A LÖVŐMOZDULAT HIBAJAVÍTÁSA

10 tipikus hiba az elrugaszkodástól a lövésig.

Eligazítás-8 Eligazítás 5

1. A védőjátékos helyzete és helyezkedése szerint /mozgása szerint/, nem a megfelelő irányt választja meg az átlövő.

2. A felé érkező labda irányának ismeretében nem jól választja meg az átlövő a kapuradobás helyét.

3. Az idő rövidsége miatt hibásan /tér, idő, védőtől való távolság függvényében/ történik meg a labda felkészítése a dobáshoz.

4. Nem képes a vállát és a felsőtestét beforgatni a hajításhoz szükséges helyes ívhelyzet, vagy szükséges előfeszített állapot eléréséhez.
17

5. Nem helyes a hajtómozdulat technikai végrehajtása /könyök, alkar, csukló/.

6. A labdaátvétele bizonytalan, így a labda elkapása és fogása is korrekciót váltana ki maga után, de erre sem idő, sem térbeni lehetősége nem adott.

7. Nem jó a lendítőláb munkája.

8. A lendítőkar rosszirányban dolgozik, azaz

a. leszorít a test mellé
b. nem jó irányba nyit /lefelé/
c. szűk a lendítés
18

9. Nem jó a felsőtest helyzete az elrugaszkodás pillanatában

a. előre dől
b. hátul marad

10. Merev a váll, vagy a kar. A klasszikus sáncoló tevékenységgel szemben, az átlövőnek nincs lehetősége a hajítómozdulat utolsó fázisában változtatni a csukló, vagy az alkar helyzetén, mozgásán.

Az átlövő mozgásának technikája.

1.Kézben tartott labdával, egy lépést követő felugrással

– Rövid felkészítéssel

3

a. a lendítőláb térde előre, felfelé, a labdával együtt mozogjon.
b. a lövőkézzel ellenoldali kar könyöke hajlítva, a dobásiránnyal megegyezve, majdnem állmagasságig megemelve legyen.
c. a lövőkarral ellenoldali váll szintén a dobásiránynak megegyező helyzetben legyen.
d. a nyitás, ill. az előfeszített állapot kialakítása a legnehezebb, és az elsajátítás szempontjából a leghosszabb tanulási folyamatot igényli.
e. egyszerre és egymásnak ellentétesen mozdul el a váll, a ledítőláb térdben kifelé történő elmozdításával.
f. szinte azonos időben történik a lendítőláb kifele oldalirányú rúgása a nyitással, és a dobókar könyökével induló hajítómozdulata.
g. a dobás alatt a felsőtest helyzete egyenes legyen, az elrugaszkodó láb helyzetéből az erőhatás felfelé hasson.
h. a nyitás /a hajítást végző ellenoldali kar/, lehetőleg a vállmagasságban történjen meg, ereje képes legyen a fesőtestet beforgatni a dobásirányába. A lendítőláb kifele történő rúgása szintén a test befordítását teszi lehetővé.
i. a térd helyes irányba történő lendítése, és maga a kirúgás technikája, fontos összetevője a jó dobáshoz szükséges testhelyzet megszerzésének.
j. maga a hajítás fázisa a legfontosabb eleme a technikának, hiszen a lövés gyorsasága, ereje és pontossága függ tőle.
k. maga a lövéstechnika kialakítása és pontosítása szintén egy hosszú sziszifuszi munka eredménye, ahol a kar /könyök, alkar, csukló/ többféleképpen tud közreműködni az alátámasztási felület és a védőjátékos helyzetétől és szándékától függően.
l. a felugrásos lövés lehet eredményes akkor is, ha nem helyes a technika és lehet eredménytelen is, ha a mozgáskoordináció minden paraméterének megfelel.

