Idézzük elő tudatosan az ingereket!

Labda ugyesség fejlesztés alsós gyerekeknek

Labda ugyesség fejlesztés alsós gyerekeknek

Minden lépés, amit a gyerekek jobb mozgásfejlődése érdekében teszünk, lényegesen jobb annál, mint ha várnánk a folyamatokat, hogy maguktól alakuljanak ki. A külső környezet és az onnan érkező ingerek ereje, igen hatékonyan befolyásolják a személyiségfejlődését. Ezzel összefüggésben, nem lehetséges, hogy a szervezet ne válaszolna hely vagy helyzetváltoztatással, azokra az ingerekre, amik ezt váltják ki!

Labda ugyesség fejlesztés alsós gyerekeknek

Labda ugyesség fejlesztés alsós gyerekeknek


Pontosabban, irányítsuk, befolyásoljuk úgy gyermekeink koordinációjának fejlődését, hogy a környezetéből érkező impulzusokra, képes legyen válaszokat adni! Ezért lényeges, hogy a gyermek kisiskoláskorában lehetőséget kapjon arra, hogy mozdulatait, azok irányát, gyorsaságát és kiterjedését gyakorolni és tanulni tudja! A mi feladatunk, hogy mesterségesen és lehetőség szerint, tudatosan előidézzük ezeket! Legyen ez a térlátással, az egyensúly érzékkel, vagy éppen a tempó, vagy ritmus érzékeléssel l összefüggésben.

Labda ugyesség fejlesztés alsós gyerekeknek

Labda ugyesség fejlesztés alsós gyerekeknek

A játék, legyen az egyszerű vagy kicsit bonyolultabb, igen jó színteret ad a fentiek igazolására. A nevelőedző feladata, hogy a játékok megválasztásával, más és más ingereket küldjön a gyerekek felé. Találjunk ki minél több természetes, vagy utánzó mozgásokat tartalmazó feladatot. Minél több, eltérő mozdulatra kényszerítjük a gyerekeket, annál inkább válnak ellenállóbakká! Ne féljünk semmi olyan gyakorlat alkalmazásától, ami nem fér bele az adott életkori sajátosságok tudásszintjébe.

Labda ugyesség fejlesztés alsós gyerekeknek

Labda ugyesség fejlesztés alsós gyerekeknek

Ne legyen túl nehéz, hosszú vagy érthetetlen a gyerekek számára. Minden esetben lépésről-lépésre haladjunk előre, figyelembe véve a nehézségi fokozatokat. A haladás tempója lehetőleg, a kettőt előre, egyet hátra legyen! Haladjunk, majd stabilizáljunk! Kezdetben az oktatómunkák a globalitáson alapuljon. Ne akarjunk a precizitásra törekedni akkor, amikor a mozgások 90% a nem tudatos!

Budakeszin jártam, és a Széchenyi István Általános Iskola elsősei segítségével, bemutató testnevelés órát tartottam a labdaügyesség fejlesztése témájában. Az alábbi film, ennek rövidített változata.

Lényeges dolgokra koncentráljunk! Információink legyenek érthetőek, ne fogalmazzunk leegyszerűsített felnőtt mondatokban. Eleinte egy, majd fokozatosan kettő, később több dologra osszuk meg a gyerekek figyelmét, az egyes gyakorlatok alatt. Mindkét oldalt próbáljuk erősíteni bennük. (jobb kar, bal kéz). A figyelem, időben történő hossza sem elhanyagolható elem. Értelemszerűen, ebben az esetben is lépegetve haladjunk a nehezebb felé. Mindezt igyekezzünk gyerekközpontúan megtenni!

Labda ugyesség fejlesztés alsós gyerekeknek

Labda ugyesség fejlesztés alsós gyerekeknek

Soha ne felejtsük el, hogy a gyerekek vannak az előtérben, és nem a játék, vagy Te! A játéknak örömet kell közvetíteni, nem bánatot! Bizonyára a játék végére lesz győztes, de ne legyenek vesztesek! Ha ezt a gyerekek úgy élik meg, hogy veszítettem és „vesztes vagyok” és így, csalódás éri Őket, valamit elrontottál! Hiszen a játék csak eszköz, míg a győzelem, vagy a vereség egy szükséges állapot, de magában a folyamatban van a lényeg! Ebben a folyamatban kell minden résztvevővel elérni, hogy az izgalom, a feszültség és a győzelem utáni vágy, mennyire fontos és élvezhető dolog! A nevelőedzőnek ezt kell megteremteni és ezt kell hangsúlyoznia folyton, folyvást!
Azonban amíg idáig eljutunk, minden lehetőséget ragadjunk meg, hogy a gyerekek sokoldalúan legyenek igénybe véve a képzések alatt! Sok sok inger érje Őket éppen ezért!

