ERRE IS GONDOLJUNK, AMIKOR JUNIOROKKAL FOGLALKOZUNK!

Junior 1
Minden junior korú játékosnál megvannak azok a képességek, készségek, amire mindenkinek a tehetsége épül. Azonban ahhoz, hogy a tehetsége tovább pallérozódjon, szüksége van tanulásra. A tanulási folyamat, azokra a mozgás technikákra vagy taktikus gondolkodáshoz szükséges tapasztalatok építőelemeire fókuszál, ami a tehetségest a jók közé emeli. Teljesen természetes jelenség, ha egy fiatalnál, aki hirtelen elindul a fejlődés terén, bizonyos idő elteltével a fejlődés sebessége lelassul. Az is előfordulhat, hogy a régen jól működő dolgokat sem tudja megcsinálni. Megáll a fejlődésben gondolnánk , de ez nem igaz! Teljesen természetes, hiszen sok új dolog tárolását kell megoldania az agynak. Ezért fel kell szabadítani a befogadásra képes helyeket a fejében. Nos, ez úgy működik, ha közben néhány régi vagy nem fontos információ elillan, hogy az ujjakat képes legyen befogadni! Idővel, amikor teljesítő képes tudássá alakulnak az új dolgok, ismét előjönnek a régieket. Ezzel magyarázható az egyhelyben járás a mozgástanulás terén, de ez csak időleges. Nem szabad megijedni, vagy kapkodni miatta. Sokak véleménye az, hogy a junior korosztályt elérvén, már vajmi esélyünk van bármilyen fejlődést elérni a játékosoknál. Nem győzöm hangsúlyozni, hogy csak a lusta, felületes nem elhívatott, konzervatív gondolkodású edzők tesznek olyan kijelentéseket, hogy már ez, vagy az nem fejlődik tovább nála! Minden fejben dől el! Természetesen a lelki és érzelmi tényezőkkel is kell számolni. Sok junior fiatal nem is ismeri a testét, azaz nincs testtudata. Képtelen irányítani és szabályozni, ha valamit orvosolni, gyógyítani vagy regenerálni kellene! Az edző és a segítői azért vannak, hogy minderre megtanítsák a sportolót. A kézilabda csak úgy, mint a többi labdajáték „észjáték”. Azaz, minél tudatosabb egy mozgás vagy taktikai elem, annál inkább válik egyéniséggé valaki, és válhat jól felépítetté egy csapat. Sok „buta” edző az erőfejlesztés során, ha tanítványa 4 ismétléssel emel valamit, tuti rápakol még 3-4 adagot, mondván, akkor ez is fog menni! Nos, sérülés lesz belőle! Nagyon ügyelni kell az ismétlésekkel és a terjedelemmel is, mert teljesen más hatásokat érünk el! Figyelni kell a megfelelő pihenő szakaszok beépítésére is!

Junior 7

Minden játékos érzékeny és önérzetes, ezért is fontos, hogy az értékelés akár pozitív vagy negatív, legyen objektív és hiteles. A játékosom figyel és hallgat engem, és Őt meg figyeli a többi és hallgat engem. Nem mindegy mit mondok, és hogyan mondom! Arányban kell lenni az elmarasztaló és a dicsérő szavaknak. Apropó, ezzel kapcsolatban jutott eszembe, hogy vajon mi okozhatja a nem várt rossz teljesítményeket és a kiszámíthatatlan formaingadozásokat a hasonló korú fiatal játékosoknál? Nevezzük el egyszerűen felszínes tudásnak vagy gondolkodásnak. A felszínes gondolkodás csak az általánosítható dolgokat nagyítja fel a fiatal játékosaink fejében. Két problémával találkozhatunk és ezért nagyon fontos, hogy minél hamarabb rájöjjünk, hogy melyik irányban kezdjük el a segítségadást.

Junior 3

a. Nem képes a játékos elvonatkoztatni és a dolgok apró részleteibe belelátni. Lényegében ez azt jelenti, hogy „nem látja a fát az erdőtől”, igen ezt ügyesen megfordítottam, de ez az igazság! Nem érzi, mert nem tudja darabokra szedni a mozgását, ezért bepánikol. Kívülről nem kap segítséget. Ismeri, vizuálisan elképzeli a végső állapotot, de nem képes egyedül összerakni, mert nem kap elegendő információt. …Na, figyelj, mondja az edző, megmutatom még egyszer. Látod? Így kell csinálni!… A gyerek látja, felfogja, de nem tudja felépíteni, mert valami hiányzik. Egy kis darab az egészből. Vagy nézzünk egy másik példát. A taktikai gondolkodása nem elég kifinomult valakinek, mert nem érzi, hogy a sikeres támadás vagy védekezés eléréséhez, milyen lépésekkel juthat el a célig. Fogalma sincs arról, hogyan kell előkészíteni egy helyzetet, hogyan kell előnyt csinálni a másiknak, vagy hogyan képes észrevenni a gólhelyzetet. Egyáltalán mi a gólhelyzet? Tudnia kell, hogy döntése felelősséggel jár. Azonban ne féljen meglépni azt!

Junior 5

b. A másik ilyen gyakori jelennség, amikor „..látja a fát, sőt oda is érne, csak nem akarja tudomásul venni, hogy azt erdő veszi körül…” Ebben az esetünkben, nem hajlandó a fiatal versenyzőnk globálisan átlátni a dolgok történéseit, és ezért elvész a részletekben. Például, figyel arra, hogy magasra ugorjon, de nem lényeges számára, hogy milyen ívben érkezik a felugráshoz. Megcsinálja a védők közti áttörést, de nincs már se ideje, vagy energiája a kapussal szembeni győzelemre. Taktikai szempontból, igazából ezzel az esettel találkozunk leggyakrabban, hiszen ebben a korban, az „..egók túltengése..” jelentheti az eredményes együttmozgás hiányát. Pontosabban, egyénileg akar dolgokat eldönteni és nem veszi tudomásul, hogy ez társasjáték! Többet viszi a labdát, mint kellene, nem figyel a társak előkészítésére, helyzet nélkül vállal be kapura lövéseket stb..

Junior 4

Általánosságban, olyan közegben kell eredményt elérnünk, ahol elég gyakran jelentkeznek megoldásra váró képzési és nevelési feladatok. A feladat nem egyszerű, de nem lehetetlen. Egy időben, de fontossági sorrendben kell csapatot építeni és a játékosok egyéni képességeit fejleszteni. A nehézséget az adja, hogy ki kell találni mi a sorrend! Minden tudás alapja a tapasztalat!