1.A dobás eredményessége függhet

– lendületszerzés távolságától, irányától, gyorsaságától
– a védő helyzetétől /távolságától, mozog vagy nem/
– a védőjátékos tevékenységétől
– a helyes helyzetfelismeréstől
– a gyors döntési reakciótól
– a láb dinamikájától
– a kar lövőerejétől
– a lövés pontosságától
– a kapustevékenységtől


– Hosszú felkészítéssel

16

A lövőkar hosszabb íven több idő felhasználásával éri el az előfeszített állapotot.

a. a térdlendítéssel azonos időben kerül a labda a törzs síkja mögé.
b. szinte azonos tempóban emelkedik a lendítőláb térde előre, a dobásiránynak megfelelően, és a hajítókar a labdával, hátul a test mögött.
c. a lendítőkar /az a. és a b. pontokban leírtakkal egy időben/ emelkedik, befordítva a vállat a dobásiránnyal megegyezően, könyökben hajlítva.
d. a rövid íven történő labdafelkészítéssel ellentétben, itt a vállnak fontos emelő szerepe van, míg a labda el nem éri a dobáshoz szükséges magasságot.
e. a kidobáshoz szükséges további technika megegyezik az előbbiekben felsoroltakkal, azaz /rövid felk./..

2. 2-3 lépésből történő felugrás labdával a kézben.

a. szemben a dobás irányával egyenesen előre
b. a lépések hosszának variálásával
c. a lépések nagyobb ívben történő végrehajtásával:

– az utolsó lépés, maga az elrugaszkodáshoz szükséges lábhelyzet felvétele
– be kell fordulni az utolsó lépésre a dobásirányba
– a játékos cipője, lehetőleg szembe legyen a kapu irányával, az elrugaszkodást megelőzően
– ne oldalra, hanem szembe fordulva a kapuval, ugorjon fel a játékos
– fontos az elrugaszkodás előtti testhelyzet
– a váll előrehelyezése, az elrugaszkodás pillanatában
– a lendítőláb térde ne oldalra, hanem előre, felfelé mozogjon

3. Lövő karral megegyező irányból kapott labdával egy lépésből történő felugrás, rövid felkészítéssel.

4. Lövő karral ellentétes irányból kapott labdával, 3 lépésből, ívben történő lendületszerzéssel való kapura lövés, hosszú felkészítéssel.

5. Lövő karral megegyező irányból érkező labdával, pároslábról történő elrugaszkodással kapura lövés, rövid felkészítéssel.

6. Lövőkarral ellentétes irányból érkező labda elkapását követő elrugaszkodás, labdaleütést követő ismételt felugrásos lövés hosszú felkészítéssel.

7. Lövő karral azonos irányból érkező labda elfogásának pillanatában az érkező labda irányával ellentétesen végrehajtott indulócsel, majd labda leütést követően az érkező labda irányába nagyívben történő ledületszerzésből kapura lövés, felugrásos lövéssel.

8. Lövőkarral megegyező irányból kapott labdával végrehajtott futtalövés /mozgásban lévő játékossal/.

9. Mozgásban lévő játékos a lövő karral ellentétes irányból átvett labdával lövő cselt /alsó lövés/ hajt végre, majd az érkező labda irányával megegyezően, labdaleütést követően, hátsó keresztlépésből felső elhajlással lő kapura.

Lövéstechnika /váll-kar/gyakorlása.

Az alábbi gyakorlatok az átlövő játékos lövéstechnikájának megerősítését célozza meg, elsősorban azzal a nehezített körülménnyel, hogy megpróbálja egy életszerű helytezbe illeszteni magát, a mozgást. Nehézsége a konkrét lépésekben, és a súlypont átvitelekben van. Egymásra épülnek, akár egy egyéni képzés keretében is el lehet végeztetni a játékosokkal.