TÖBB IDŐ KELL!

idő 1
Nem tudom, hogy miért, de valamik nagyon nem arra az iránya haladnak, amit azért találtak ki, hogy oda érkezzenek, ahová tervezték. Sok dolog van így manapság, és ezek a pályát tévesztett elképzelések vagy vélemények, alapjaiban váltanak ki megosztottságot a közvéleményben, vagy egy szűkebb hallgatóságban. Több esetben az elhamarkodott intézkedések vagy döntések juttatják el odáig a dolgokat, hogy utólag kell magyarázatot vagy kifogást keresni a be nem teljesült célok miatt. Van úgy, hogy az eszköztár szűkös, de akad olyan is, hogy a kommunikáció hiányos. Talán a gyorsuló idő az, amivel nem igazán tudunk mit kezdeni. Mindent azonnal, nem kellő körültekintéssel akarunk megvalósítani, hivatkozva arra, hogy az idő szűkös és azonnali megoldás kell! Versenyt futnak az ideológiák egymással. Csatára kelnek a filozófiák és a politikai ellentétek. Miközben a cégek szűkíteni akarják a konkurenseik elől a piacot, az emberek is megosztottá válnak. Több esetben családon belüli konfliktusok alakulnak ki, a politikai hovatartozás végett, és ez nem feltétlen a generációk közötti gondolkodásbeli különbségből fakad.
Nincs idő beszélgetni egymással, mert rohanunk. Nincs idő és megfelelő anyagi fedezet, hogy komoly értékkel bíró műsorokat készítsenek a nem közszolgálati televíziók, s ezért szánalmas valóság műsorokat szerkesztenek, amatőr celeb jelöltekből. Gondolván arra, hogy a lakosság igénytelenebb, nagyobb hányadának ez kell. Talán nincs idő a komoly forgatókönyv megírásához, vagy nincs anyagi fedezet tanult, felkészült művészek alkalmazására?
idő 3

Kell a mindennapos testnevelés, de az iskolák többsége nem készülhetett fel erre, mert nem volt rá elegendő idő, hogy az alapjaiban indokolt rendelkezéshez, kellő infrastruktúrát és szervezettséget rendeljenek hozzá. Sportolni és egészségesen élni. Ez ma már nem kérdés, mert ez teremti meg a felnövekvő generáció szükséges élettani tartalékait. Szükség van a versenysportra is, mert, kellő húzóerőt ad a gyerekek megmozgatásához. Támogatottságot élvez a látványsport kategóriába tartozó utánpótlás nevelése, ami óriási segítség és nagyon jó dolog. Azonban, ahova neveljük a tehetségeket, oda nem jut kellő anyagi fedezet. Arról nem beszélve, hogy ha felnőtté válnak ezek a támogatott sportolók, hogyan és ki fogja őket profi státuszukban eltartani?
idő 4

Szóval, nem elég az idő és nincs kellő felelősség a döntéseink mögött. Gondolkodjunk el ezen, mert nincs rosszabb, mint egy elkapkodott és át nem gondolt kitűzött cél. Legyen már kellő időnk és legyen megfelelő kommunikáció is egymásra, hogy jobban átgondolt, és így célirányos döntéseket tudjunk meghozni.

Volna itt két lényeges dolog, amire feltétlen ügyelnünk kellene. Az első az összetartozás kérdése. Az egységben történő gondolkodás értéke. Tehát egységben, és egy mindenkire kötelező érvényű követelményrendszer alapján kellene dolgozni a magyar edzői karnak. A másik fontos ráeszmélés az legyen, hogy a tudás és tapasztalat megosztása senkit sem gyengít, ellenkezőleg. Éppen a megosztottság tette lehetővé, hogy most nincs ereje a szakmának! Nyitni kell mindenkinek a másik felé. Mindent a maga helyén és a maga értékén kezeljünk. Ne legyenek a valóságtól elrugaszkodó elképzelések és engedjük el a rossz, konzervatív beidegződéseket. Pont ezek a hiányosságok teszik lehetővé a magyar kézilabdázás helyben járását. Ne legyenek jó és rossz edzők. Edzők legyenek, akik segítik egymást. Az értékesnek tűnő dolgokat nem titkolni, őrizgetni kell, hanem megosztani másokkal is! Mindig, a hogyan kérdésre kell tudni megadni a választ! Hogyan építek fel valamit, hogyan javítok, és mindezt hogyan kommunikálom le? A haladó gondolkodású szakember így tesz.
idő 5

„Valójában semmit sem birtokolsz, csak őrzöl egy darabig. S ha képtelen vagy tovább adni azokat, akkor azok birtokolnak téged. Bármi legyen is a kincsed, úgy tartsd a markodban, mintha vizet tartanál. Mert ha megszorítod, eltűnik. Ha kisajátítod, tönkreteszed. Tartsd szabadon és örökre a tiéd marad.”
idő 6

A túl korai eredménykényszerben elvész a lényeg, maga a képzés!