Junior 6

Tanácsolom, hogy a játékelemeket úgy építsük fel, hogy azok egy egész részeként funkcionáljanak. Pontosabban, a játékosok szituációkban tanulják meg a társasjáték alapjait. Mindezt úgy, hogy az egyéni foglalkozások különféle elemei adják ki a játékosok lehetőségeit az egyes betanult játékhelyzetek gyakorlása során. Szoktam mondani nem a játékban van a gól, hanem ahogy csinálod! Tehát, úgy képezzük a junior korosztály játékosait, hogy azok tovább tudjanak vinni magukkal olyan képzettséget technikában és játékismeretben, amivel bárhová is kerüljenek, könnyen alkalmazkodni tudjanak. Jó játékosok hiányában nem lehet jó csapatot építeni! Rendben, mitől lesz valaki jó játékos? Alap, hogy szeresse, amit csinál! Érthető legyen számára minden, amit kérnek tőle, és amit magától elvár. Próbáljon előregondolkodni és kitalálni az ellenfél szándékait! Legyen meg minden atlétikai és dinamikai előképzettsége. Képes legyen gyors helyzet felismerésre és kialakításra. Tudja a kellő távolságot és az irányokat a labdás és a labda nélküli mozgásokban. Legyen tisztában azzal, hogy nemcsak a mérkőzésre, de az edzésre is készülnie kell! Saját maga egészségére Ő képes a legjobban vigyázni, még pedig úgy, hogy a bemelegítése során esélyt ad a sérülés megelőzésére, illetve az edzések végén olyan helyzetbe hozza a testét, izomzatát, hogy az ismét terhelhetővé váljon a következő edzésre.
A legfontosabb dolog, hogy mindezt az EDZŐ mondja el, tanítsa meg játékosainak!

Junior 2

A funkcionális edzés jelentősége a kézilabdasportban. A TRX és a DBands használatának hatása.

A funkcionális edzés lényege, hogy a testet egészként kezeli. Nem külön izomcsoportokra fókuszál, hanem összetettebb gyakorlatokkal egyszerre mindig több izomcsoportot dolgoztat meg. A minden napi élet során előforduló mozgások adják az alapot a gyakorlatokhoz, tehát guggolások, emelések, húzó és toló mozgások variációi képezik az edzés alapját. Ahhoz, hogy ezeket az összetettebb gyakorlatokat végre tudjuk hajtani, mindig stabilizálni kell a kiinduló testhelyzetünket a tartó izomzat segítségével. Ezért a funkcionális edzés igen hasznos „mellékhatásaként” erősödnek a hasizmok, mély hátizmok is. A hagyományos alakformáló, erősítő edzésekkel ellentétben a funkcionális edzés komolyan igénybe veszi keringési rendszert is, így állóképességünkre is hatással van. Mivel az edzés összetett, szépen formálja az egész testet, és kondíciónkra is jó hatással lesz! A 12-14 éves sportolók esetében már komolyan kezdetét veheti a törzserősítés minden formája. Építve arra, hogy a mélyizmok állapota kellő alapot szolgál erre. A sok utánzó és természetes mozgás, mint ugrás, futás, mászás, kúszás, függeszkedés, támasz helyzetek, plenkek stb. Fontos tudni, megtalálni és kialakítani a tanítványaink has-hát terhelési arányait. Továbbá nem haszontalan erőltetni a húzóerő a gyorserő, és az erő-állóképesség fejlesztését kisebb súlyokkal.
A funkcionális tréning gyűjtőfogalom, többféle típus létezik. Igen hatékonyan dolgozhatunk eszközök nélkül is, csak a saját testünket használva. Egyre több eszköz kerül azonban forgalomba, melyekkel az ilyen típusú edzések színesíthetők. Ezért a hatékonyságuk még jobban növelhető. Legismertebb közülük talán a TRX, amely egy felfüggesztéses tréning. Instabilitásának köszönhetően kemény munkát követel a törzsizmoktól minden gyakorlat közben. Nagyon lényeges, hogy kellő szakmai ismerettel kezdjünk az eszközzel dolgozni. Ne akarjunk eleinte nehéz feladatokat megoldani. Meg kell ismerni nemcsak az eszközt, de a saját testünket is! Az éves edzéstervben, csak heti egy alkalom intenzív foglalkozást iktassunk be, de azt rendszeresen! Vegyük figyelembe, hogy milyen időszakban van a csapat és melyik fajtáját akarjuk fejleszteni a kondicionális képességekből! Nemcsak ellenállóbb és komplexitásban kapunk törzsben erős játékosokat, de az alakjuk is formálódik az eltelt idő alatt.

A DBands, alig egy éves Magyarországi használata óta, igen népszerűvé vált nemcsak a labdajátékok körében. Minősége és hatása egyszerűségében és hatékonyságában van. Korábbiakban már írtam erről az eszközről, itt a www.gyulazsiga.com azonos című írásomban.

Keresztmozgásból történő kapura lövés 4. osztály / EDZÉSGYAKORLATOK

kereszt 2 1. gyakorlat
A három középső támadó áll fel, szemben a két belső védővel, akik a hatoson helyezkednek el. Az irányító játékos a J2-től kapja a labdát. Az átvett labdával elindul a B2 támadó társa elé. Miután lepasszolta B2-nek a labdát, bemozog a jobb hármas védő elé. Ezzel egy időben, most már az átvett labdával a kézben, a B2 a J2 felé mozog. A labdát úgy adja tovább a mögötte ütemkülönbséggel érkező J2-nek, hogy közben zárja a bal hármas védőt. A gyakorlat befejezéseként J2 a labdával felugorva lő kapura a kettős elzárás felett.

63

2. gyakorlat
Ebben a gyakorlatban a támadók részéről már feltételezzük egyfajta előnyszerzési szándék kialakítását. Eredendően két védő helyezkedik el a három középső támadóval szemben. Ebben az életkorban a gyerek számára elsődlegesen nem az elzárás ténye és végrehajtása jelenthet gondot, hanem maga a védőjátékos kimozdítása a saját pozíciójából. Éppen ezért maga a gyakorlat már eleve kierőszakolja a támadókból az esetleges területszerzési kényszert, azonos létszám esetén már jóval nehezebb feladat lesz. A gyakorlatot meg lehet csinálni eleinte védők nélkül mindaddig, amíg nem tisztul le a fejekben a labdával történő mozgások lényege. Az irányító játékos középen áll a labdával, a kaputól 12–13 méterre (IR). Elé mozog a bal oldali átlövő (B2), aki a labdát az IR-tól kapja. Az IR játékos a labdaátadást követően balra, nagy ívben elindul labda nélkül. Ez idő alatt a B2 labdával bemozog a J2 elé, és miután átadta a labdát a J2-nek, elzárja a J2 előtt elhelyezkedő védőjátékost. A J2 az átvett labdával arra törekszik, hogy szűken a zárás mellett magára kényszerítse a másik védőt. Ezt lövési vagy rátörési szándék kimutatásával érheti el. Az a feladata, hogy még az esetleges szabálytalanság előtt átadja a labdát a közben vele egy magasságban, de tőle 3–4 méterre távolabb érkező IR-nak.

A feladat során külön kell javítani,

– a pontos labdaátadást;
– a támadás tempóját;
– a támadásban részt vevők labda nélküli mozgását;
– az elzárás irányát és ritmusát;
– a jó időben történő labdaátadást;
– annak a támadónak a mozgását, aki magára vonja a védő figyelmét;
– a cselezés kezdetének pontos távolságát;
– a cselezés szélességét és mélységét;
– az átadások kellő időben történő végrehajtását.

Az az edző, aki nem javít hibát, ő maga felelős minden későbbi pontatlanság kialakulásáért.