1. Gyakorlat:

– a feladótól kapja a labdát az irányító /mozgás közben/ jobbról.
– a B2 felé haladva /nem csak szélességben, mélységben is/ adja a labdát.
– B2 mozgás közben veszi át a labdát, és a bólya által jelzett útvonalon visszaadja, a most már eredeti pozícióba visszatérő irányítónak.
– Az irányító a feledattól függően veszi át a labdát
1. lövőcselre /a képzeletbeli védő baloldalára/
2. indulócselre /a védő baloldalára/

– labdaleütéssel visszaérkezik középre. Bal láb kitámasztásból, vagy ismételt indulócselből a bal láb keresztlépésével /a testsúly, a bal lábon van, a lövés pillanatában/, vállmagasságban lő kapura úgy, hogy az eldobást követően a jobb láb hosszú kilépése eredményezi a támasz helyzetet.

Dia27

2. Gyakorlat:

– hasonló mozgás legyen, mint az előző feladat.
– a labdaleütést követően most hátsó keresztlépéssel /jobb lábról a kitámasztást követően át kerül a súlypont a bal lábra, amit a jobb láb elé lépés és a láb mellé történő labda leütése követ/ felső elhajlásos lövést hajtson végre az irányító.

Dia29

3. Gyakorlat:

– az 1. és 2. gyakorlatokhoz hasonlóan a mozgás eleje ugyanaz.
– de a labda leütést követően páros lábról kell felugornia az irányítónak
– a kapura lövése pedig

1. kanyarított lövésszerű váll-karmunka legyen
2. felső elhajlásszerű váll-karmunka legyen

Dia31

4. Gyakorlat:

– egy egyszerű szertorna dobbantó segítségével, semlegesíteni tudjuk az esetleges dinamikus láberő hiányát.
– nem kell a játékosnak azzal törődnie, hogy sikerül ezen a tárgy felett eldobnia a labdát, és azt pontosan képes e kapura lőni, a kapussal szemben.
– nincs nekifutás, lehet helyből, egy rálépéssel, vagy ugrással lendületet szerezni.
– a gyakorlat alkalmas a térdlendítés és a felsőtest, elrugaszkodás utáni helyes helyzetének megtanítására és javítására egyaránt.
– a dobásokat végrehajthatjuk a tárgy felett, vagy a tárgy mellett egyaránt, attól függően, hogy mi a célunk a gyakorlattal.
– szükséges kellék lehet egy-két, tornazsámoly, magasugró állvány, gumi stb..

Dia33

Az átlövő játékos mozgásai /gyakorlatok/

Az alábbi gyakorlatok figyelembe veszik azokat a szituációkat, amiket gyakran tapasztalhatunk egy-egy mérkőzés kapcsán. Életszerűek és hitelesek. A gyakorlatok tartalmaznak labda nélküli és labdával történő mozgásokat. Helyzetfelismerő, szituációmemorizálást. Tudatos, társas kapcsolatra épülő taktikai elemeket. Eltérő lendületszerzési irányokat/idő-tér függvényében/. A helyzet adta labdafelkészítéseket és kapuradobásokat.
A gyakorlatokat kezdetben tárgyak és bábuk kerülésével, majd passzív védők beállításával, és végül aktív védők ellenében végeztessük el.

1. gyakorlat

– a feladó középről adja a labdát, az átlövő az oldalvonal felé mozog, és az átvett labdát kijátssza a sarokból felmozgó szélsőnek.
– a szélsőnek sikerül eljutnia a kettes védő belső oldaláig /mind ezt a szaggatotton kívül teszi/, majd továbbítja a közben vele szinte párhuzamosan mozgó átlövőnek.
– a labdaátvétel után az átlövő úgymond kis szögben ugyan, de ívben mozogva megtámadja a saját oldali hármas védőjét, aki előtt a beálló eléállásos zárással szórtja le őt, hogy társa lőni tudjon.

