszertani segédlet.
4. Rajzolt gyakorlatok (200)

Minden neveléssel foglalkozó kolléga, aki az országban tevékenykedik, alanyi jogon hozzájut a szezon kezdetén.
Olyan országos lefedettségű felépítményt szeretnénk kialakítani, ami garantálja, hogy pár éven belül elindul a szakmai fejlődés. Továbbá szeretném, hogy minden edző a saját területén ismerje fel és tudja helyesen értelmezni a lényeget.

MIKOR? MIT? HOGYAN? kell csinálni kérdésekre a válaszokat.
Csak azt kívánhatom, hogy az ÉBREDÉS is szép és eredményes legyen!

A gyors labdafelhozatal oktatása II. rész


Az elindított képzési fázisokat követően, lépésenként haladjunk a taktikai elképzeléseinkkel. Tanítványaink ezek szerint, túl vannak az alapok elsajátításában.

– időben történő elindulás
– a labda átvétele minden irányból mozgás közben
– a labda nélküli játékos üres területre történő helyezkedésének lényege
– a labda továbbítása megfelelő erővel és pontossággal

A hangjelzésre történő, vagy valamilyen tevékenység elvégzését követő gyors elindulásokat, már a kezdet kezdetén építsük be az oktatás folyamatába. Másik lényeges és hasznos segítség a távolság és a mozgásirányok hatékony felismerése, megérzése kapcsán, hogy jeleket, jelzéseket használjunk az előkészítő időszakban. A gyerek térlátása és a térben történő mozgása folyamatosan fejlődni fog. Ezzel együtt a gyerekek tempó és ritmus érzékelésének folyamatos igénybevételével a határozottsága, egyben a felismerő készsége is pallérozódik. Nem igazán tudjuk szétválasztani az előbb említett koordinációs feladatok megvalósulását, ha kompakt módon állítjuk össze a feladatokat.
Eleinte ne kényszerítsük a gyerekeket egyes területek irányított megjátszására. Találják meg maguk, ismerjék fel egyénileg a lehetőségeiket. Ez persze nem fog sikerülni hathatós segítség nélkül! Sűrű szüneteket, és gyakori magyarázatokat kell adnunk a gyakorlatokat megállítva. Járjuk le velük, mozgassuk le a gyerekeket az általunk helyesnek tartott útvonalakat. Eleinte sűrűn, majd egyre ritkábban instruáljuk Őket! A labdás és labda nélküli térben történő mozgás az egyik legnehezebb taktikai feladat. Abban az esetben várhatunk el előrelépést egy általunk meghatározott taktikai folyamatban, ha előtte a gyerek ismeri, és ez által felismeri a lehetőségekben rejlő megoldásokat. Ha az alábbi kérdésekre a válaszokat tudni fogják tanítványaink a fejlődésük garantált lesz.

– Miért kell megállni a labda birtoklása alatt?
– Miért kell továbbítanom a labdát?
– Kinek és milyen irányba kell átadnom a labdát?
– Miért kell folyamatosan mozognom a labdával, amíg csak lehetséges?
– Hogyan helyezkedjek az üres területre, hogy megjátszható legyek a labdával?
– Miért kell közeledni, vagy távolodni a labda nélküli játékosnak a labdát birtokló helyzete szerint?


Ne kövessük el azt a hibát, hogy olyat várjunk el a gyerektől, amire még sem fejben, sem testtudatban nem érett meg. Nos, a fenti tudásszintek sportágunktól és a kézilabda pályától független területeken is képzési fázisok. Hiszen a labdajátékok alapja ez!

Az oktatásnak el kell jutnia egy olyan szintre, hogy a labdafelhozatal magába hordozza a játék lényegét. Pontosabban a létszám fölény kialakítását.
Az eredmény nem a mozgások, játékok elnevezésében, hanem a helyes irányok és az ebből adódó létszámfölény kialakításában lesz. A tanítványaink nem előre programozható „robotok” legyenek, hanem a lehetőségeket felismerő és jó döntéseket hozó kreatív gyerekek. Nagyon sok előkészítő és rávezető játékot alkalmazzunk ennek érdekében. A végső cél elérését lépésekkel és nem azonnali tényszerű gyakorlással érhetjük el. Változatos ingerek és szokássá érett alkalmazásokat igényel a tanítás. Ehhez idő, türelem és a megfelelő alap szükséges.

Az alábbi klipek a jó döntések meghozatalára irányuló gyakorlatokat mutat be, a serdülő válogatottjaink segítségével.

A gyors labdafelhozatal oktatása I rész.