64
– Az irányító és az átlövők kapcsolatának előkészítése, felállt védelemmel
szemben

Teljesen kezdők esetében a legegyszerűbb mozgások is igen nehezen értelmezhetők és utánozhatók. Ezért ne lepődjünk meg, ha nem kis zavart okoz tanítványaink fejében maga a mozgás, de még a felállás is. Már a kezdet kezdetén, amikor a gyerekek a szivacskézipálya után a normálméretű pályát kezdik birtokba venni, tisztáznunk kell velük minden egyes pozíció mozgásterét. Rávezető gyakorlatok formájában, jelzőbóják segítségével tehetjük vizuálissá tanítványainknak mindazt, amit jó esetben csak azután tanítsunk, ha már közösen megnéztünk és átbeszéltünk egy felnőtt kézilabda-mérkőzést. A „háromszög alakú” mozgás most is a segítségünkre van, mint sok más esetben, amikor a játék egy-egy mozgását elemezzük. Tudatosítani kell a gyerekekkel, hogy A pontból kell eljutni a B, illetve a C pontig. Közben B-től A-ig, illetve C-től A-ig hátráljon vissza. Labdával a kézben csak a támadásiránnyal megegyező kapu felé mozoghatnak.Nem lehet labdával a kézben hátrafelé haladni. Ne fordítsanak hátat a kapunak, tekintetük előreszegeződjön. A grafika az átlövő és az irányító mozgását ábrázolja, de ezt megtehetjük a szélső és az átlövő pályájának megrajzolásával is. Eleinte iktassunk be egy feladót, aki abban segít, hogy ne legyen lépéshiba, illetve csak előre történő mozgás közben birtokolják a labdát a játékosok.

65

3. gyakorlat
A rajz alapján a játékosok párokban állnak fel egy labdával, átlövő, illetve irányító pozícióba. A jelzések szerint kell a labdát átadniuk egymásnak. Eleinte ne mozgassuk őket a labdával. Jeltől jelig kell mozogniuk, és átvenni, majd továbbítani a labdát. Az átlövőnek pontosan kell áthajítani a labdát a jelhez érkező irányítóhoz, aki rögtön visszaadja a jelhez mozgó átlövőnek. Az átlövő az így átvett labdával a kézben, labdaleütéssel vagy a nélkül, a kettes védő külső oldalán áttöréssel lő kapura. A játékosok minden kísérlet után helyet cserélnek.

661

Ebben a feladatban az átlövő labdaleütéssel érkezik a jelzésig, az irányító pedig tempóra indul el a labda átvételére. Az irányító felugrásos lövéssel lő kapura az átvett labdával a szaggatott vonalról.

662

Az átlövő hasonlóan jut el a jelzésig, mint az előző feladatban. Jelen esetben azonban az irányító nem dobja kapura a labdát, hanem labdaleütéssel halad visszafelé (az oldalvonal felé, abba az irányba, ahonnan érkezett a labda). Ez idő alatt az átlövő visszahátrál a saját kiinduló helyzetéhez, majd a külső jelet megcélozva nekiindul, hogy az irányítótól érkező labdát átvegye a kettes védő magasságában. Ez az a mozgás, amit mi a kézilabdában egyszerűen csak húzás-kontrának nevezünk!

663
– Irányító- átlövő-beálló kapcsolat gyakorlása

Ebben a gyakorlatban elbújtattam egy apró taktikai feladatot is. Szükségünk lesz három olyan jelzésre, amelyek a képzeletbeli védőket szimbolizálják.Eleve úgy helyezzük el ezeket a tárgyakat (például székék), hogy a távolságuk már egyfajta üzenet legyen a mozgások terjedelme és iránya terén. Bal oldalról számítva, helyezzünk el egy kettes és két hármas védőt 7–8 méteren. Az előző gyakorlathoz képest állítsunk be az oldalvonaltól távolabbi hármas védő elé vagy mögé egy beálló játékost. Később a gyakorlat szempontjából jelentősége lesz annak, hogy a beálló a védő előtt vagy mögött helyezkedik el. A gyakorlat eleje hasonló az előző feladathoz. Szintén az átlövő „húzza” a labdát az irányítónak, aki vagy kapura lő, vagy megjátssza a beállót a hármas védő mögött. Tehát az irányító választását a beálló helyezkedése dönti el. Ha a beálló a hármas védő elé áll, abban az esetben az irányító kapura lő. Ha a beálló a védő mögött áll, az irányító bejátssza neki a labdát. Később, a passzív hármas védő helyére beállíthatunk egy aktív védőt is. Ebben az értelemben mindig a védő fellépése vagy a vonalon maradása jelenti a választást.Kilépő védő esetén bejátszás, vonalon maradó esetén átlövés következik.

671

Tovább folytatva a fenti taktikai fonalat, még egy kínálkozó lehetőséget is megtaníthatunk a gyerekeknek. Arra az eshetőségre, ha a védő mélységben fellépne, még egy alternatívát kínálhatunk a gyerekeknek. Tehát az előző feladat szerint be kellett játszani a labdát a beállónak. Jelen esetben az irányító nem ugrik fel lőni, hanem hirtelen indulócsellel befelé irányt változtat,az átlövő felé leüti a labdát, és mozgásával úgymond „megkontrázza” a labda irányát. Mozgásával magára kényszeríti a másik hármas védőt. Ez idő alatt az átlövő játékos behátrált, és labda nélkül elkezdi a kettes védő külső oldalára történő mozgását. Az irányítótól átvett labdával végigmegy a kettes védő külső oldala mellett, és áttörésből kapura lő. Később aktív kettes védőt is beállíthatunk, ezután szintén két dolog közül választhat a labdás átlövő. Ha a védő fellép, 8–9 méterre, a középről kifelé mozgó beállót kell megjátszania a kilépő védő mögött. Ha a védő bent marad, nagy lendülettel végig kell vinnie a labdát kifelé.

672

Természetesen, mindkét oldalon gyakoroltathatjuk ezeket a feladatokat. A pozíciókat mindvégig váltogassuk a gyerekek között. Állandó hibajavítással és a feltáruló szituációk elmagyarázásával tegyük lehetővé és főleg érthetővé gyakorlatokat. – Sáncoló tevékenység két védővel. (Minden esetben törekedni kell arra,hogy a védelemben is összehangoltan mozogjanak a gyerekek. A kapu felületét védeni kell a távoli lövések ellen is. A magasra tartott kar már segítség lehet a kapuban állónak. Gyakoroltathatjuk a társas sáncolást egyrészt úgy, hogy a védők egy vonalban vannak, majd adott jelre eltávolodnak és közelítenek egymás felé; másrészt pedig a védők mélységben eltérően helyezkednek el.)

kereszt 1

– Labda nélküli helyezkedés fél és egész pálya esetén. (A labda nélküli gyerekek mozgatása a játékok során igencsak tanárt próbáló feladat, ugyanakkor nagyon hálás is. Haladva a képzés folyamatában, a legegyszerűbb szituációs játéktól egészen a gyors koordinációt vagy jó reakciógyorsaságot igénylő gyakorlatig, mind-mind azt célozza meg,hogy a gyerekek labda nélkül,

a. helyzetbe tudják hozni magukat;
b. képesek legyenek helyezkedni az üres területre;
c. fel tudják mérni, hogy milyen távol kell lenniük a védőktől, hogy
megjátszhatók legyenek;
d. helyezkedésükkel segítsenek a labdát birtokló társuknak.