12314222_1070239576340619_2491236574670467026_o Sokan közülünk azt nem akarják megérteni, hogy az utánpótlás-nevelés egy hosszú, óriási türelemmel és nagy felelősséggel járó felkészítő folyamat! Gondoljunk arra, hogy a kisiskolás első lépésétől kezdődően, végig kell kísérni Őt azon az úton, hogy élsportoló váljék Belőle! Hiszen mi lehet más célja bármelyik sportágnak, ha nem ez?
A hiba akkor következik be, ha ebben a permanens, egymásra épülő folyamatban, felelőtlenül és meggondolatlanul belenyúl egy „nevelőedző” saját maga sikere elérése kapcsán! Pontosabban, egyik vagy másik fejlődési periódusban, az eredménykényszer hatására a nevelőedző elfelejti, hogy a sportoló palánta nem az Ő sikereinek eszköze! Így könnyen áldozattá válhat a gyermek!
Miben is van felelőssége, a szakembereknek az utánpótlás nevelésben? Talán pont annyi, hogy ne csak oktassanak, hanem neveljenek is! Ne csak csapatot építsenek, hanem egyénileg is képezzék a játékosaikat, mert így talán nemcsak az eredményességre fognak koncentrálni, hanem arra is, hogy utánpótlást képezzenek a felnőtt csapatok részére!

1337449425.9971-mourinho-f

Mert hiszen az utánpótlás nevelés nem az eredmények hajszolásáról szól! Meg kell szerettetni a játékot mindenkivel! Barátokat, társakat kell szerezni a gyerekeknek egy csapaton belül. A túl korai eredménykényszerben elvész a lényeg, maga a képzés! Ha nincs idő edzeni, mert állandóan versenyekre járnak, korábban kiéghetnek, vagy lesérülhetnek a gyerekek, mint azt mi gondolnánk!

Óriási hiba miniatűr felnőttet csinálni a gyerekekből! Lényegében miről is szólna a verseny az utánpótlás korú csapatok esetében? A verseny, vagy a mérkőzés a felkészülés egy része, méghozzá fontos eleme, mert ilyen körülményeket nem képes produkálni egyetlen edzés helyszín sem!
A gyerekek a versenyek alatt megtanulnak alkalmazkodni a körülményekhez. Tévedés, ha valaki azt állítja, hogy győzni tanulnak meg! Győzni az edzéseken tanulnak meg, azzal, hogy megismerik a helyzeteket felismerni, azzal, hogy képesek legyenek más más szituációban a helyzeteket kialakítani és végül, a helyzeteket ki is tudják használni! Az edzéseken kell megszerezni a jártasságot a képességek fejlesztésén keresztül, a jó technika elsajátítása érdekében. Az edzéseken kell felépíteni a gyerekek jó döntési készségét, ami később, segíteni fogja Őt, az ellenfele legyőzésében!Jószerivel, nem is tudatosul a gyerekekben 10-12 éves korig, hogy valójában miről is szól a verseny?

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

A játéknak, a játékosságnak és a játékokon keresztüli tanításnak, óriási jelentősége van a nevelés fázisaiban. Azon felül, hogy képes örömet és más érzelmeket is felszínre hozni, eleve a győzelmet teszi a rangsor elejére! De nem azért játszunk, hogy győzteseket neveljünk. Hanem azért lesznek győztesek, mert a játékban való hozzáállás, győztessé teheti! Nem fog sikerülni mindenkinek! De el kell jutni arra a szintre, hogy a győzelem értéke nem csak azé az egy gyereké legyen, aki éppen elérte, hanem mindenkié, aki a játékban részt vett!