Dia36

2. gyakorlat

– az előző feladattal megegyezően a gyakorlat első fázisa megegyezik.
– de amikor a szélső adja a labdát, nem képes arra, hogy a kettes védő belső oldaláig eljusson, mert a védő elővételezve a szándékát, kilépni látszik mélységben.
– az átlövő, amikor a labdát átveszi, megpróbál a hármas védő sávjába érkezni, ahol a beálló zárna neki, de képtelen, hiszen kettes védője elkíséri őt befelé, és még mélységben is előtte van.
– az átlövő egy átadás csellel elhiteti a kettes védővel, hogy ő befelé akar kezdeményezni, majd hirtelen a jobb lábas kilépést követően, a labdát visszahúzva, szintén a jobb lábával visszalépve, elindít egy kifele történő labdaleütést, területszerzési szándékkal. Fontos, hogy a földről visszapattanó labdát fedezze a testével az átlövő.
– ha jól oldotta meg a labdaleütést, akár három lépése is van arra, hogy a kettes védő külső oldalán betörést hajtson végre.

Dia38


3. gyakorlat

– a gyakorlat első része ez esetben is megegyezik az 1. és a 2. gyakorlattal.
– a beálló nem az azonos oldali hármas védőn, hanem a túloldali előtt áll.
– a szélső célja szintén a terület megszerzése lehet, de ezt két eltérő mozgással is képes megvalósítani attól függően, hogy a védők hogyan reagálják le a támadó szándékot /ellenhúzással, húzással/.
– ellenhúzás esetén a kettes védő beoldalazik a szélső védő mellé, így egyedül marad az azonos oldali hármas védő /4. gyakorlat/.
– ha egy normál húzással a kettes védő akár mélységi fellépéssel, akár szélességi besegítéssel, de megpróbál összezárni az egyes védővel.
– az átlövőnek úgy kell átvennie a labdát, hogy legyen lehetősége kibillentenie a saját hármas védőjét.
– ezt egy lövőcsellel, vagy egy labdaleütéssel tudja elérni.
– fontos, hogy a labdaleütés ne a védők felé, hanem oldalra történjen, lehetőleg minél hosszabb ívet tudjon megformálni az átlövő, hogy a túloldali hármas védőig képes legyen eljutni.
– fontos, hogy az átlövő ne beugorjon a dobásba, hanem optimális ív kialakításával rá tudjon fordulni az elrugaszkodás helyére.
Dia40

4. gyakorlat

– a gyakorlat eleje megegyezik az 1. 2. 3. gyakorlatokkal.
– ebben az esetben a szélső feladó kifelé, azaz ellenhúzással teret próbál nyerni az átlövőnek.
– a beálló, az azonos oldali hármas védő előtt áll eléállásos zárással.
– az átlövőnek gyorsan kell döntenie, mert a kettes védő a vonalon maradt, sőt még talán szélességben az egyes védő mellé mozog.
– az idő rövidsége miatt, az átlövőnek rá kell támadnia az oldalvonaltól szinte egyenesen, a kettes és a hármas védő közötti területre az átvett labdával.
– rövid felkészítéssel talajról beleállva, vagy mozgással futtalövést kell végrehajtania szűken a kettes védő felett, vagy mellett.

Dia42


5. gyakorlat

– ebben a gyakorlatban az átlövő játékos középre kanyarodva, a túloldali átlövő helyéről kapja a labdát a feladótól.
– gyakori, hogy az átlövők középre érkezve hajtanak végre kapuralövést.
– ez esetben attól függően, hogy hova állítom a beállót /melyik hármas védőre/, kap értelmezést a feladat.
– ha az azonos oldali hármas védőre állítom, két lehetőség nyílik a gyakorlatból:

1. a zárás felett felugrásos lövést hajt végre az átlövő
Dia45

2. ha túlkerül a záráson, és fellép a túloldali hármas védő
Dia47

a. a mögé bemozgó beállót játssza meg, a fellépő védő mellett.
b. az átlövő behátrál, visszaadja a feladónak /J2/, és egy gyors kontra átadással /miközben a középre érkező átlövő behátrált/ az érkezési irányba mozog vissza a labdával, amit bejátszik /az ez idő alatt/ a már fellépő hármas védő mögé-mellé helyezkedő beállónak.

3 thoughts on “A LÖVŐMOZDULAT HIBAJAVÍTÁSA

Vélemény, hozzászólás?