A fél pályán történő eredményes labda nélküli mozgás jóval nehezebb, hiszen maga a játéktér kisebb, mint az egész pálya. Ezért több és gyorsabb mozgásra van szükség, mint a nagyobb területen.)

– Támadás utáni gyors visszarendeződés. (A gyors visszarendeződés ma már kötelező feladat mindenkinek, aki győzni akar. Már elég korán be kell építeni minden támadó- és indításos gyakorlatba azt a késztetést, hogy a sikertelen támadás után mindenki villámgyorsan visszafut a saját kapuja elé.)
– A cselezés technikája. (A lövő karral megegyező irányba végrehajtott cselnek nehezebb a kivitelezése. Azonfelül, hogy a cselbe történő súlypontáthelyezést milyen szélesen és gyorsan hajtja végre valaki, még arra is kell koncentrálni, hogy a kar a labdával ne akadjon fenn a védő törzsén.)
– Átemelős csel kezdete.
– Küzdelem 1:1 és 2:2 ellen, időre és gólra.
– Váltás a védelemben.
kereszt 3

A védekezési alaphelyzet megtanítása kisiskoláskorban.

védekezés 1
Mint minden egyes mozgást vagy technikát, így a kézilabda-játékos védekező alaphelyzetét is meg kell tanítani a gyerekek számára. Nagyon fontos lehet a későbbiek folyamán, hogy az egyes játékok alkalmával a gyerek milyen korán vagy későn ismerkedik meg azzal a helyes testhelyzettel, ami lehetővé teszi számára a tökéletesebb mozgást. Néhány rávezető testnevelési játék gyakorlása közben a gyerekek már saját testükön érzékelik, milyen is az, ha kellőképpen „odateszik magukat”, helyezkednek vagy állnak bele egy bizonyos védelmi szituációba. Mivel maga a klasszikus értelemben vett kézilabdajáték alatt a versenyzők szinte állandóan testi kontaktusban vannak, ezért felettébb nem elhanyagolható dolog, hogy a lábak egymáshoz viszonyítva hogyan helyezkednek el, illetve az sem közömbös, hogy a láb milyen stabilitást biztosít a játékos felsőtestének. Fizikai értelemben egy versenyzőnél a védelem szempontjából három alapvető feltételnek kell megfelelni:

1. Stabil egyensúlyi helyzetben legyen, ne legyen kibillenthető.
2. Izomzata alkalmas legyen a gyors kezdeményezésre.
3. Testhelyzete adjon lehetőséget a gyors elindulásra vagy irányváltoztatásra.

Ahhoz, hogy ezek az alapvető feltételek megvalósuljanak, meg kell tanítani a láb és a test helyzetének összehangolását. Gyakran kell hibát javítani az edzések alatt. Ne legyünk felületesek vagy elnézőek a tekintetben, hogy a gyereknek az elindulás vagy a megállás végrehajtása alkalmával a lábai szinte zárva vannak. Minden esetben, már a kezdet kezdetén, követeljük meg a terpesztett lábbal történő mozgást,

– elindulás, megállás;
– irányváltoztatás;
– cselbe szökkenés;
– kitámadás, fellépés;
– oldalazás stb.

A térd legyen kissé hajlítva, és a lábak egymáshoz viszonyítva ne egy vonalban, hanem mélységben kissé eltolódva legyenek. A terpesz nagysága az eltolt lábak között vállszélességű legyen. A gyerek képes legyen ebben a helyzetben a súlypontját változtatni a két térd váltakozó hajlításával. A kar könyökben enyhén hajlítva vállmagasságban tartva legyen.

25.2

Gyakorlatok a védekező alaphelyzet felvételére,

1. Harántterpeszben váltott lábbal szökkenés.

2. Guggolásból ugrás széles harántterpeszbe.

3. Széles terpeszállásban szökkenés jobbra-balra, majd egy adott jelre az alaphelyzet felvétele.

4. A gyerekek egy félköríven mozogjanak, arccal a kör közepe felé úgy, hogy az ívek végén minden esetben alaphelyzetbe érkezzenek, a súlypontjuk mélyen legyen.

5. Álljanak fel párokban egymással szemben, azonos oldali alaphelyzetben (mindkét gyereknek a jobb vagy a bal lába legyen előrébb). Fogják meg egymás kezét, és próbálják kibillenteni a másikat egyensúlyi helyzetéből. Húzzák vagy tolják el egymást.

26.1

Amennyiben már tudatosan is sikerül az alaphelyzet felvétele egyénileg, úgy rátérhetünk a társas gyakorlatokra is. A védelem minősége függhet a
kar és a felsőtest erejétől, illetve a gyorsaságtól. Képes ezen a két gyerek összehangolva védekezni. Nagy segítségünkre lehet egy közismert testnevelési játék, az „adj, királyt, katonát!”.

Testnevelési játék

1. Adj, királyt, katonát
!

A játékosok két egyenlő csapatra oszlanak. A két legerősebb, legügyesebb gyerek válogassa össze a két csoportot. Egymástól húsz méterre állnak föl, két sorban, egymásnak szembefordulva. A sorban állók erősen megfogják egymás kezét. Az egyik sorból kiválik egy játékos, s közeledik az ellenfél sorához. A következő párbeszédet folytatja az ellenséges csapatvezetőjével,

– Adj, király, katonát!
– Nem adok!
– Ha nem adsz, szakítok!
– Szakíts, ha tudsz!

27

Erre a játékos nekiszalad az összekapaszkodott sornak, lehetőleg olyan helyen, ahol két gyöngébb fogott kezet. Ha sikerül a láncot elszakítania, magával viszi azt a két játékost, akiknél a lánc elszakadt. Ha nem sikerül a szakítás és fönnakad az összekapcsolt kezeken, akkor ő marad ott fogolynak. A foglyok az egyik játékmód szerint nem állnak be a foglyul ejtők láncába. Így a játék rangsorolás jellegű: ki marad benn tovább.

272

2. Körlabda

A játékosok két csapatra oszlanak. Két kört alakítanak, egy belsőt és egy külsőt. A két kör legalább öt méter távolságra legyen egymástól. A külső kör tagjai adogatják egymásnak a labdát. Az egyik játékos hirtelen megcéloz valakit a belsők közül. Ha talált, akkor a megdobott játékos áll ki, ha nem, akkor a dobó. A találat ellen megfogással nem, csak elugrással szabad védekezni. Ezután a belső kör következik, ők kezdik adogatni a labdát. Az a csapat győz, amelyik kidobja az ellenfél összes játékosát. Majd új csapatokat alakíthatunk, de visszavágóval is folytatódhat a játék. Ha nagyon sok gyerek játszik, akkor félidőket jelöljünk ki, és időre játsszunk!