Szeretném tudatosítani, ahhoz hogy bizonyos, vagy minimális taktikai elvárásaink legyenek a tanítványainkkal szemben, túl kell esni az alapvető képességek és a célhoz szükséges tudati követelmények elsajátításán.
Ugyanakkor a tanítás fázisában, már korán lépjen be a védő, illetve a visszafutó védőjátékos zavaró tevékenysége. A játék minden elemében, és ezek oktatásában két oldal jelenik meg. Hasonlóan, mint a verseny szituációban, a képzés folyamán is „támadó – védő kapcsolat” felállítása és variálása esetén leszünk képesek előre lépni az elsajátítás útján. Persze a didaktikai elemnek, mint az egyszerűbbtől haladjunk az összetett felé, érvényesülnie kell! Alapvető képesség, hogy a lehető leggyorsabban induljon el a védő a labda megszerzését követően. Legyen dinamikus az elindulása, rajthelyzet szerű. Megfelelő időben forduljon hátra felsőtestével az érkező labda irányába, amikor még zavartalanul képes elkapni a labdát. Lényeges kívánalom, hogy legyen alkalmas a kapus, vagy egy olyan játékos, akinek már adott a felkészültsége, technikai és kondicionális érettsége, hogy a labda pontosan és erővel érkezzen a megadott helyre.
Az induló játékosnak a labdaátvétellel egy időben, legyen ideje figyelni és dönteni a labda további sorsa felől.

Ha..teret, vagy folyosót lát maga előtt, vegye célba és a lehető leggyorsabban érjen a cél helyszínére.
..védő zárja el az útját, de még van esélye elvezetni mellette a labdát, mert mélységben elegendő tér áll a rendelkezésére, tegye ezt.
..a védő közel van hozzá és ettől nem messzi egy másik, azonnal a labdaátadását válassza megoldásnak

A döntési helyzetek kialakítása viszi előbbre a gyerek helyzetfelismerő készségének fejlődését. Az egyszerű direkt indítások gyakorlása kapcsán, el kell jutnunk addig, hogy a tanítványaink képesek legyenek felmérni, hogy mikor lehetséges tovább vinni, és mikor kell megállni,

Mert…az út bezárul előtte.
… mert az oldalvonal mellett nincs szabad sáv a labda elvezetésére.
… több a védő, és nincs kellő számú társa.

Az előbbiek mentén, a labdafelhozatal lényege nem a gyorsaságban, hanem a rendezetlen védelem átjátszhatóságában van. Nem összekeverve azzal, hogy amíg odáig eljut, a gyorsaság legyen a meghatározó! Ezt követően a taktikai érettség fog dönteni a támadás hatékonysága felől. Tehát, ha a tanítványaink nem rendelkeznek még az előbbiekben felvázolt érettségi szinttel, nem sok esélyünk marad arra, hogy jó döntéseket hozzanak!
A lent közzé tett klipekben a serdülő válogatott néhány előkészítő gyakorlata látható e témában.

Nyolcéves gyerekek komplett edzése. Mórahalom

A kisiskolás életkor igen fogékony a különböző külső ingerek feldolgozására. Különös tekintettel a koordináció fejlesztésében nyílik alkalom, a hatékony testi nevelés területén. A tér – idő vonzásában, sok lehetőség adódhat számunkra. A térben való látás, és az ezzel járó mozgástanulás, illetve tempó – ritmus érzékelés és több irányból érkező ingerek folyamatos feldolgozásában érhetünk el kimagasló eredményeket. Azonban, nem a tudatos cselekvésekre kell gondolnunk, amit hosszabb vagy rövidebb tudatos gondolkodás és tanulási fázis előzhet meg, hanem a vizuális emlékek és a gyakori ismétlésből adódó sematizálás alakíthat ki. Lényeges továbbá tudatosítani, hogy ebben az életkorban a törzs és a végtagok együtt és külön – külön történő mozgásaiban, kellő megalapozottsággal előkészített gyakorlatok alkalmazásával, sokat tehetünk tanítványaink sokoldalú képzéséért. Az alapokat ebben az életkorban sikeresen felépíthetjük. Az alábbi klipek olyan edzés részleteket mutatnak, amit nulla gyakorlással, a minap egy U8 korosztályú kis csoporttal mutatunk meg Mórahalmon, az összegyűlt szakembereknek.

1. Bemelegítés és a labdával történő mozgások előkészítése, előre elhelyezett tornapadok és kerülő bóják, illetve zsámoly segítségével. Módszertani szempontból is inspiráló lehetnek a látottak, hiszen hatékonyan és kevés idő ráfordítással voltam képes több edzés részletbe megfelelni anélkül, hogy hosszabb időt fecséreltem volna el arra, hogy a termet rendezgessem egy újabb feladathoz.

2. Ebben a klipben a torna szőnyeg segítségével, az esések, a test földre érkezése, illetve a játékszabályból adódó helyezkedés, a figyelem megosztottsága és gyors döntések meghozatala érdekében állítottam össze. A szőnyegre történő ugrások, csúszások, tompítják az esésekből adódó fájdalmakat, és vezethetik át a gyerekeket a kicsúszások végrehajtására.

3. A labdával való bánásmód, az egymásra épülő ügyességi versenyzések, amik igazából párban, de éppenséggel külön, egy az egy elleni párharcokban valósult meg, kellő küzdelmet kreált! A feladat felépített, hiszen több didaktikai alapelvet is figyelme vett. Van egy része, amikor együtt, majd külön és a végén egymás ellen „harcolnak” támadó – védő kapcsolatban.
A meghívásomért szeretnék köszönetet mondani a Tisza Volán SC vezetőinek, szakembereinek. Külön köszönöm, a mórahalmi U8 csapatának a bemutatón való részvételt!