Mik lehetnek a nevelő, vagy képzőmunka negatív hozadékai? Ha a képzés, vagy tanítás folyamata elfordul a gyermek szükségletétől, óriási károkat idézhet elő! A gyerek szükséglete az élvezet, az öröm és a siker átélése! Ha a versenyzés, és a gyerekeket irányító edző egy csapaton belül szelektál, minősít, vagy rangsorol, ezzel könnyen egymással szembe fordíthatja a gyerekeket. Ami még rosszabb a szülőket is! Az edző és a szülők ezt a tudatot, hogy „Én vagyok a király!”, még erősíthetik is! Züllesztik a csapategységet! Kicsi felnőttekként kezeli Őket! Ha a környezet és a szakmai stáb a győzelemre koncentrál, elrabolja a nevelést a tanítványoktól! Túl korán alkot ítéletet egyesekről, míg másoknak, szárnyalásra ad okot érdemtelenül!

gyerekfoci

Mi a siker, ebben a folyamatban? A győzelem, ami jön és elmúlik? Vagy az élsportoló kinevelése, ami lényegesen hosszabb és bonyolultabb dolog! A siker egyben múlandó, az élsportoló kinevelése hosszú és türelemmel járó folyamat!
Ott követi el a hibát sok nevelőedző, hogy a győzelemre koncentrál és elveszi a gyerekektől a fejlesztés lehetőségét és a nevelés értékeit!

A szülő felelősségéről még nem beszéltünk, de mélyen benne van Ő is, hogy gyermeke miként élheti meg ezt a számára fontos periódust! Nem a gyerek választ sportágat általában hanem, a szülő. Sajnos elég gyakran nem a sporttevékenység a cél, hanem a szülő önmegvalósulásának egyik eszköze a gyermeke által! Önmagát látja gyermekében, és úgy éli meg, mintha Ő maga lenne a történet főszereplője! A sikert magáénak érzi, a kudarcot viszont keményen számon kéri a gyerektől! Borzasztóan visszataszító hozzáállás!

images (2)

Az iskolai testnevelés mindenkihez és mindenkiről szól! Nem szelektál és mindenki számára kötelező! A sporttevékenység választható, korán szelektál, mert csak a gyors és ügyes gyerekekből épít csapatot! Míg a testnevelő igyekszik mindenki kedvére tenni, addig a sportági nevelőedzők csapatot építenek, és eredményre törekszenek. No és közben elfelejtenek nevelni és utánpótlást képezni a felnőtt csapat számára.

Az eredménykényszer hatására a következő negatív dolgok történhetnek meg!
Ha figyelmen kívül hagyják az edzők bizonyos képességek fejlesztéséhez szükséges szenzitív periódusokat, a későbbiekben nehéz vagy lehetetlen lesz pótolni ezeket!
Nincs idő a hibák javítására, vagy még rosszabb, nem ismerik fel ezeket, és felnőnek úgy gyerekek, hogy helytelen technikák rögzülnek. Hatástalan vagy gazdaságtalanná válhat a cselekvőképes tudás.
Elhitetik a gyerekkel, hogy tehetséges, holott csak a csapat egyik, talán „lényegtelen” tagja. Ezt nem árulják el még a szülőnek sem. A lényeg, hogy a csapat funkcionáljon.

Az edző maga és a klub sem foglalkozik a retardált és az akcelerált gyerekek problémájával! Mint tudjuk, az előbbiek háttérbe, az utóbbiak indokolatlanul előtérbe kerülnek! Ez a negatív felfogás már kisiskoláskorban kezdetét veszi azzal, hogy a felelőtlen edző ítéletet alkot, általa tehetséges és tehetségtelen gyerekről! 8-9 éves gyerekről megmondja, hogy kiből lesz, vagy nem lesz jó játékos! A legkritikusabb életkor a pubertáskor! Olykor előfordulhat, hogy a biológiai és a kronológiai életkor között 4-5 év elcsúszás is lehet! Csak halkan jegyzem meg, hogy Roger Federer 14 éves korában döntött úgy, hogy a teniszt választja versenyszerűen a labdarúgással szemben!

Federer

Könnyen előfordulhat a túledzettség, vagy az idő előtti kiégés állapota. A versenyeztetés is könnyen átbillenhet, az egészséget károsító túl versenyeztetési állapotba! A kellő pihenő fázisok, regenerálódó szakaszok beiktatása nélkül, könnyen kialakulhatnak fáradásos sérülések! Az inak az izmok és az ízületek nem bírják a túlfeszített tempót! Hiányzik a tudatos bemelegítés és az edzések, versenyek utáni nyújtások!

Szóval, NE JÁTSZATOK A GYEREKEKKEL! Vegyétek komolyan, de ne felnőttként kezeljétek Őket! Minden esetben vegyétek figyelembe az életkori sajátosságoknak megfelelő képzést! Ne csak tanítsatok, de legfőképpen neveljétek a gyerekeket!

20120515-anyaskodj-egyke-gyerekek-nagyobb-kihivast