3. Vadászlabda

A „vadász” kezében van egy pattanós szivacs kézilabda, a „puskája”. A többiek a „vadak”. A vadász elindul, a vadak pedig elrejtőznek, vagyis leguggolnak. Ha a vadász a közelébe ér egy vadnak, akkor az rögtön felugrik és elfut, de a vadász se rest, utána dobja a labdát. Ha eltalálja, akkor a vad kiáll a játékból. Ha csak a kezét vagy a lábát éri a labda, akkor úgy
fut tovább, hogy a megsebzett testrészt már nem használhatja, tehát fél lábon, vagy a karját a nyakába akasztva fut tovább. A játék addig folytatódik, amíg a vadász elejti az összes vadat. A következő játékban az utoljára maradt vad lesz a vadász, mert ő volt a legügyesebb.
Több lehetséges variáció a játék alkalmazására,

a) Kikészítünk az óra elején 6 nagyméretű hulahoppkarikát két sorban, egymástól 6–8 méterre. A két sor között elhelyezünk 3 tornaszivacsot úgy, hogy a karikák között, tőlük egyenlő távolságra legyenek. Gyakorlatilag így három térfélre osztottuk a pályát. Mielőtt elkezdenénk a játékot, egy előkészítő gyakorlatot iktatunk be. Rajt- és ügyességi feladatokat oldunk meg az eszközök használatával. Az elsődleges cél, hogy a gyerekek „belakják” a termet. Érezzék a távolságot a karikák és a szőnyegek között. A tornasorban két csapatot
jelölünk meg: egyesek és kettesek. Mindkét csapatot tovább bontjuk, például 18 gyerek esetén 3×3 főre. Mind a három térfélen 3-3 helyezkedik el a karikákban és a tornaszőnyegeken. Sípjelre, lehetőleg a szőnyegeken, más-más kiinduló helyzetből (guggolás, hason fekvés, ülés stb.) rajtgyakorlatokat csináltatunk úgy, hogy a két társaság helyet cserél.

28

Mielőtt elkezdenénk a játékot, egy előkészítő gyakorlatot iktatunk be. Rajt- és ügyességi feladatokat oldunk meg az eszközök használatával. Az elsődleges cél, hogy a gyerekek „belakják” a termet. Érezzék a távolságot a karikák és a szőnyegek között. A tornasorban két csapatot jelölünk meg: egyesek és kettesek. Mindkét csapatot tovább bontjuk, például 18 gyerek esetén 3×3 főre. Mind a három térfélen 3-3 helyezkedik el a karikákban és a tornaszőnyegeken. Sípjelre, lehetőleg a szőnyegeken, más-más kiinduló helyzetből (guggolás, hason fekvés, ülés stb.) rajtgyakorlatokat csináltatunk úgy, hogy a két társaság helyet cseréljen.

29

b) Variáció: Minden karikában egy-egy vadász áll. A vadak sípjelre kiszaladnak a rejtekükből (tornaszőnyeg), a vadászoknak van 10 másodpercük arra, hogy a vadak közül valakit eltaláljanak. A következő sípjelre a vadak visszafutnak a szőnyegre. A vadászok van 3–4×
próbálkozhatnak. Minden esetben megszámoljuk az elejtett vadakat, de egy játékon belül mindig visszaállnak a játékba. Minden 3–4 menet után cseréljük a vadászokat.

30

c) Variáció: A vadak a két sor karika között futnak a szőnyegeken egyenként, keresztben. Csak akkor lehet célba venni a vadat, ha az a szőnyegen tartózkodik. Egy időben tehát csak az a két vadász lőhet, akik az adott szőnyeg két oldalán állnak a karikában.

31

Célkitűzés az év végére – el kell sajátítani

– A labda távolba dobása, hogy ne legyen íve a levegőben
– A gyerek tudjon álló helyzetből, rövid és nagyobb távolságra történő hajító mozgást végrehajtani egy kézzel
– Passzív helyzetből mozgó partner megjátszása
– Tudjon felugrással kapura dobni, illetve a másiknak passzolni szembe
– Képes legyen oldalazni, kitámadni és visszahúzódni a védelemben
– Tudjon küzdeni a labdáért
– Ne féljen a labdától
– Reagáló képesség (mozgásreakció, reakciógyorsaság) fejlesztése
– Ritmusérzék fejlesztése
– A védekezési alaphelyzet ismerete

szülők 4

A DBands gyakorlati alkalmazása labdajátékosok számára.

DBands

Mindenki tudja, hogy mennyire fontos a jó bemelegítés. Az emberek nagy része mégsem jól használja ki ezt az értékes időt. A legnagyobb probléma ezen a téren a tudatosság hiánya. A felvételen részletet látunk a “Protokoll bemelegítés” DBands -el való végrehajtásából. Az alapos bemelegítés a sérülésveszély minimalizálása, a szervezet károsodásának elkerülése és a hatékonyabb edzés elősegítése.A protokoll bemelegítés egy olyan bemelegítő program, amelyet az Athletes’ Performance (USA) fejlesztett ki a labdajátékosok részére. Célja volt a sérülések rizikófaktorának csökkentése.Ez egy profi sportolók részére kialakított, izomláncokban gondolkodó, dinamikus, sérülésmegelőző gyakorlatokat magába foglaló program. Többek között a Világbajnok Német Labdarugó válogatott is ezt alkalmazza edzések és mérkőzések előtt.
A törzserő megteremtése elsődleges szempont a sérülés megelőzés szempontjából, hiszen a kézilabdázónak a törzse állandó rotációnak, ütközésnek, irányváltásoknak van kitéve. Az egymásra épülő gyakorlatoknak ezt a célt hívatott szolgálni, természetesen abban az esetben, ha mindez helyesen van végrehajtva.

A képzési feladatokat négy nagy csoport, vagy funkció szerint tudjuk alkalmazni a kézilabdázás területén. Minden esetben az eszközzel végrehajtott feladatokat kicsatolva, az eszköz nélkül is tanácsos újra lemozogni. Hiszen ilyenkor tudja saját magán lemérni a sportoló, hogy mennyivel gyorsabban képes megvalósítani a mozgásokat.

1. Agility létrával alkalmazható

A. koordinációs lépéses variációk
Nem igazán speciálisan csak a kézilabdára jellemzően, de a különféle lépés variációk dinamikus és ritmikus sorozatban történő ismételt, vagy tempó kihagyásos végrehajtása történik. Hiszen az összes labdajátékban jelen van a ritmus, a tempó és a változatos kombinációk felépítése. Jelen esetben apró, szűk lépésekről beszélünk.

B. ugró-szökellő feladatok szélességi és mélységi irányban (cselezés, irányváltás, láblendítés)
Ebben a feladatkörben jóval speciálisabb mozgásokat hajthatunk végre. A láb elrugaszkodó, illetve a térd lendítő szerepe kerül a középpontba. Több esetben a létra szélességi átugrása páros, vagy egy lábon történik a gyakorlatok alkalmával. Fontos megemlíteni, hogy mint a játék alatt a lendítések eltérőek, úgy az elrugaszkodások is lehetnek laposak és magasak a céltól függően

2. Viszonylag kis helyváltoztatással járó lendítő-ugró és fellépő feladatok. (zsámoly, step-pad használatával)

Egyéni képzések alkalmával, gyakran felmerül a lábak lendítő szerepének jelentősége. Hova, mikor és milyen irányba történjen? A gyakorlatok fel – és lelépésekkel helyből, vagy haladással előre sorozatokban is végrehajthatók. Szélességi és mélységi irányba egyaránt.

3. Helyváltoztatással történő futó-szökkenő feladatok gyorsulási szempontból (tárgyak folyamatosan ismétlődő átugrásával)

I. Szökellő futások váltott lábbal, tárgyak átszökellésével sorozatban.

II. Sorozatba történő egy, vagy páros lábbal végrehajtott átugrások tárgyak felett.

III. Oldal irányba történő átlépések, ugrások nyújtott, vagy térdben hajlított lendítéssel, folyamatos haladás közben.

4. Viszonylag kis helyváltoztatással járó, a védekezésben és támadásban felmerülő alapmozgások gyors végrehajtása végett. (bóják, tárgyak kerülésével szélességi és mélységi mozgások)

Ezeket a gyakorlatokat, nemcsak kézi-, de nehezített labdákkal is alkalmazhatjuk. Előnye, hogy egyszere több játékosom is képes aktívan részt venni a gyakorlat alatt. Mint az elöző összes feladatban, úgy itt is, az ismétlésszám és az időegység hossza határozza meg a képességfejlesztés mértékét, módszerét!

A gyors elindulás majd megállás, tetszés szerinti végrehajtása szélességi és mélységi irányba. Kézilabdázás alap mozgásainak szimulált leképezése. Pontosabban a védekezésben és a támadásban előforduló alapmozgások ismételt végrehajtása. A labda gyors továbbítása viszonylag nyugalmi helyzetből, majd mozgás közben. Ezekben a gyakorlatokban a dinamika és a helyes ritmus felismerésén túl a labda pontos irányítása is nehezített körülményként jelentkezik.

A mozdulatgyorsaság, pliometrikus mozgások, és azok gyakorlati megvalósulásainak szimulálása, vagyis egy adott technika viszonylag nyugalmi (előfeszített állapot) helyzetből történő robbanékony (erőkifejtés) végrehajtása történik. Számtalan ilyen szituáció jelenik meg játék során. Lendítések, fordulatok, cselek alkalmazása, hirtelen irányváltások.

DBands csapat

Elmélkedés a kisiskoláskori testnevelés oktatásának jelentőségéről.

Helyzetelemzés.
testnevelés 1

Pontos számot nem tudok mondani, de nagy vonalakban a hazai általános iskolák 80% ban az alsó tagozatos gyerekeket tanítójuk foglalkoztatja a testnevelés órákon. Ha nagyon messzire akarnék visszanyúlni a probléma felderítésében, az első magyarázat abban rejlik, hogy az általános iskolákban kétszakos testnevelőket alkalmaznak többnyire. Ezek a testnevelők a Tanárképző Főiskolák valamelyikén kaptak diplomát. Ebben az esetben előfordulhat az is, hogy pontosan azért, vagy éppen nem azért kap állást egy iskolában, hogy mi a másik képesítése. A másik igen akut probléma, hogy az intézmények igazgatói nem tudnak elegendő óraszámot biztosítani a tanítóknak, ezért fordulhat elő, hogy a gyerekek testi nevelését rájuk bízza. Az a jobbik eset, ha a tanító néni, vagy bácsi sportos hozzáállású, és legalább egy alkalommal beviszi tanítványait a tornaterembe. Akkor van a nagyobb gond, amikor a testnevelés jelentősége hátrébb szorul minden mással szemben, mint például az osztályfőnöki, vagy a környezetismeret óra. A Testnevelési Egyetem, középiskolai testnevelőket képez. Természetesen található olyan elemi oktatási intézmény, ahol ilyen diplomával rendelkező testnevelők működnek. Az utóbbi variáció jelentőségét már csak az emeli, ha az ilyen képesítéssel rendelkező szaktanárok az alsó tagozatban is tanítanak. Sajnos ez az állapot nagyon ritka!

Beszélhetnénk egy másik „sláger”, vagy visszatérő nehézségről és ez a normálméretű, sportolásra és testnevelés órára is alkalmatlannak mondható „tornaszobák vagy termek”. Hallatlan nehéz körülmények között kénytelen dolgozni sok intézmény! Főleg a keleti országrész kisebb települései kerültek szinte kilátástalan helyzetbe!
Az állapot problémáit csak fokozza a mindennapos testnevelés bevezetése. A következő tanévben már minden évfolyamnak heti öt kötelező testnevelés órája lesz.

testnevelés 3.
A kormányzati szándék dicséretes! A cél magasztos! Legyenek egészségesek testben is a felnövekvő generációk! Néhány kérdés felmerül ezzel kapcsolatban:

 Hol fog mindez megvalósulni?
 Hogyan oldja meg az intézmény, ha nincs normális helyszíne hozzá?
 Kik lehetnek azok a személyek, akik ebben közreműködni tudnak?
 Felkészült ezen az oktatásügyekért felelős kormányzati szféra, hogy ebben bármilyen segítséget adjon?
 Elkészült e már az a metodika, vagy kivitelezési terv, ami a felszaporodott gondokra megoldást talál?
 Ha van elegendő testnevelő, miért nincsenek a rendszerben?
 Ha az igazgatók kénytelenek a tanítók óraszámait biztosítani a testnevelés órák számával, miért nem fordít a képzés nagyobb hangsúlyt erre?
 Miért nem foglalkozik a KLIKK mélyrehatóbban azzal a hiányossággal, hogy az alsó tagozaton nincs megfelelő testi nevelés?

Miért fontos feladat ezzel foglalkozni? Mert a kisiskoláskor a legfogékonyabb arra, hogy a gyerekek koordinációja dinamikusan fejlődjön. Ha ebben az életkorban nem kapják meg gyermekeink a megfelelő képzést, igen nagy deficittel indulnak a sportágválasztás, de az átlagos testkultúra megismerése terén is. Egymásnak merőben ellentmondó hatások vannak érvényben. A szándék, amiért a mindennapos testnevelés gondolata megfogant, és a jelenlegi „kaotikus” helyzetkép.

testnevelés 4

Gyakorló testnevelő és edző lévén tudom, hogy aktuális és napi gondokról van szó. Elég nagy különbség látszik azon gyerekek készség és koordináció fejlettségi szintje között, akiket tanító vagy testnevelő tanít. Az elmúlt öt évben két alkalommal dolgoztam végig 1-1 tanévet a Budajenői Általános Iskolában. Kifejezetten csak alsó tagozatos gyerekek számára oktattam a testnevelést. Ezen munkáim során dolgoztam ki azt a tanmenetet, amivel a könyvem „A kézilabdázás oktatása kisiskoláskorban” olvasása során találkozhatott bárki. Ezen felül (Budakeszi, Perbál, Zsámbék) még három iskolába járok rendszeresen bemutató testnevelés órákat tartani a mai napig is. Sajnos erőteljes hiányosság rajzolódik ki a gyerekek képzettségi állapotában. Óriási felelősség van a kezünkben. Hiszen nyerhetünk és elveszíthetünk lehetőségeket! Egy szó, mint száz, szüksége van szaktanárokra az alsó tagozatban! Minden nevelőedző, aki más-más iskolából érkező gyereknek tart foglalkozásokat, saját maga érzi a különbséget gyerek és gyerek között. Könnyen igazolható ez az állítás, hiszen a következőkben érzékelhető a differencia,

o ügyességben.
o egyensúly helyzetben.
o térlátásban.
o koordinációban.
o ritmusérzékelésben.
o gyorsaságban.
o leleményességben.
o fájdalomtűrésben.
o monotónia tűrésben.

testnevelés 2.

Hogyan lehetne változást előidézni?

Azon tényből kiindulva, hogy a következő tanítási évtől a mindennapos testnevelés az összes évfolyamon bevezetésre kerül. Véleményem szerint a lényeges kérdések a kisiskoláskorban dőlnek el. Ha ott a gyerekek nem kapják meg a kellő szakértelmet, felső tagozaton már nem igazán lehet pótolni!

1. A tanító vagy a tanárképzés reform átalakítása.

– Testnevelési Egyetemen kapjon helyet a kisiskoláskor testi nevelésének fontossága!
– Tanítóképző intézményekben legyen új metodika, hogy a testi nevelés is kellő szakmaiságot kapjon a képzés terén!
– Tanárképzés területén is kapjon nagyobb hangsúlyt a kisiskoláskor testnevelése!

2. Testnevelő tanárok alsó tagozatban történő foglalkoztatásának megoldása:

– Legyenek kötelezve az oktatási intézmények, hogy szaktanárok tanítsák a testnevelést!
– Tegyék lehetővé, hogy a tanítók is képesek legyenek fejleszteni magukat e téren, illetve ne így kelljen a tanítók óraszámát elszámolni!
– Lehetővé kéne tenni az egy szakos, vagy a középiskolai testnevelők beáramoltatását a kisiskoláskorú testnevelésébe!

3. Tanítók továbbképzése a testnevelés tantárgy hatékony ismerete érdekében:

– 2-3 havonta történő gyakorlati bemutatók, központilag szervezve (KLIKK).
– Mobil testnevelő képző szolgálat kialakítása, egy-egy járási körzethez tartozó iskolák bevonásával.
– Lényege a tanítók gyakorlati ismereteinek tágítása és gondolkodás módjának kitágítása lenne.
– Szakanyag, vagy kiadvány szerkesztése tanítók részére, Hogyan oktassunk testnevelést? címmel.

2013-12-11-099

Nem gondolnám, hogy a jelen problematikája érdektelen lenne bárki számára, aki ebben az életkori fázisban foglakozik gyerekekkel, akár általános testnevelés vagy speciális sportági képzés kapcsán. Azt sem gondolom, hogy ez a téma lenne az elsődleges megoldásra váró feladat a több sebből vérző oktatásügy háza táján. Nem hinném, hogy azok a nevelő klubok, egyesületek, akik napi szinten találkoznak az általam felvetett hiányosságokkal, közömbösen vennék tudomásul e tényeket! Ha igen, akkor nagy a baj! Nekem már az is elegendő lenne, ha lassan de következetes szándékkal, mindenki csak a saját környezetében tenné meg a tőle elvárható első lépéseket a végső megoldás felé!

A TRX és a DBands használatának hatása. A FUNKCIONÁLIS EDZÉS LÉNYEGE

A funkcionális edzés lényege, hogy a testet egészként kezeli. Nem külön izomcsoportokra fókuszál, hanem összetettebb gyakorlatokkal egyszerre mindig több izomcsoportot dolgoztat meg. A minden napi élet során előforduló mozgások adják az alapot a gyakorlatokhoz, tehát guggolások, emelések, húzó és toló mozgások variációi képezik az edzés alapját. Ahhoz, hogy ezeket az összetettebb gyakorlatokat végre tudjuk hajtani, mindig stabilizálni kell a kiinduló testhelyzetünket a tartó izomzat segítségével. Ezért a funkcionális edzés igen hasznos „mellékhatásaként” erősödnek a hasizmok, mély hátizmok is. A hagyományos alakformáló, erősítő edzésekkel ellentétben a funkcionális edzés komolyan igénybe veszi keringési rendszert is, így állóképességünkre is hatással van. Mivel az edzés összetett, szépen formálja az egész testet, és kondíciónkra is jó hatással lesz! A 12-14 éves sportolók esetében már komolyan kezdetét veheti a törzserősítés minden formája. Építve arra, hogy a mélyizmok állapota kellő alapot szolgál erre. A sok utánzó és természetes mozgás, mint ugrás, futás, mászás, kúszás, függeszkedés, támasz helyzetek, plenkek stb. Fontos tudni, megtalálni és kialakítani a tanítványaink has-hát terhelési arányait. Továbbá nem haszontalan erőltetni a húzóerő a gyorserő, és az erő-állóképesség fejlesztését kisebb súlyokkal.
A funkcionális tréning gyűjtőfogalom, többféle típus létezik. Igen hatékonyan dolgozhatunk eszközök nélkül is, csak a saját testünket használva. Egyre több eszköz kerül azonban forgalomba, melyekkel az ilyen típusú edzések színesíthetők. Ezért a hatékonyságuk még jobban növelhető. Legismertebb közülük talán a TRX, amely egy felfüggesztéses tréning. Instabilitásának köszönhetően kemény munkát követel a törzsizmoktól minden gyakorlat közben. Nagyon lényeges, hogy kellő szakmai ismerettel kezdjünk az eszközzel dolgozni. Ne akarjunk eleinte nehéz feladatokat megoldani. Meg kell ismerni nemcsak az eszközt, de a saját testünket is! Az éves edzéstervben, csak heti egy alkalom intenzív foglalkozást iktassunk be, de azt rendszeresen! Vegyük figyelembe, hogy milyen időszakban van a csapat és melyik fajtáját akarjuk fejleszteni a kondicionális képességekből! Nemcsak ellenállóbb és komplexitásban kapunk törzsben erős játékosokat, de az alakjuk is formálódik az eltelt idő alatt.


4 féle gyakorlat végrehajtása, 10-20 sec. pihenő beiktatásával. A négy feladatot külön-külön 35-40 sec. ideig kell csinálni. A feladatok után, 60 sec.-ig, valamilyen kardió feladatot kell végrehajtani. Komplex, összetett erő állóképesség fejlesztés.


A gyakorlatok alatt, izomláncok dolgoznak egymással összhangban. Lényeges a helyes testtartás. Ilyenformán megvalósul a törzsstabilizáció, és a mélyizmok bekapcsolása az erőfejlesztés folyamatába. A sportoló saját testtömegével dolgozik, alátámasztás nélkül.

A DBands, alig egy éves Magyarországi használata óta, igen népszerűvé vált nemcsak a labdajátékok körében. Minősége és hatása egyszerűségében és hatékonyságában van. Korábbiakban már írtam erről az eszközről, itt a www.gyulazsiga.com azonos című írásomban.

TANÍTSUK MEG A GYEREKET KÜZDENI ÉS GYŐZNI!

atokabl_buxte_thc
Hogyan lehet a gyerekeket motiválni, felkészíteni a küzdelemre! Úgy gondolom, hogy minden gyerekben ott rejlik valahol mélyen a talpon maradás “ösztöne” csak a környezet nem tette lehetővé számára, hogy ez felszínre jöjjön! Gondolom, abban mindannyian egyetértünk, hogy a környezet és emberi tényezők, hatással vannak a gyermek személyiségének kialakulásában. Apáink és azok szülei előtt nem sok lehetőség nyílt a figyelmük elvonására a természetes mozgások elkerülésére. Nem voltak eszközök, amik az utazásokat, a tájékozódást vagy a közösségi kapcsolatteremtő játékokat könnyebbé, vagy kényelmesebbé tették volna számukra. Legyőzni vagy megharcolni valamiért az ösztönös cselekvőképességre és a saját erejükre, ügyességükre tudtak építeni. A nevelőmunka egyik sajátos és rendkívül speciális része a küzdőszellem kialakítása, és ennek a tudatos képzése. Természetesen már a kisiskoláskor játékai, felszínre hozzák a hajlamot. Van olyan gyerek, aki már az elején győztes tud lenni, és ezért tesz is valamit, és akad olyan is, aki csak résztvevő a játékban de számára a győzelem nem fontos! A siker fontos tényező a küzdelemben való viselkedési attitűd kialakulása terén. Az erő, a gyorsaság vagy a leleményesség, mind nagyon fontos eleme a sikeres kezdésnek! Az első lépés a félelem legyőzése lehet. Azok a gyerekek, akik rendszeresen alulmaradnak, nem feltétlen a másiktól félnek, sokkal inkább magukat nem ismerve, nem képesek felvállalni dolgokat a győzelem érdekében. Ezzel azt állítom, hogy nem a másiktól félnek, sokkal inkább az a gond, hogy nincsenek tisztában sajátmagukkal. Lényeges a gyakorlati tapasztalat megszerzése! Azok a gyerekek, akik otthon vagy az ovódai környezeteben kivívták maguknak a győzelem érzését, előnnyel indulnak a többivel szemben. A többiek között akad olyan, aki “egyke” révén nem kényszerült megküzdeni a testvérével és akad olyan is, akit a szülei kimenekítettek az olyan helyzetek alól, ami “kockázattal” vagy küzdelemmel járhat a gyerekre nézve. Ahhoz, hogy képes legyen a tanítványunk “harcolni” bizonyos dolgokért, eleinte azt kell erősíteni a képzés folyamán, hogy miért fontos ez! Lehet, hogy gyermekünket nem érdekli, hogy nyer vagy veszít! Nem kellet eddig soha megküzdenie semmiért. Nem alakult ki benne a győzni akarás hajlama.

Veszprém, 2015. február 15. A veszprémi Andreas Nilsson és a szlovén Vid Poteko a férfi kézilabda Bajnokok Ligája C csoportjának 9. fordulójában játszott MKB-MVM Veszprém - SK Celje Pivovarna Lasko mérkőzésen a Veszprém Arénában 2015. február 15-én. MTI Fotó: Kovács Anikó

Veszprém, 2015. február 15.
A veszprémi Andreas Nilsson és a szlovén Vid Poteko a férfi kézilabda Bajnokok Ligája C csoportjának 9. fordulójában játszott MKB-MVM Veszprém – SK Celje Pivovarna Lasko mérkőzésen a Veszprém Arénában 2015. február 15-én.
MTI Fotó: Kovács Anikó


Pedig az életben maradás ösztöne, minden élőlényben megtalálható. Tehát, Ő benne is! Eleinte, a szorongó és a visszahúzodó gyereket, “saját magából kell kiszabadítani”!Nem magát a küzdelmet vagy a harcot kell tanítani Neki, hanem a küzdelemhez való hozzáállást! Mivel nem a másiktól fél, ezért neki egyénileg kell feladatokat, helyzeteket kitalálni, hogy képes legyen saját magáért harcolni! Próbáljon átugrani, leugrani, átmászni, lefutni, kitolni, felmászni stb…valamit. Sajátmaga kis világban kell útat törni hozzá. Ezért is van óriási jelentősége annak, hogy a kisiskoláskorban szakember tanítsa a testnevelést. Lényegében azért, mert fel kell ismerni a pedagógiai problémát és megoldást kell találni rá! Többek között ezért sem értek egyet a korai szelektálással. Egyesek különbséget tesznek tehetséges, és nem tehetséges 8-9 éves gyerekek között. Vagy a másik hibás, gyakran elhangzó mondattal, hogy ” …na jó akkor Te most ülj le ide mellém, mert Neked ez nem fog menni…”.

A cselgáncsos vagy a birkózás elemeinek bevonása a kézilabdasportágba egy kicsit erőltetettnek tűnik,de hasznos lehet. A lényeg a lehetőségben van. Foglalkozni kell vele, és meg kell tanítani a küzdelem lépéseit a gyerekeknek! Mert nem baj ha elesik! NO de, hogyan kell védeni magát? Ne féljen elesni, és képes legyen elfogadni az ütésből fakadó fájdalmat! Ismerje meg magát, és legyen képes legyőzni a félelmeit! A legfontosabb minden mozdulat végrehajtása kapcsán a jó kiinduló helyzet. A cselekvéshez szükséges alapállás vagy alaphelyzet felvétele és megtanítása!

A nyolcadikos lányok védekezési szokásainak kialakítása kapcsán, a következők jutottak eszembe. Gyakran találkozott már bármekyikünk azzal a próblémával, hogy egy adott taktikai feladat megoldása kapcsán, igen erőteljesen felszínre jöttek a tanítványaink technikai hiányosságai. A 3:2:1 es védelem elsajátítása és főleg megértése, nem ezen életkor sajátja! Azonban, hogy fejlődni tudjon a tanítványaink cselező készsége, harciassága vagy elővételező képessége, komplex módon kell az oktató munkát felépíteni. Persze lényeges, hogy az állandó hibajavítás legyen jelen a képzés minden fázisában. Mindig lesz pozitív és negatív hozadéka a globális módszernek! A mi feladatunk abban áll, hogy kellő felelősséggel irányítsuk a prioritások érvényesülését a tanítás fázisai alatt.

France's Nikola Karabatic (C) attempts to score between Hungary's Ferenc Ilyes (L) and Balazs Laluska during their Men's European Handball Championship match in Wiener Neustadt January 19, 2010. REUTERS/Murad Sezer (AUSTRIA - Tags: SPORT HANDBALL IMAGES OF THE DAY)

France’s Nikola Karabatic (C) attempts to score between Hungary’s Ferenc Ilyes (L) and Balazs Laluska during their Men’s European Handball Championship match in Wiener Neustadt January 19, 2010. REUTERS/Murad Sezer (AUSTRIA – Tags: SPORT HANDBALL IMAGES OF THE DAY)


Tehát az idő múlása és a gyakorlatok számának növekedése kapcsán, egyre több technikai elem kezd a helyére kerülni. Arra is ügyelnünk kell, hogy kellő hatékonysággal, a gyerekek fizikai képességeit arányosan fejlesszük a technika csiszolásával egyetemben! Tanítványaink önbizalma pozitív irányba fog elmozdulni, mert a kondicionális és a koordinációs képességek terén fejlődés áll be! Önállóvá és egyre bátrabbá válhat az a gyermek, akit ha lépésenként is, de megtanítunk “harcolni”, küzdeni és győzni!